{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1227"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1227","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Társadalmi szemléletformálás a magyarországi hulladékgazdálkodás területén","abstract":"A környezetvédelmen belül a hulladékgazdálkodás napjainkra kulcs-fontosságú üggyé nőtte ki magát, világszerte e területhez is számos lobbitevékenység párosul, és közvetlenül képes hatással lenni az embe¬rek és vállalatok mindennapjaira. A hulladékgazdálkodás jövője szem¬pont¬jából szükséges megvizsgálni, hogy mikor és hogyan, mit, min keresztül és kiknek érdemes kommunikálni. Fel kell térképezni a különböző társadalmi rétegek attitűdjeit, hogy hatékony kommu¬ni-kációt tudjunk eljuttatni hozzájuk. Fontosnak érzem, hogy egy olyan átfogó képet kapjunk a jelenlegi társadalmi tudatformáló fo¬lyamatról, ezen belül is a kommunikációs hátteréről, amelyből számos következtetést lehet levonni a jövőt képező tendenciákkal kapcsolat-ban. Erre alapozva, és tovább gondolva a szakma vezető beosztású tisztség-viselőit vettem górcső alá, és az ő fogalomrendszerükre támaszkodva mélyedtem bele a témába. A kutatás az ökológiai kommunikáció, ezen belül a magyar hulladékgazdálkodás számos szakmai döntéshozójának a véleményét foglalja magában két speciális kutatási módszertan egye-sí¬tése által. A KUTATÁS LEGKIEMELKEDŐBB EREDMÉNYE, hogy a • magyarországi hulladékpiramis a kutatási alanyok által adott válaszok alapján más a nyugat-európai szomszédjainkhoz és a magyar Hulladék Keretirányelvhez képest is. Az újrafeldolgozás, tehát a szelektív hulladékgyűjtés, megelőzi prioritás szempontjából az anyagában való hasznosítást. • A kormányzati szakpolitika nem segíti a helyze¬tet jelenleg. A KUTATÁS ÁTFOGÓ EREDMÉNYEKÉNT született meg az a gondolat, hogy • az egészségtudatosság összefüggésben van a hulladékkal, egymásra épülnek és szorosan összefüggnek. Ezek egymásra épülnek, egymást kiegészítve és segítve alakítják ki a környezetéért felelős magatartást tanúsító embert. • Éppen ezért a különböző környezetvédelmi témákat valójában nem szabadna külön választani, és a lakosság felé egymástól elszakítva kommunikálni. • egyes környezetvédelmi te¬rü¬letek szervezetei egymástól eltérő fogalomrendszert használva más-más üzenetekkel bombázzák a lakost, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy felelősségtudatosan viselkedjen a környezet iránt. • Nem jellemzi a környezetvédelmi szakmát a holisztikus gondolkodás, pedig ez által nemcsak a saját témájukat menedzselnék hatékonyabban, hanem a rendszerszemlélet által sokkal nagyobb hatást tudnának elérni a fogyasztókban. • A felnőttek számára nincsen olyan hatékony platform, mint a gyermekeknek az óvoda és iskola intézménye, ahol alapvető sémákként épülnek be a hétköznapjaikba a környezettudatos tevékenységek. • A forprofit cégek kommunikációjukban szegmentálnak, egy-egy témát karolnak csak fel. • Nem a célcsoport választásre kellene a hangsúlyt fektetni, hanem a holisztikus környezetvédelmi gondolkodással lenne szükséges támogatni a fogyasztókat,","abstract_html":"A környezetvédelmen belül a hulladékgazdálkodás napjainkra kulcs-fontosságú üggyé nőtte ki magát, világszerte e területhez is számos lobbitevékenység párosul, és közvetlenül képes hatással lenni az embe¬rek és vállalatok mindennapjaira. A hulladékgazdálkodás jövője szem¬pont¬jából szükséges megvizsgálni, hogy mikor és hogyan, mit, min keresztül és kiknek érdemes kommunikálni. Fel kell térképezni a különböző társadalmi rétegek attitűdjeit, hogy hatékony kommu¬ni-kációt tudjunk eljuttatni hozzájuk. Fontosnak érzem, hogy egy olyan átfogó képet kapjunk a jelenlegi társadalmi tudatformáló fo¬lyamatról, ezen belül is a kommunikációs hátteréről, amelyből számos következtetést lehet levonni a jövőt képező tendenciákkal kapcsolat-ban. Erre alapozva, és tovább gondolva a szakma vezető beosztású tisztség-viselőit vettem górcső alá, és az ő fogalomrendszerükre támaszkodva mélyedtem bele a témába. A kutatás az ökológiai kommunikáció, ezen belül a magyar hulladékgazdálkodás számos szakmai döntéshozójának a véleményét foglalja magában két speciális kutatási módszertan egye-sí¬tése által. A KUTATÁS LEGKIEMELKEDŐBB EREDMÉNYE, hogy a • magyarországi hulladékpiramis a kutatási alanyok által adott válaszok alapján más a nyugat-európai szomszédjainkhoz és a magyar Hulladék Keretirányelvhez képest is. Az újrafeldolgozás, tehát a szelektív hulladékgyűjtés, megelőzi