A nők megjelenítése a Legjobb film Oscar-díját 1970-2005 között elnyert filmekben = The Representation of Women in Films Winning the Oscar Best Picture Award from 1970 to 2005

A nők filmbeli reprezentációja elemzésének kezdetei az 1970’ évekre tehetők, leginkább a feminista beállítottságú filmelmélet és filmszociológia területén, valamint a brit eredetű kritikai kultúrakutatás keretében valósulva meg. Az elemzések fő hipotézise az volt, hogy a népszerű filmekben a nőket és a férfiakat eltérően ábrázolják, leginkább férfiszempontoknak megfelelő módon. Két fő elméleti irányzat jelent meg, egymással párhuzamosan: a tükröződési, korai szociológiai hagyomány, illetve a reprezentációs szemlélet. Az előbbi szerint a filmek a társadalom domináns értékeit, eszméit és hiedelmeit, a filmek női karakterei pedig a társadalmi nemi szerepek meghatározásait, sztereotípiáit reflektálják (Haskell [1975], Smith [1999], Rosen [1975]). A tükröződési elméletek egyik fő pozitívuma, hogy a társadalmi nemek ábrázolását, ennek időbeni változásait összefüggésbe hozzák az egyes társadalmakon belüli változásokkal és mozgalmakkal. A reprezentációs elméletek szerint a film nem tekinthető a társadalmi valóság egyszerű tükröződésének, hanem saját jelentéseit hozza létre egy sajátságos, kódok, konvenciók, narratív és műfaji sajátosságok által meghatározott, komplex textusban. Az ide sorolható pszichoanalitikus és a kritikai kultúrakutatói elméletek egyetértenek a fentiekben, viszont más feltételezésekkel élnek film és társadalom viszonyát illetően. A pszichoanalitikus feminista filmelméletek (Mulvey [1975], [1989], Doane [1999], Lauretis [2000]) szerint a filmek olyan nő- és férfireprezentációkat hoznak létre, amelyek egyetemes érvényű pszichológiai kategóriákkal vannak összefüggésben: vággyal, félelemmel, szorongással, komplexusokkal – a psziché és a társadalom közötti összefüggést pedig gyakran nem is céljuk tételezni. Ezzel szemben a kritikai kultúrakutatás kiemelten fontosnak tartja a film és társadalmi kontextus összefüggéseit. A reprezentációs álláspontnak megfelelően, a filmes jelentéseket sajátos konstrukciókként értelmezi, e jelentések megalkotásában viszont a filmtextus szintje mellett a gyártás és befogadás társadalmilag meghatározott szintjeinek is jelentőséget tulajdonít (Hall [1997], Gledhill [1997], [1999], Stacey [1999]); mindhárom szinten feltételezi például „a társadalom domináns jelentéstartalmai”-nak szerepét (Belinszki [2000]). A gyakorlatban azonban a kritikai kultúrakutatás egyes, filmmel, mint kulturális termékkel foglalkozó képviselői leginkább a fenti háromszintű modell egy vagy két szintjére összpontosítottak, a fennmaradó szinteket csak bizonyos vonatkozásokban említve (pl. Staiger [1999], Walkerdine [1999]). (...)

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2009

Author dc:creator

• Biró, Emese

• Szociológia
• Kultúra. közművelődés, sport

Language dc:language

hu, en