A pártos polarizáció okai és hatásai az európai demokráciákban = The causes and consequences of partisan polarisation in European democracies

A dolgozat az európai demokráciák pártos polarizáltságának okait és következményeit tárja fel, összehasonlítóan elemezve 30 európai demokrácia adatait a 2003-2013 közötti időszakban, a European Social Survey adatainak felhasználásával. A fő kérdése, hogy a pártos polarizáció a demokratikus működést és a gazdasági eredményességet inkább segítő jelenség-e, vagy inkább akadályozza ezeket. A pártos polarizációt a pártos elfogultság aggregált szintű megjelenési formájának tekinti, így azt egy politikai identitás alapú, inkább érzelmi, mint ideologikus gyökerű társadalmi megosztottságként azonosítja. Azokat az országokat nevezi pártos értelemben polarizáltnak, amelyekben a választók értékeléseit átlagosan erősen befolyásolja a politikai kötődésük, és azokat a politikai rendszereket kevéssé polarizáltnak, amelyekben a különböző politikai oldalakhoz kötődő választók értékelései nem térnek el egymástól markánsan. Az dolgozatban bevezetett „pártos polarizáció mutató” a kormánypártiak politikai elégedettségi indexének az ellenzékiekéhez viszonyított nagyságát mutatja. Azt mutatja meg, hogy az adott országban egy kormánypárti szavazó átlagos politikai elégedettsége hányszor magasabb, mint egy ellenzékié. A mutató szerint az a jelenség, hogy a kormánypártiak politikai téren szignifikánsan elégedettebbek, mint az ellenzékiek, az európai demokráciákat általában jellemző tulajdonság, de a különbségek az egyes országok között esetenként igen jelentősek. A dolgozat az okok terén az egyéni és az országos szintet egyaránt vizsgálta, majd a polarizáció politikai és gazdasági működésre gyakorolt hatásait is elemezte. A dolgozat fő eredményei a következők: Egyéni szintű okok: - Az életkor és a politikai érdeklődés növelik a politikai elfogultságot. Országos szintű okok: - A többségi berendezkedés és az alacsony effektív pártszám erősebb pártos polarizációval jár. - A pártos polarizáció és a demokratikus működés minősége között fordított irányú összefüggés van: a gyengébben teljesítő demokráciák egyértelműen polarizáltabbak. - Nincs szignifikáns hatása a gazdasági fejlettségnek és a választóközönség ideológiai polarizáltságának. - A gazdasági visszaesés polarizálja a politikai táborok véleményét. Politikai hatások: - A pártos értelemben erősen polarizált országokban jellemzően magasabb a korrupció, alacsonyabb a választók demokráciával kapcsolatos elégedettsége és kevésbé szabad a sajtó. - A többváltozós modellek szerint a pártos polarizáció kevésbé demokratikus politikai működéshez vezet. - Ellenben a polarizációnak van egy, a demokratikus működést segítő vonása is, hogy növeli a választási részvételt. Gazdasági hatások: - Az erős pártos polarizáció egyértelműen rosszabb gazdasági eredményekkel áll kapcsolatban, a gazdasági eredményesség minden vizsgált dimenziójában. - A polarizáció rontja a gazdasági teljesítményt: a többváltozós modellekben szignifikáns hatása volt a polarizációnak a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségi rátára egyaránt. A dolgozat fő elméleti kérdésére vonatkozóan, hogy a pártos elfogultság (országos szinten a pártos polarizáció) jó-e vagy rossz-e a demokratikus és gazdasági működés szempontjából, összességében az eredmények egyértelműen a szkeptikus álláspont véleményét támasztják alá. Viszont az optimista álláspont képviselői helyesen látják, hogy a pártos elfogultságok valóban mobilizálják a választóközönséget, fenntartják a politikai érdeklődést, és magasabb választási részvételhez vezetnek.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2017

Author dc:creator

• Patkós, Veronika

• Politikatudomány

Language dc:language

hu, en