prioritás szempontjából az anyagában való hasznosítást. • A kormányzati szakpolitika nem segíti a helyze¬tet jelenleg. A KUTATÁS ÁTFOGÓ EREDMÉNYEKÉNT született meg az a gondolat, hogy • az egészségtudatosság összefüggésben van a hulladékkal, egymásra épülnek és szorosan összefüggnek. Ezek egymásra épülnek, egymást kiegészítve és segítve alakítják ki a környezetéért felelős magatartást tanúsító embert. • Éppen ezért a különböző környezetvédelmi témákat valójában nem szabadna külön választani, és a lakosság felé egymástól elszakítva kommunikálni. • egyes környezetvédelmi te¬rü¬letek szervezetei egymástól eltérő fogalomrendszert használva más-más üzenetekkel bombázzák a lakost, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy felelősségtudatosan viselkedjen a környezet iránt. • Nem jellemzi a környezetvédelmi szakmát a holisztikus gondolkodás, pedig ez által nemcsak a saját témájukat menedzselnék hatékonyabban, hanem a rendszerszemlélet által sokkal nagyobb hatást tudnának elérni a fogyasztókban. • A felnőttek számára nincsen olyan hatékony platform, mint a gyermekeknek az óvoda és iskola intézménye, ahol alapvető sémákként épülnek be a hétköznapjaikba a környezettudatos tevékenységek. • A forprofit cégek kommunikációjukban szegmentálnak, egy-egy témát karolnak csak fel. • Nem a célcsoport választásre kellene a hangsúlyt fektetni, hanem a holisztikus környezetvédelmi gondolkodással lenne szükséges támogatni a fogyasztókat,","abstract_has_math":false,"creators":["Somfay, Dorottya"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2022,"date_issued":"2022-06","date_published":"2022-06","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Média és kommunikáció","Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Somfay, Dorottya"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2022-06-17"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2022-06"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1227/"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby.uri","label":"Dc Relation Isreferencedby URI","values":["https://doi.org/10.14267/phd.2022044"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Média és kommunikáció","Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1227/1/Somfay_Dorottya_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1227/3/Somfay_Dorottya_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1227/6/Somfay_Dorottya_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A környezetvédelmen belül a hulladékgazdálkodás napjainkra kulcs-fontosságú üggyé nőtte ki magát, világszerte e területhez is számos lobbitevékenység párosul, és közvetlenül képes hatással lenni az embe¬rek és vállalatok mindennapjaira. A hulladékgazdálkodás jövője szem¬pont¬jából szükséges megvizsgálni, hogy mikor és hogyan, mit, min keresztül és kiknek érdemes kommunikálni. Fel kell térképezni a különböző társadalmi rétegek attitűdjeit, hogy hatékony kommu¬ni-kációt tudjunk eljuttatni hozzájuk. Fontosnak érzem, hogy egy olyan átfogó képet kapjunk a jelenlegi társadalmi tudatformáló fo¬lyamatról, ezen belül is a kommunikációs hátteréről, amelyből számos következtetést lehet levonni a jövőt képező tendenciákkal kapcsolat-ban. Erre alapozva, és tovább gondolva a szakma vezető beosztású tisztség-viselőit vettem górcső alá, és az ő fogalomrendszerükre támaszkodva mélyedtem bele a témába. A kutatás az ökológiai kommunikáció, ezen belül a magyar hulladékgazdálkodás számos szakmai döntéshozójának a véleményét foglalja magában két speciális kutatási módszertan egye-sí¬tése által. A KUTATÁS LEGKIEMELKEDŐBB EREDMÉNYE, hogy a • magyarországi hulladékpiramis a kutatási alanyok által adott válaszok alapján más a nyugat-európai szomszédjainkhoz és a magyar Hulladék Keretirányelvhez képest is. Az újrafeldolgozás, tehát a szelektív hulladékgyűjtés, megelőzi prioritás szempontjából az anyagában való hasznosítást. • A kormányzati szakpolitika nem segíti a helyze¬tet jelenleg. A KUTATÁS ÁTFOGÓ EREDMÉNYEKÉNT született meg az a gondolat, hogy • az egészségtudatosság összefüggésben van a hulladékkal, egymásra épülnek és szorosan összefüggnek. Ezek egymásra épülnek, egymást kiegészítve és segítve alakítják ki a környezetéért felelős magatartást tanúsító embert. • Éppen ezért a különböző környezetvédelmi témákat valójában nem szabadna külön választani, és a lakosság felé egymástól elszakítva kommunikálni. • egyes környezetvédelmi te¬rü¬letek szervezetei egymástól eltérő fogalomrendszert használva