A mezoszintű versenyképesség elmélete és alkalmazása a magyar tejipar példáján keresztül = Theory and application of meso-level competitiveness through the example of the Hungarian dairy industry

A doktori értekezés fókuszában a versenyképesség vizsgálata áll. Ezen tág és gazdag szakirodalommal ellátott területen belül a mezoszintű versenyképesség kérdésköre és értelmezése került kiválasztásra. A dolgozatban mezoszintű versenyképesség szakirodalmi rendszerezése mellett egy választott iparágra, a tejiparra vonatkozóan történt az empirikus kutatás. A dolgozat az alábbiak szerint tagolódik. A bevezetést követően a dolgozat első fejezetében a versenyképesség elméleti hátterének, közgazdaságtudományi és gazdálkodástudományi megközelítése kerül tárgyalásra. Ezt követően, még ugyanezen fejezetben bemutatásra kerül a versenyképesség különböző két alapvető vizsgálati szintjeinek (a mikro és a makro szintek) meghatározása, fejlődési útja, majd a fejezet a mérési módszerek összegyűjtésével zárul. A dolgozat második fejezete a mezoszintű versenyképességre koncentrál. Egy általánosabb szakirodalmi elemzést és mérési módszereket követően (amely a mezoszinten belüli értelmezésekre is kitér) az iparági versenyképesség szisztematikus irodalomelemzése következik PRISMA módszertant követve. Ez a szakirodalmi elemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban fellelhető cikkek, tanulmányok alapján történik. A harmadik fejezetben a szakirodalmi elemzést az empirikus kutatáshoz felhasznált iparág, a tejipar bemutatása követi, kitérve a fogyasztói szokásokra és a szabályozó környezetre, valamint a tejiparban fellelhető korábbi versenyképesség kutatások összefoglalására. A dolgozat negyedik fejezete a kutatási kérdések alapján megfogalmazza a disszertáció hipotéziseit, al-hipotéziseit, valamint azok tesztelésére alkalmazott módszertan bemutatásával, valamint a kutatási korlátok számbavételével záródik. Ezt követi az empirikus kutatás, amely a hazai tejipari versenyképességet hivatott mérni és összevetni az EU28 tagállamaihoz képest 1999 és 2018 közötti időszakot tekintve. Ehhez egyrészt a megnyilvánuló komparatív előny index és változatainak alkalmazása, másrészt stabilitás vizsgálata, végül a meghatározó tényezők elemzésére regressziós modell becslésével került sor. A hipotézisek tesztelésére használt módszerek eredményeinek bemutatása, elemzése az 5. fejezetben található. Végül a dolgozat legfontosabb eredményeinek összefoglalása, a kutatási korlátok, valamint a jövőbeli kutatási irányvonalak felvázolásával zárul a dolgozat.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2021

Author dc:creator

• Jámbor, Zsófia

• Logisztika, termelésszervezés
• Ipar

Language dc:language

hu, en