Társadalmi szemléletformálás a magyarországi hulladékgazdálkodás területén

A környezetvédelmen belül a hulladékgazdálkodás napjainkra kulcs-fontosságú üggyé nőtte ki magát, világszerte e területhez is számos lobbitevékenység párosul, és közvetlenül képes hatással lenni az embe¬rek és vállalatok mindennapjaira. A hulladékgazdálkodás jövője szem¬pont¬jából szükséges megvizsgálni, hogy mikor és hogyan, mit, min keresztül és kiknek érdemes kommunikálni. Fel kell térképezni a különböző társadalmi rétegek attitűdjeit, hogy hatékony kommu¬ni-kációt tudjunk eljuttatni hozzájuk. Fontosnak érzem, hogy egy olyan átfogó képet kapjunk a jelenlegi társadalmi tudatformáló fo¬lyamatról, ezen belül is a kommunikációs hátteréről, amelyből számos következtetést lehet levonni a jövőt képező tendenciákkal kapcsolat-ban. Erre alapozva, és tovább gondolva a szakma vezető beosztású tisztség-viselőit vettem górcső alá, és az ő fogalomrendszerükre támaszkodva mélyedtem bele a témába. A kutatás az ökológiai kommunikáció, ezen belül a magyar hulladékgazdálkodás számos szakmai döntéshozójának a véleményét foglalja magában két speciális kutatási módszertan egye-sí¬tése által. A KUTATÁS LEGKIEMELKEDŐBB EREDMÉNYE, hogy a • magyarországi hulladékpiramis a kutatási alanyok által adott válaszok alapján más a nyugat-európai szomszédjainkhoz és a magyar Hulladék Keretirányelvhez képest is. Az újrafeldolgozás, tehát a szelektív hulladékgyűjtés, megelőzi prioritás szempontjából az anyagában való hasznosítást. • A kormányzati szakpolitika nem segíti a helyze¬tet jelenleg. A KUTATÁS ÁTFOGÓ EREDMÉNYEKÉNT született meg az a gondolat, hogy • az egészségtudatosság összefüggésben van a hulladékkal, egymásra épülnek és szorosan összefüggnek. Ezek egymásra épülnek, egymást kiegészítve és segítve alakítják ki a környezetéért felelős magatartást tanúsító embert. • Éppen ezért a különböző környezetvédelmi témákat valójában nem szabadna külön választani, és a lakosság felé egymástól elszakítva kommunikálni. • egyes környezetvédelmi te¬rü¬letek szervezetei egymástól eltérő fogalomrendszert használva más-más üzenetekkel bombázzák a lakost, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy felelősségtudatosan viselkedjen a környezet iránt. • Nem jellemzi a környezetvédelmi szakmát a holisztikus gondolkodás, pedig ez által nemcsak a saját témájukat menedzselnék hatékonyabban, hanem a rendszerszemlélet által sokkal nagyobb hatást tudnának elérni a fogyasztókban. • A felnőttek számára nincsen olyan hatékony platform, mint a gyermekeknek az óvoda és iskola intézménye, ahol alapvető sémákként épülnek be a hétköznapjaikba a környezettudatos tevékenységek. • A forprofit cégek kommunikációjukban szegmentálnak, egy-egy témát karolnak csak fel. • Nem a célcsoport választásre kellene a hangsúlyt fektetni, hanem a holisztikus környezetvédelmi gondolkodással lenne szükséges támogatni a fogyasztókat,

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2022

Author dc:creator

• Somfay, Dorottya

• Média és kommunikáció
• Szociológia

Language dc:language

hu, en