{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1137"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1137","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek : Betekintés a fogalom jelentésvilágába","abstract":"Az alábbiakban bemutatjuk a „Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek – Betekintés a fogalom jelentésvilágába” című disszertáció célkitűzéseit és a fogyatékosság-akadálymentesség fogalompár újragondolt értelmezési kereteihez és az azokat alátámasztó, megvilágító új vagy újszerű fogalmakhoz vezető utak sajátos bejárásának módjait. A vizsgálódás során arra törekedtünk, hogy egy újszerű hermeneutikai megközelítés alapjainak a lerakása által, továbbá az antropológiai-filozófia a buddhista bölcselet és az egzisztenciálfilozófia vizsgálódások eredményeit, illetve következtetéseit segítségül hívva, bizonyosodjon be, hogy a fogyatékosság az ember olyan alapvető létezésbeli tulajdonsága, mely életfilozófiai, értelemben független a testi, érzékszervi, mentális stb. hiátusok esetleges meglététől. Éppen ezért is a magában hordozza, mindannyiunk számára a teljesebb lénnyé válás lehetőségét. A doktori értekezés alapvető célja tehát a következő: a fogyatékosság és az akadálymentesítés közismert fogalomtársításait egy alapvetően többdimenziós filozófiai hálóba szőve igyekszik kiterjeszteni „a tér, a lét és az idő minden irányába”. Mindezt azért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak és a társadalmunk szempontjából közép- és hosszútávon hasznosnak, mert – mint az alábbiakból is kiolvasható lesz – a tudományos és köznapi diskurzusokban használva a fenti fogalompárhoz és a hozzájuk kapcsolódó értelmezési tartományokhoz – minden eddigi jó szándék, szakmai törekvés ellenére – az esetek túlnyomó többségében negatív értelmezési keretet társul. A dolgozat bölcseleti beágyazottsága többirányú, mely nemcsak a filozófiatörténet több korszakába enged – első pillantásra talán eklektikusnak tűnő – betekintést, hanem az úgynevezett keleti és nyugati életbölcseleti hagyományok, talán kevésbe ismert, általunk „fogyatékosság-specifikusnak”, nevezett tanításait hívja elsődlegesen segítségül. Ezt annak ismeretében és éppen ezért tesszük így, mert a fogyatékosság filozófiai értelmezése és vizsgálata a huszadik század közepétől napjainkig szinte kizárólagosan a szakbölcseletek területeire korlátozódik. Elsősorban a társadalom, a jog és a feminista filozófia fogadta be az érintett emberek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos problematikákat vizsgáló gondolkodók egyre gyarapodó körét. Úgy gondoljuk, hogy például az életfilozófia, illetve egzisztenciálfilozófia, nem utolsó sorban pedig a történeti Buddha bölcseleti gondolatvilágának ebbe az irányba történő kiterjesztésével egy régi adósságot törlesztésébe fogunk, amit a bölcselet ezidáig felhalmozott a fogyatékosságok esetében. Illetőleg az említett többségében negatív és a hiátusokra koncentráló tudományos, illetve hétköznapi diskurzusok attitűd váltását is elő kívánjuk segíteni az említett új, újszerű fogalmak bevezetése és alkalmazása által.","abstract_html":"Az alábbiakban bemutatjuk a „Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek – Betekintés a fogalom jelentésvilágába” című disszertáció célkitűzéseit és a fogyatékosság-akadálymentesség fogalompár újragondolt értelmezési kereteihez és az azokat alátámasztó, megvilágító új vagy újszerű fogalmakhoz vezető utak sajátos bejárásának módjait. A vizsgálódás során arra törekedtünk, hogy egy újszerű hermeneutikai megközelítés alapjainak a lerakása által, továbbá az antropológiai-filozófia a buddhista bölcselet és az egzisztenciálfilozófia vizsgálódások eredményeit, illetve következtetéseit segítségül hívva, bizonyosodjon be, hogy a fogyatékosság az ember olyan alapvető létezésbeli tulajdonsága, mely életfilozófiai, értelemben független a testi, érzékszervi, mentális stb. hiátusok esetleges meglététől. Éppen ezért is a magában hordozza, mindannyiunk számára a teljesebb lénnyé válás lehetőségét. A doktori értekezés alapvető célja tehát a következő: a fogyatékosság és az akadálymentesítés közismert fogalomtársításait egy alapvetően többdimenziós filozófiai hálóba szőve igyekszik kiterjeszteni „a tér, a lét és az idő minden irányába”. Mindezt azért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak és a társadalmunk