Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek : Betekintés a fogalom jelentésvilágába

Az alábbiakban bemutatjuk a „Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek – Betekintés a fogalom jelentésvilágába” című disszertáció célkitűzéseit és a fogyatékosság-akadálymentesség fogalompár újragondolt értelmezési kereteihez és az azokat alátámasztó, megvilágító új vagy újszerű fogalmakhoz vezető utak sajátos bejárásának módjait. A vizsgálódás során arra törekedtünk, hogy egy újszerű hermeneutikai megközelítés alapjainak a lerakása által, továbbá az antropológiai-filozófia a buddhista bölcselet és az egzisztenciálfilozófia vizsgálódások eredményeit, illetve következtetéseit segítségül hívva, bizonyosodjon be, hogy a fogyatékosság az ember olyan alapvető létezésbeli tulajdonsága, mely életfilozófiai, értelemben független a testi, érzékszervi, mentális stb. hiátusok esetleges meglététől. Éppen ezért is a magában hordozza, mindannyiunk számára a teljesebb lénnyé válás lehetőségét. A doktori értekezés alapvető célja tehát a következő: a fogyatékosság és az akadálymentesítés közismert fogalomtársításait egy alapvetően többdimenziós filozófiai hálóba szőve igyekszik kiterjeszteni „a tér, a lét és az idő minden irányába”. Mindezt azért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak és a társadalmunk szempontjából közép- és hosszútávon hasznosnak, mert – mint az alábbiakból is kiolvasható lesz – a tudományos és köznapi diskurzusokban használva a fenti fogalompárhoz és a hozzájuk kapcsolódó értelmezési tartományokhoz – minden eddigi jó szándék, szakmai törekvés ellenére – az esetek túlnyomó többségében negatív értelmezési keretet társul. A dolgozat bölcseleti beágyazottsága többirányú, mely nemcsak a filozófiatörténet több korszakába enged – első pillantásra talán eklektikusnak tűnő – betekintést, hanem az úgynevezett keleti és nyugati életbölcseleti hagyományok, talán kevésbe ismert, általunk „fogyatékosság-specifikusnak”, nevezett tanításait hívja elsődlegesen segítségül. Ezt annak ismeretében és éppen ezért tesszük így, mert a fogyatékosság filozófiai értelmezése és vizsgálata a huszadik század közepétől napjainkig szinte kizárólagosan a szakbölcseletek területeire korlátozódik. Elsősorban a társadalom, a jog és a feminista filozófia fogadta be az érintett emberek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos problematikákat vizsgáló gondolkodók egyre gyarapodó körét. Úgy gondoljuk, hogy például az életfilozófia, illetve egzisztenciálfilozófia, nem utolsó sorban pedig a történeti Buddha bölcseleti gondolatvilágának ebbe az irányba történő kiterjesztésével egy régi adósságot törlesztésébe fogunk, amit a bölcselet ezidáig felhalmozott a fogyatékosságok esetében. Illetőleg az említett többségében negatív és a hiátusokra koncentráló tudományos, illetve hétköznapi diskurzusok attitűd váltását is elő kívánjuk segíteni az említett új, újszerű fogalmak bevezetése és alkalmazása által.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2021

Author dc:creator

• Farkas, Jácint

• Szociológia

Language dc:language

hu, en