Abstract
dc:description.abstractA cikkalapú disszertáció témája a biztosítási piac empirikus és analitikus elemzése. Az elméleti modellek a kockázatkerülés és a tőkekövetelmény korlát egyensúlyra gyakorolt hatását vizsgálják oligopol modellkeretben. A piacszerkezeti forma alapvetően befolyásolja a kapott eredményeket, ezért felmerül a kérdés, hogy melyik piaci struktúra illeszkedik legjobban a szektor valós működéséhez. Ennek megállapításához strukturális és nem strukturális módszerekkel elemeztük a magyar biztosítási piacot 2010 és 2019 között. Az első tanulmányban kockázatkerülő biztosítók viselkedését vizsgáljuk Bertrand duopólium esetén. A gyakran használt hasznosságfüggvények érdekes tulajdonságára világítunk rá. Bevezetjük az állománypreferencia fogalmát, és megmutatjuk, hogy a gyakran használt hasznosságfüggvények állománykerülőek. Ez esetben az egyensúly nem egyértelmű, a kezdeti vagyon hasznosságánál magasabb várható haszon is elérhető a biztosítók száméra. Az exponenciális hasznosságfüggvény állomány semleges, ekkor a kezdeti vagyon hasznosságát érik el a szereplők egyensúlyban, ez a hagyományos termékpiac egyensúlyára hajazó eset. Habár a piaci működés alapján a biztosítókat alapvetően állomány kedvelőnek látjuk, ilyen hasznosságfüggvényre nehéz példát mutatni. A tanulmányban ismertetünk egy függvényt, mely bizonyos paraméterek mellett teljesíti ezt a tulajdonságot, ekkor egy biztosító működik egyensúlyban a piacon. A második tanulmány egy nagyon hasonló analitikus modellből indul ki. Azonba a szereplők kockázat semlegesek. A kutatás a Szolvencia II szabályozási keretrendszer által előírt 99,5%-os kockáztatott értékként számítható tőkekövetelmény korlát egyensúlyra gyakorolt hatását vizsgálja. A korlát alakjától függően két típusú egyensúlyt kaphatunk, melyek éppen megyezenek az első tanulmányban tapasztaltakkal: kontinuum sok szimmetrikus egyensúly vagy egyetlen biztosító a piacon, aki a monopol árnál alacsonyabb árat szab. A tőketartás költésétől függően a vállalatok akár pozitív profitra is szert tehetnek. Az empirikus tanulmány koncentrációs mutatók és Herfindahl-Hirschman Index segítségével írja le a magyar biztosítási szektort. Illetve Panzar és Rosse empirikusan tesztelhető hipotézisei szerint az inputárrugalmasság alapján következtet a piaci struktúrára. A becslés során statikus és dinamikus eljárást és két különböző (biztosítási és technikai bevétel) eredmény változóra is futtattuk a modellt. A legtöbb eredmény a monopolisztikus verseny irányába mutat.
Degree
thesis:*- Name dc:type.qualificationname
- phd
- Level dc:type.qualificationlevel
- doctoral
- Grantor dc:publisher.institution
- Budapesti Corvinus Egyetem
- Year dc:date.issued
- 2025
Author and committee
dc:creator, dc:contributor.*- Author dc:creator
-
- Szádoczkiné Varga, Veronika
Subjects
dc:subject × 2Rights
- Language dc:language
- en, hu