más-más üzenetekkel bombázzák a lakost, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy felelősségtudatosan viselkedjen a környezet iránt. • Nem jellemzi a környezetvédelmi szakmát a holisztikus gondolkodás, pedig ez által nemcsak a saját témájukat menedzselnék hatékonyabban, hanem a rendszerszemlélet által sokkal nagyobb hatást tudnának elérni a fogyasztókban. • A felnőttek számára nincsen olyan hatékony platform, mint a gyermekeknek az óvoda és iskola intézménye, ahol alapvető sémákként épülnek be a hétköznapjaikba a környezettudatos tevékenységek. • A forprofit cégek kommunikációjukban szegmentálnak, egy-egy témát karolnak csak fel. • Nem a célcsoport választásre kellene a hangsúlyt fektetni, hanem a holisztikus környezetvédelmi gondolkodással lenne szükséges támogatni a fogyasztókat,"]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Társadalmi szemléletformálás a magyarországi hulladékgazdálkodás területén"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Somfay, Dorottya"],"dc:date":["2022-06-17"],"dc:date.issued":["2022-06"],"dc:description.abstract":["A környezetvédelmen belül a hulladékgazdálkodás napjainkra kulcs-fontosságú üggyé nőtte ki magát, világszerte e területhez is számos lobbitevékenység párosul, és közvetlenül képes hatással lenni az embe¬rek és vállalatok mindennapjaira. A hulladékgazdálkodás jövője szem¬pont¬jából szükséges megvizsgálni, hogy mikor és hogyan, mit, min keresztül és kiknek érdemes kommunikálni. Fel kell térképezni a különböző társadalmi rétegek attitűdjeit, hogy hatékony kommu¬ni-kációt tudjunk eljuttatni hozzájuk. Fontosnak érzem, hogy egy olyan átfogó képet kapjunk a jelenlegi társadalmi tudatformáló fo¬lyamatról, ezen belül is a kommunikációs hátteréről, amelyből számos következtetést lehet levonni a jövőt képező tendenciákkal kapcsolat-ban. Erre alapozva, és tovább gondolva a szakma vezető beosztású tisztség-viselőit vettem górcső alá, és az ő fogalomrendszerükre támaszkodva mélyedtem bele a témába. A kutatás az ökológiai kommunikáció, ezen belül a magyar hulladékgazdálkodás számos szakmai döntéshozójának a véleményét foglalja magában két speciális kutatási módszertan egye-sí¬tése által. A KUTATÁS LEGKIEMELKEDŐBB EREDMÉNYE, hogy a • magyarországi hulladékpiramis a kutatási alanyok által adott válaszok alapján más a nyugat-európai szomszédjainkhoz és a magyar Hulladék Keretirányelvhez képest is. Az újrafeldolgozás, tehát a szelektív hulladékgyűjtés, megelőzi prioritás szempontjából az anyagában való hasznosítást. • A kormányzati szakpolitika nem segíti a helyze¬tet jelenleg. A KUTATÁS ÁTFOGÓ EREDMÉNYEKÉNT született meg az a gondolat, hogy • az egészségtudatosság összefüggésben van a hulladékkal, egymásra épülnek és szorosan összefüggnek. Ezek egymásra épülnek, egymást kiegészítve és segítve alakítják ki a környezetéért felelős magatartást tanúsító embert. • Éppen ezért a különböző környezetvédelmi témákat valójában nem szabadna külön választani, és a lakosság felé egymástól elszakítva kommunikálni. • egyes környezetvédelmi te¬rü¬letek szervezetei egymástól eltérő fogalomrendszert használva más-más üzenetekkel bombázzák a lakost, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy felelősségtudatosan viselkedjen a környezet iránt. • Nem jellemzi a környezetvédelmi szakmát a holisztikus gondolkodás, pedig ez által nemcsak a saját témájukat menedzselnék hatékonyabban, hanem a rendszerszemlélet által sokkal nagyobb hatást tudnának elérni a fogyasztókban. • A felnőttek számára nincsen olyan hatékony platform, mint a gyermekeknek az óvoda és iskola intézménye, ahol alapvető sémákként épülnek be a hétköznapjaikba a környezettudatos tevékenységek. • A forprofit cégek kommunikációjukban szegmentálnak, egy-egy témát karolnak csak fel. • Nem a célcsoport választásre kellene a hangsúlyt fektetni, hanem a holisztikus környezetvédelmi gondolkodással lenne szükséges támogatni a fogyasztókat,"],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1227/1/Somfay_Dorottya_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1227/3/Somfay_Dorottya_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1227/6/Somfay_Dorottya_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1227/"],"dc:relation.isreferencedby.uri":["https://doi.org/10.14267/phd.2022044"],"dc:subject":["Média és kommunikáció","Szociológia"],"dc:title":["Társadalmi szemléletformálás a magyarországi hulladékgazdálkodás területén"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}