szempontjából közép- és hosszútávon hasznosnak, mert – mint az alábbiakból is kiolvasható lesz – a tudományos és köznapi diskurzusokban használva a fenti fogalompárhoz és a hozzájuk kapcsolódó értelmezési tartományokhoz – minden eddigi jó szándék, szakmai törekvés ellenére – az esetek túlnyomó többségében negatív értelmezési keretet társul. A dolgozat bölcseleti beágyazottsága többirányú, mely nemcsak a filozófiatörténet több korszakába enged – első pillantásra talán eklektikusnak tűnő – betekintést, hanem az úgynevezett keleti és nyugati életbölcseleti hagyományok, talán kevésbe ismert, általunk „fogyatékosság-specifikusnak”, nevezett tanításait hívja elsődlegesen segítségül. Ezt annak ismeretében és éppen ezért tesszük így, mert a fogyatékosság filozófiai értelmezése és vizsgálata a huszadik század közepétől napjainkig szinte kizárólagosan a szakbölcseletek területeire korlátozódik. Elsősorban a társadalom, a jog és a feminista filozófia fogadta be az érintett emberek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos problematikákat vizsgáló gondolkodók egyre gyarapodó körét. Úgy gondoljuk, hogy például az életfilozófia, illetve egzisztenciálfilozófia, nem utolsó sorban pedig a történeti Buddha bölcseleti gondolatvilágának ebbe az irányba történő kiterjesztésével egy régi adósságot törlesztésébe fogunk, amit a bölcselet ezidáig felhalmozott a fogyatékosságok esetében. Illetőleg az említett többségében negatív és a hiátusokra koncentráló tudományos, illetve hétköznapi diskurzusok attitűd váltását is elő kívánjuk segíteni az említett új, újszerű fogalmak bevezetése és alkalmazása által.","abstract_has_math":false,"creators":["Farkas, Jácint"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-05","date_published":"2021-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Farkas, Jácint"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-05-12"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1137/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1137/1/farkas_jacint_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1137/2/farkas_jacint_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1137/3/farkas_jacint_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az alábbiakban bemutatjuk a „Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek – Betekintés a fogalom jelentésvilágába” című disszertáció célkitűzéseit és a fogyatékosság-akadálymentesség fogalompár újragondolt értelmezési kereteihez és az azokat alátámasztó, megvilágító új vagy újszerű fogalmakhoz vezető utak sajátos bejárásának módjait. A vizsgálódás során arra törekedtünk, hogy egy újszerű hermeneutikai megközelítés alapjainak a lerakása által, továbbá az antropológiai-filozófia a buddhista bölcselet és az egzisztenciálfilozófia vizsgálódások eredményeit, illetve következtetéseit segítségül hívva, bizonyosodjon be, hogy a fogyatékosság az ember olyan alapvető létezésbeli tulajdonsága, mely életfilozófiai, értelemben független a testi, érzékszervi, mentális stb. hiátusok esetleges meglététől. Éppen ezért is a magában hordozza, mindannyiunk számára a teljesebb lénnyé válás lehetőségét. A doktori értekezés alapvető célja tehát a következő: a fogyatékosság és az akadálymentesítés közismert fogalomtársításait egy alapvetően többdimenziós filozófiai hálóba szőve igyekszik kiterjeszteni „a tér, a lét és az idő minden irányába”. Mindezt azért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak és a társadalmunk szempontjából közép- és hosszútávon hasznosnak, mert – mint az alábbiakból is kiolvasható lesz – a tudományos és köznapi diskurzusokban használva a fenti fogalompárhoz és a hozzájuk kapcsolódó értelmezési tartományokhoz – minden eddigi jó szándék, szakmai törekvés ellenére – az esetek túlnyomó többségében negatív értelmezési keretet társul. A dolgozat bölcseleti beágyazottsága többirányú, mely nemcsak a filozófiatörténet több korszakába enged – első pillantásra talán eklektikusnak tűnő – betekintést, hanem az úgynevezett keleti és nyugati életbölcseleti hagyományok, talán kevésbe ismert, általunk „fogyatékosság-specifikusnak”, nevezett tanításait hívja elsődlegesen segítségül. Ezt annak ismeretében és éppen ezért tesszük így, mert a fogyatékosság filozófiai értelmezése és vizsgálata a huszadik század közepétől napjainkig szinte kizárólagosan a szakbölcseletek területeire