{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1108"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1108","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A mezoszintű versenyképesség elmélete és alkalmazása a magyar tejipar példáján keresztül = Theory and application of meso-level competitiveness through the example of the Hungarian dairy industry","abstract":"A doktori értekezés fókuszában a versenyképesség vizsgálata áll. Ezen tág és gazdag szakirodalommal ellátott területen belül a mezoszintű versenyképesség kérdésköre és értelmezése került kiválasztásra. A dolgozatban mezoszintű versenyképesség szakirodalmi rendszerezése mellett egy választott iparágra, a tejiparra vonatkozóan történt az empirikus kutatás. A dolgozat az alábbiak szerint tagolódik. A bevezetést követően a dolgozat első fejezetében a versenyképesség elméleti hátterének, közgazdaságtudományi és gazdálkodástudományi megközelítése kerül tárgyalásra. Ezt követően, még ugyanezen fejezetben bemutatásra kerül a versenyképesség különböző két alapvető vizsgálati szintjeinek (a mikro és a makro szintek) meghatározása, fejlődési útja, majd a fejezet a mérési módszerek összegyűjtésével zárul. A dolgozat második fejezete a mezoszintű versenyképességre koncentrál. Egy általánosabb szakirodalmi elemzést és mérési módszereket követően (amely a mezoszinten belüli értelmezésekre is kitér) az iparági versenyképesség szisztematikus irodalomelemzése következik PRISMA módszertant követve. Ez a szakirodalmi elemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban fellelhető cikkek, tanulmányok alapján történik. A harmadik fejezetben a szakirodalmi elemzést az empirikus kutatáshoz felhasznált iparág, a tejipar bemutatása követi, kitérve a fogyasztói szokásokra és a szabályozó környezetre, valamint a tejiparban fellelhető korábbi versenyképesség kutatások összefoglalására. A dolgozat negyedik fejezete a kutatási kérdések alapján megfogalmazza a disszertáció hipotéziseit, al-hipotéziseit, valamint azok tesztelésére alkalmazott módszertan bemutatásával, valamint a kutatási korlátok számbavételével záródik. Ezt követi az empirikus kutatás, amely a hazai tejipari versenyképességet hivatott mérni és összevetni az EU28 tagállamaihoz képest 1999 és 2018 közötti időszakot tekintve. Ehhez egyrészt a megnyilvánuló komparatív előny index és változatainak alkalmazása, másrészt stabilitás vizsgálata, végül a meghatározó tényezők elemzésére regressziós modell becslésével került sor. A hipotézisek tesztelésére használt módszerek eredményeinek bemutatása, elemzése az 5. fejezetben található. Végül a dolgozat legfontosabb eredményeinek összefoglalása, a kutatási korlátok, valamint a jövőbeli kutatási irányvonalak felvázolásával zárul a dolgozat.","abstract_html":"A doktori értekezés fókuszában a versenyképesség vizsgálata áll. Ezen tág és gazdag szakirodalommal ellátott területen belül a mezoszintű versenyképesség kérdésköre és értelmezése került kiválasztásra. A dolgozatban mezoszintű versenyképesség szakirodalmi rendszerezése mellett egy választott iparágra, a tejiparra vonatkozóan történt az empirikus kutatás. A dolgozat az alábbiak szerint tagolódik. A bevezetést követően a dolgozat első fejezetében a versenyképesség elméleti hátterének, közgazdaságtudományi és gazdálkodástudományi megközelítése kerül tárgyalásra. Ezt követően, még ugyanezen fejezetben bemutatásra kerül a versenyképesség különböző két alapvető vizsgálati szintjeinek (a mikro és a makro szintek) meghatározása, fejlődési útja, majd a fejezet a mérési módszerek összegyűjtésével zárul. A dolgozat második fejezete a mezoszintű versenyképességre koncentrál. Egy általánosabb szakirodalmi elemzést és mérési módszereket követően (amely a mezoszinten belüli értelmezésekre is kitér) az iparági versenyképesség szisztematikus irodalomelemzése következik PRISMA módszertant követve. Ez a szakirodalmi elemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban fellelhető cikkek, tanulmányok alapján történik. A harmadik fejezetben a szakirodalmi elemzést az empirikus kutatáshoz felhasznált iparág, a tejipar bemutatása követi, kitérve a fogyasztói szokásokra és a szabályozó környezetre, valamint a tejiparban fellelhető korábbi versenyképesség kutatások összefoglalására. A dolgozat negyedik fejezete a kutatási kérdések alapján megfogalmazza a disszertáció hipotéziseit, al-hipotéziseit, valamint azok tesztelésére alkalmazott módszertan bemutatásával, valamint a kutatási korlátok számbavételével záródik. Ezt követi az empirikus kutatás, amely a hazai tejipari versenyképességet hivatott mérni és összevetni az EU28 tagállamaihoz képest 1999 és 2018 közötti időszakot tekintve. Ehhez egyrészt a megnyilvánuló komparatív előny index és változatainak alkalmazása, másrészt stabilitás vizsgálata, végül a meghatározó tényezők elemzésére regressziós modell becslésével került sor. A hipotézisek tesztelésére használt módszerek eredményeinek bemutatása, elemzése az 5. fejezetben található. Végül a dolgozat legfontosabb eredményeinek összefoglalása, a kutatási korlátok, valamint a jövőbeli kutatási irányvonalak felvázolásával zárul a dolgozat.","abstract_has_math":false,"creators":["Jámbor, Zsófia"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021","date_published":"2021","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Logisztika, termelésszervezés","Ipar"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Jámbor, Zsófia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Logisztika, termelésszervezés","Ipar"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/1/Jambor_Zsofia_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/2/Jambor_Zsofia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/13/Jambor_Zsofia_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/19/Jambor_Zsofia_den.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori értekezés fókuszában a versenyképesség vizsgálata áll. Ezen tág és gazdag szakirodalommal ellátott területen belül a mezoszintű versenyképesség kérdésköre és értelmezése került kiválasztásra. A dolgozatban mezoszintű versenyképesség szakirodalmi rendszerezése mellett egy választott iparágra, a tejiparra vonatkozóan történt az empirikus kutatás. A dolgozat az alábbiak szerint tagolódik. A bevezetést követően a dolgozat első fejezetében a versenyképesség elméleti hátterének, közgazdaságtudományi és gazdálkodástudományi megközelítése kerül tárgyalásra. Ezt követően, még ugyanezen fejezetben bemutatásra kerül a versenyképesség különböző két alapvető vizsgálati szintjeinek (a mikro és a makro szintek) meghatározása, fejlődési útja, majd a fejezet a mérési módszerek összegyűjtésével zárul. A dolgozat második fejezete a mezoszintű versenyképességre koncentrál. Egy általánosabb szakirodalmi elemzést és mérési módszereket követően (amely a mezoszinten belüli értelmezésekre is kitér) az iparági versenyképesség szisztematikus irodalomelemzése következik PRISMA módszertant követve. Ez a szakirodalmi elemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban fellelhető cikkek, tanulmányok alapján történik. A harmadik fejezetben a szakirodalmi elemzést az empirikus kutatáshoz felhasznált iparág, a tejipar bemutatása követi, kitérve a fogyasztói szokásokra és a szabályozó környezetre, valamint a tejiparban fellelhető korábbi versenyképesség kutatások összefoglalására. A dolgozat negyedik fejezete a kutatási kérdések alapján megfogalmazza a disszertáció hipotéziseit, al-hipotéziseit, valamint azok tesztelésére alkalmazott módszertan bemutatásával, valamint a kutatási korlátok számbavételével záródik. Ezt követi az empirikus kutatás, amely a hazai tejipari versenyképességet hivatott mérni és összevetni az EU28 tagállamaihoz képest 1999 és 2018 közötti időszakot tekintve. Ehhez egyrészt a megnyilvánuló komparatív előny index és változatainak alkalmazása, másrészt stabilitás vizsgálata, végül a meghatározó tényezők elemzésére regressziós modell becslésével került sor. A hipotézisek tesztelésére használt módszerek eredményeinek bemutatása, elemzése az 5. fejezetben található. Végül a dolgozat legfontosabb eredményeinek összefoglalása, a kutatási korlátok, valamint a jövőbeli kutatási irányvonalak felvázolásával zárul a dolgozat."