{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:373"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:373","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A nők megjelenítése a Legjobb film Oscar-díját 1970-2005 között elnyert filmekben = The Representation of Women in Films Winning the Oscar Best Picture Award from 1970 to 2005","abstract":"A nők filmbeli reprezentációja elemzésének kezdetei az 1970’ évekre tehetők, leginkább a feminista beállítottságú filmelmélet és filmszociológia területén, valamint a brit eredetű kritikai kultúrakutatás keretében valósulva meg. Az elemzések fő hipotézise az volt, hogy a népszerű filmekben a nőket és a férfiakat eltérően ábrázolják, leginkább férfiszempontoknak megfelelő módon. Két fő elméleti irányzat jelent meg, egymással párhuzamosan: a tükröződési, korai szociológiai hagyomány, illetve a reprezentációs szemlélet. Az előbbi szerint a filmek a társadalom domináns értékeit, eszméit és hiedelmeit, a filmek női karakterei pedig a társadalmi nemi szerepek meghatározásait, sztereotípiáit reflektálják (Haskell [1975], Smith [1999], Rosen [1975]). A tükröződési elméletek egyik fő pozitívuma, hogy a társadalmi nemek ábrázolását, ennek időbeni változásait összefüggésbe hozzák az egyes társadalmakon belüli változásokkal és mozgalmakkal. A reprezentációs elméletek szerint a film nem tekinthető a társadalmi valóság egyszerű tükröződésének, hanem saját jelentéseit hozza létre egy sajátságos, kódok, konvenciók, narratív és műfaji sajátosságok által meghatározott, komplex textusban. Az ide sorolható pszichoanalitikus és a kritikai kultúrakutatói elméletek egyetértenek a fentiekben, viszont más feltételezésekkel élnek film és társadalom viszonyát illetően. A pszichoanalitikus feminista filmelméletek (Mulvey [1975], [1989], Doane [1999], Lauretis [2000]) szerint a filmek olyan nő- és férfireprezentációkat hoznak létre, amelyek egyetemes érvényű pszichológiai kategóriákkal vannak összefüggésben: vággyal, félelemmel, szorongással, komplexusokkal – a psziché és a társadalom közötti összefüggést pedig gyakran nem is céljuk tételezni. Ezzel szemben a kritikai kultúrakutatás kiemelten fontosnak tartja a film és társadalmi kontextus összefüggéseit. A reprezentációs álláspontnak megfelelően, a filmes jelentéseket sajátos konstrukciókként értelmezi, e jelentések megalkotásában viszont a filmtextus szintje mellett a gyártás és befogadás társadalmilag meghatározott szintjeinek is jelentőséget tulajdonít (Hall [1997], Gledhill [1997], [1999], Stacey [1999]); mindhárom szinten feltételezi például „a társadalom domináns jelentéstartalmai”-nak szerepét (Belinszki [2000]). A gyakorlatban azonban a kritikai kultúrakutatás egyes, filmmel, mint kulturális termékkel foglalkozó képviselői leginkább a fenti háromszintű modell egy vagy két szintjére összpontosítottak, a fennmaradó szinteket csak bizonyos vonatkozásokban említve (pl. Staiger [1999], Walkerdine [1999]). (...)","abstract_html":"A nők filmbeli reprezentációja elemzésének kezdetei az 1970’ évekre tehetők, leginkább a feminista beállítottságú filmelmélet és filmszociológia területén, valamint a brit eredetű kritikai kultúrakutatás keretében valósulva meg. Az elemzések fő hipotézise az volt, hogy a népszerű filmekben a nőket és a férfiakat eltérően ábrázolják, leginkább férfiszempontoknak megfelelő módon. Két fő elméleti irányzat jelent meg, egymással párhuzamosan: a tükröződési, korai szociológiai hagyomány, illetve a reprezentációs szemlélet. Az előbbi szerint a filmek a társadalom domináns értékeit, eszméit és hiedelmeit, a filmek női karakterei pedig a társadalmi nemi szerepek meghatározásait, sztereotípiáit reflektálják (Haskell [1975], Smith [1999], Rosen [1975]). A tükröződési elméletek egyik fő pozitívuma, hogy a társadalmi nemek ábrázolását, ennek időbeni változásait összefüggésbe hozzák az egyes társadalmakon belüli változásokkal és mozgalmakkal. A reprezentációs elméletek szerint a film nem tekinthető a társadalmi valóság egyszerű tükröződésének, hanem saját jelentéseit hozza létre egy sajátságos, kódok, konvenciók, narratív és műfaji sajátosságok által meghatározott, komplex textusban. Az ide sorolható