korlátozódik. Elsősorban a társadalom, a jog és a feminista filozófia fogadta be az érintett emberek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos problematikákat vizsgáló gondolkodók egyre gyarapodó körét. Úgy gondoljuk, hogy például az életfilozófia, illetve egzisztenciálfilozófia, nem utolsó sorban pedig a történeti Buddha bölcseleti gondolatvilágának ebbe az irányba történő kiterjesztésével egy régi adósságot törlesztésébe fogunk, amit a bölcselet ezidáig felhalmozott a fogyatékosságok esetében. Illetőleg az említett többségében negatív és a hiátusokra koncentráló tudományos, illetve hétköznapi diskurzusok attitűd váltását is elő kívánjuk segíteni az említett új, újszerű fogalmak bevezetése és alkalmazása által."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek : Betekintés a fogalom jelentésvilágába"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Farkas, Jácint"],"dc:date":["2021-05-12"],"dc:date.issued":["2021-05"],"dc:description.abstract":["Az alábbiakban bemutatjuk a „Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek – Betekintés a fogalom jelentésvilágába” című disszertáció célkitűzéseit és a fogyatékosság-akadálymentesség fogalompár újragondolt értelmezési kereteihez és az azokat alátámasztó, megvilágító új vagy újszerű fogalmakhoz vezető utak sajátos bejárásának módjait. A vizsgálódás során arra törekedtünk, hogy egy újszerű hermeneutikai megközelítés alapjainak a lerakása által, továbbá az antropológiai-filozófia a buddhista bölcselet és az egzisztenciálfilozófia vizsgálódások eredményeit, illetve következtetéseit segítségül hívva, bizonyosodjon be, hogy a fogyatékosság az ember olyan alapvető létezésbeli tulajdonsága, mely életfilozófiai, értelemben független a testi, érzékszervi, mentális stb. hiátusok esetleges meglététől. Éppen ezért is a magában hordozza, mindannyiunk számára a teljesebb lénnyé válás lehetőségét. A doktori értekezés alapvető célja tehát a következő: a fogyatékosság és az akadálymentesítés közismert fogalomtársításait egy alapvetően többdimenziós filozófiai hálóba szőve igyekszik kiterjeszteni „a tér, a lét és az idő minden irányába”. Mindezt azért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak és a társadalmunk szempontjából közép- és hosszútávon hasznosnak, mert – mint az alábbiakból is kiolvasható lesz – a tudományos és köznapi diskurzusokban használva a fenti fogalompárhoz és a hozzájuk kapcsolódó értelmezési tartományokhoz – minden eddigi jó szándék, szakmai törekvés ellenére – az esetek túlnyomó többségében negatív értelmezési keretet társul. A dolgozat bölcseleti beágyazottsága többirányú, mely nemcsak a filozófiatörténet több korszakába enged – első pillantásra talán eklektikusnak tűnő – betekintést, hanem az úgynevezett keleti és nyugati életbölcseleti hagyományok, talán kevésbe ismert, általunk „fogyatékosság-specifikusnak”, nevezett tanításait hívja elsődlegesen segítségül. Ezt annak ismeretében és éppen ezért tesszük így, mert a fogyatékosság filozófiai értelmezése és vizsgálata a huszadik század közepétől napjainkig szinte kizárólagosan a szakbölcseletek területeire korlátozódik. Elsősorban a társadalom, a jog és a feminista filozófia fogadta be az érintett emberek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos problematikákat vizsgáló gondolkodók egyre gyarapodó körét. Úgy gondoljuk, hogy például az életfilozófia, illetve egzisztenciálfilozófia, nem utolsó sorban pedig a történeti Buddha bölcseleti gondolatvilágának ebbe az irányba történő kiterjesztésével egy régi adósságot törlesztésébe fogunk, amit a bölcselet ezidáig felhalmozott a fogyatékosságok esetében. Illetőleg az említett többségében negatív és a hiátusokra koncentráló tudományos, illetve hétköznapi diskurzusok attitűd váltását is elő kívánjuk segíteni az említett új, újszerű fogalmak bevezetése és alkalmazása által."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1137/1/farkas_jacint_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1137/2/farkas_jacint_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1137/3/farkas_jacint_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1137/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Az egzisztenciális fogyatékosságban rejlő kiteljesedési lehetőségek : Betekintés a fogalom jelentésvilágába"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}