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A mezoszintű versenyképesség elmélete és alkalmazása a magyar tejipar példáján keresztül = Theory and application of meso-level competitiveness through the example of the Hungarian dairy industry"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Jámbor, Zsófia"],"dc:date":["2021"],"dc:date.issued":["2021"],"dc:description.abstract":["A doktori értekezés fókuszában a versenyképesség vizsgálata áll. Ezen tág és gazdag szakirodalommal ellátott területen belül a mezoszintű versenyképesség kérdésköre és értelmezése került kiválasztásra. A dolgozatban mezoszintű versenyképesség szakirodalmi rendszerezése mellett egy választott iparágra, a tejiparra vonatkozóan történt az empirikus kutatás. A dolgozat az alábbiak szerint tagolódik. A bevezetést követően a dolgozat első fejezetében a versenyképesség elméleti hátterének, közgazdaságtudományi és gazdálkodástudományi megközelítése kerül tárgyalásra. Ezt követően, még ugyanezen fejezetben bemutatásra kerül a versenyképesség különböző két alapvető vizsgálati szintjeinek (a mikro és a makro szintek) meghatározása, fejlődési útja, majd a fejezet a mérési módszerek összegyűjtésével zárul. A dolgozat második fejezete a mezoszintű versenyképességre koncentrál. Egy általánosabb szakirodalmi elemzést és mérési módszereket követően (amely a mezoszinten belüli értelmezésekre is kitér) az iparági versenyképesség szisztematikus irodalomelemzése következik PRISMA módszertant követve. Ez a szakirodalmi elemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban fellelhető cikkek, tanulmányok alapján történik. A harmadik fejezetben a szakirodalmi elemzést az empirikus kutatáshoz felhasznált iparág, a tejipar bemutatása követi, kitérve a fogyasztói szokásokra és a szabályozó környezetre, valamint a tejiparban fellelhető korábbi versenyképesség kutatások összefoglalására. A dolgozat negyedik fejezete a kutatási kérdések alapján megfogalmazza a disszertáció hipotéziseit, al-hipotéziseit, valamint azok tesztelésére alkalmazott módszertan bemutatásával, valamint a kutatási korlátok számbavételével záródik. Ezt követi az empirikus kutatás, amely a hazai tejipari versenyképességet hivatott mérni és összevetni az EU28 tagállamaihoz képest 1999 és 2018 közötti időszakot tekintve. Ehhez egyrészt a megnyilvánuló komparatív előny index és változatainak alkalmazása, másrészt stabilitás vizsgálata, végül a meghatározó tényezők elemzésére regressziós modell becslésével került sor. A hipotézisek tesztelésére használt módszerek eredményeinek bemutatása, elemzése az 5. fejezetben található. Végül a dolgozat legfontosabb eredményeinek összefoglalása, a kutatási korlátok, valamint a jövőbeli kutatási irányvonalak felvázolásával zárul a dolgozat."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/1/Jambor_Zsofia_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/2/Jambor_Zsofia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/13/Jambor_Zsofia_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/19/Jambor_Zsofia_den.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1108/"],"dc:subject":["Logisztika, termelésszervezés","Ipar"],"dc:title":["A mezoszintű versenyképesség elmélete és alkalmazása a magyar tejipar példáján keresztül = Theory and application of meso-level competitiveness through the example of the Hungarian dairy industry"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}