pszichoanalitikus és a kritikai kultúrakutatói elméletek egyetértenek a fentiekben, viszont más feltételezésekkel élnek film és társadalom viszonyát illetően. A pszichoanalitikus feminista filmelméletek (Mulvey [1975], [1989], Doane [1999], Lauretis [2000]) szerint a filmek olyan nő- és férfireprezentációkat hoznak létre, amelyek egyetemes érvényű pszichológiai kategóriákkal vannak összefüggésben: vággyal, félelemmel, szorongással, komplexusokkal – a psziché és a társadalom közötti összefüggést pedig gyakran nem is céljuk tételezni. Ezzel szemben a kritikai kultúrakutatás kiemelten fontosnak tartja a film és társadalmi kontextus összefüggéseit. A reprezentációs álláspontnak megfelelően, a filmes jelentéseket sajátos konstrukciókként értelmezi, e jelentések megalkotásában viszont a filmtextus szintje mellett a gyártás és befogadás társadalmilag meghatározott szintjeinek is jelentőséget tulajdonít (Hall [1997], Gledhill [1997], [1999], Stacey [1999]); mindhárom szinten feltételezi például „a társadalom domináns jelentéstartalmai”-nak szerepét (Belinszki [2000]). A gyakorlatban azonban a kritikai kultúrakutatás egyes, filmmel, mint kulturális termékkel foglalkozó képviselői leginkább a fenti háromszintű modell egy vagy két szintjére összpontosítottak, a fennmaradó szinteket csak bizonyos vonatkozásokban említve (pl. Staiger [1999], Walkerdine [1999]). (...)","abstract_has_math":false,"creators":["Biró, Emese"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-06","date_published":"2009-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z","subjects":["Szociológia","Kultúra. közművelődés, sport"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Biró, Emese"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-06-04"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2009-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/373/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia","Kultúra. közművelődés, sport"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/373/1/biro_emese.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/373/2/biro_emese_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/373/3/biro_emese_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A nők filmbeli reprezentációja elemzésének kezdetei az 1970’ évekre tehetők, leginkább a feminista beállítottságú filmelmélet és filmszociológia területén, valamint a brit eredetű kritikai kultúrakutatás keretében valósulva meg. Az elemzések fő hipotézise az volt, hogy a népszerű filmekben a nőket és a férfiakat eltérően ábrázolják, leginkább férfiszempontoknak megfelelő módon. Két fő elméleti irányzat jelent meg, egymással párhuzamosan: a tükröződési, korai szociológiai hagyomány, illetve a reprezentációs szemlélet. Az előbbi szerint a filmek a társadalom domináns értékeit, eszméit és hiedelmeit, a filmek női karakterei pedig a társadalmi nemi szerepek meghatározásait, sztereotípiáit reflektálják (Haskell [1975], Smith [1999], Rosen [1975]). A tükröződési elméletek egyik fő pozitívuma, hogy a társadalmi nemek ábrázolását, ennek időbeni változásait összefüggésbe hozzák az egyes társadalmakon belüli változásokkal és mozgalmakkal. A reprezentációs elméletek szerint a film nem tekinthető a társadalmi valóság egyszerű tükröződésének, hanem saját jelentéseit hozza létre egy sajátságos, kódok, konvenciók, narratív és műfaji sajátosságok által meghatározott, komplex textusban. Az ide sorolható pszichoanalitikus és a kritikai kultúrakutatói elméletek egyetértenek a fentiekben, viszont más feltételezésekkel élnek film és társadalom viszonyát illetően. A pszichoanalitikus feminista filmelméletek (Mulvey [1975], [1989], Doane [1999], Lauretis [2000]) szerint a filmek olyan nő- és férfireprezentációkat hoznak létre, amelyek egyetemes érvényű pszichológiai kategóriákkal vannak összefüggésben: vággyal, félelemmel, szorongással, komplexusokkal – a psziché és a társadalom közötti összefüggést pedig gyakran nem is céljuk tételezni. Ezzel szemben a kritikai kultúrakutatás kiemelten fontosnak tartja a film és társadalmi kontextus összefüggéseit. A reprezentációs álláspontnak megfelelően, a filmes jelentéseket sajátos konstrukciókként értelmezi, e jelentések megalkotásában viszont a filmtextus szintje mellett a gyártás és befogadás társadalmilag meghatározott szintjeinek is jelentőséget tulajdonít (Hall [1997], Gledhill [1997], [1999], Stacey [1999]); mindhárom szinten feltételezi például „a társadalom domináns jelentéstartalmai”-nak szerepét (Belinszki [2000]). A gyakorlatban azonban a kritikai kultúrakutatás egyes, filmmel, mint kulturális termékkel foglalkozó képviselői leginkább a fenti háromszintű modell egy vagy két szintjére összpontosítottak, a fennmaradó szinteket csak bizonyos vonatkozásokban említve (pl. Staiger [1999], Walkerdine [1999]). (...)"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A nők megjelenítése a Legjobb film Oscar-díját 1970-2005 között elnyert filmekben = The Representation of Women in Films Winning the Oscar Best Picture Award from 1970 to 2005"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Biró, Emese"],"dc:date":["2009-06-04"],"dc:date.issued":["2009-06"],"dc:description.abstract":["A nők filmbeli reprezentációja elemzésének kezdetei az 1970’ évekre tehetők, leginkább a feminista beállítottságú filmelmélet és filmszociológia területén, valamint a brit eredetű kritikai kultúrakutatás keretében valósulva meg. Az elemzések fő hipotézise az volt, hogy a népszerű filmekben a nőket és a férfiakat eltérően ábrázolják, leginkább férfiszempontoknak megfelelő módon. Két fő elméleti irányzat jelent meg, egymással párhuzamosan: a tükröződési, korai szociológiai hagyomány, illetve a reprezentációs szemlélet. Az előbbi szerint a filmek a társadalom domináns értékeit, eszméit és hiedelmeit, a filmek női karakterei pedig a társadalmi nemi szerepek meghatározásait, sztereotípiáit reflektálják (Haskell [1975], Smith [1999], Rosen [1975]). A tükröződési elméletek egyik fő pozitívuma, hogy a társadalmi nemek ábrázolását, ennek időbeni változásait összefüggésbe hozzák az egyes társadalmakon belüli változásokkal és mozgalmakkal. A reprezentációs elméletek szerint a film nem tekinthető a társadalmi valóság egyszerű tükröződésének, hanem saját jelentéseit hozza létre egy sajátságos, kódok, konvenciók, narratív és műfaji sajátosságok által meghatározott, komplex textusban. Az ide sorolható pszichoanalitikus és a kritikai kultúrakutatói elméletek egyetértenek a fentiekben, viszont más feltételezésekkel élnek film és társadalom viszonyát illetően. A pszichoanalitikus feminista filmelméletek (Mulvey [1975], [1989], Doane [1999], Lauretis [2000]) szerint a filmek olyan nő- és férfireprezentációkat hoznak létre, amelyek egyetemes érvényű pszichológiai kategóriákkal vannak összefüggésben: vággyal, félelemmel, szorongással, komplexusokkal – a psziché és a társadalom közötti összefüggést pedig gyakran nem is céljuk tételezni. Ezzel szemben a kritikai kultúrakutatás kiemelten fontosnak tartja a film és társadalmi kontextus összefüggéseit. A reprezentációs álláspontnak megfelelően, a filmes jelentéseket sajátos konstrukciókként értelmezi, e jelentések megalkotásában viszont a filmtextus szintje mellett a gyártás és befogadás társadalmilag meghatározott szintjeinek is jelentőséget tulajdonít (Hall [1997], Gledhill [1997], [1999], Stacey [1999]); mindhárom szinten feltételezi például „a társadalom domináns jelentéstartalmai”-nak szerepét (Belinszki [2000]). A gyakorlatban azonban a kritikai kultúrakutatás egyes, filmmel, mint kulturális termékkel foglalkozó képviselői leginkább a fenti háromszintű modell egy vagy két szintjére összpontosítottak, a fennmaradó szinteket csak bizonyos vonatkozásokban említve (pl. Staiger [1999], Walkerdine [1999]). (...)"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/373/1/biro_emese.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/373/2/biro_emese_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/373/3/biro_emese_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/373/"],"dc:subject":["Szociológia","Kultúra. közművelődés, sport"],"dc:title":["A nők megjelenítése a Legjobb film Oscar-díját 1970-2005 között elnyert filmekben = The Representation of Women in Films Winning the Oscar Best Picture Award from 1970 to 2005"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:20Z"}