{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:981"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:981","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A pártos polarizáció okai és hatásai az európai demokráciákban = The causes and consequences of partisan polarisation in European democracies","abstract":"A dolgozat az európai demokráciák pártos polarizáltságának okait és következményeit tárja fel, összehasonlítóan elemezve 30 európai demokrácia adatait a 2003-2013 közötti időszakban, a European Social Survey adatainak felhasználásával. A fő kérdése, hogy a pártos polarizáció a demokratikus működést és a gazdasági eredményességet inkább segítő jelenség-e, vagy inkább akadályozza ezeket. A pártos polarizációt a pártos elfogultság aggregált szintű megjelenési formájának tekinti, így azt egy politikai identitás alapú, inkább érzelmi, mint ideologikus gyökerű társadalmi megosztottságként azonosítja. Azokat az országokat nevezi pártos értelemben polarizáltnak, amelyekben a választók értékeléseit átlagosan erősen befolyásolja a politikai kötődésük, és azokat a politikai rendszereket kevéssé polarizáltnak, amelyekben a különböző politikai oldalakhoz kötődő választók értékelései nem térnek el egymástól markánsan. Az dolgozatban bevezetett „pártos polarizáció mutató” a kormánypártiak politikai elégedettségi indexének az ellenzékiekéhez viszonyított nagyságát mutatja. Azt mutatja meg, hogy az adott országban egy kormánypárti szavazó átlagos politikai elégedettsége hányszor magasabb, mint egy ellenzékié. A mutató szerint az a jelenség, hogy a kormánypártiak politikai téren szignifikánsan elégedettebbek, mint az ellenzékiek, az európai demokráciákat általában jellemző tulajdonság, de a különbségek az egyes országok között esetenként igen jelentősek. A dolgozat az okok terén az egyéni és az országos szintet egyaránt vizsgálta, majd a polarizáció politikai és gazdasági működésre gyakorolt hatásait is elemezte. A dolgozat fő eredményei a következők: Egyéni szintű okok: - Az életkor és a politikai érdeklődés növelik a politikai elfogultságot. Országos szintű okok: - A többségi berendezkedés és az alacsony effektív pártszám erősebb pártos polarizációval jár. - A pártos polarizáció és a demokratikus működés minősége között fordított irányú összefüggés van: a gyengébben teljesítő demokráciák egyértelműen polarizáltabbak. - Nincs szignifikáns hatása a gazdasági fejlettségnek és a választóközönség ideológiai polarizáltságának. - A gazdasági visszaesés polarizálja a politikai táborok véleményét. Politikai hatások: - A pártos értelemben erősen polarizált országokban jellemzően magasabb a korrupció, alacsonyabb a választók demokráciával kapcsolatos elégedettsége és kevésbé szabad a sajtó. - A többváltozós modellek szerint a pártos polarizáció kevésbé demokratikus politikai működéshez vezet. - Ellenben a polarizációnak van egy, a demokratikus működést segítő vonása is, hogy növeli a választási részvételt. Gazdasági hatások: - Az erős pártos polarizáció egyértelműen rosszabb gazdasági eredményekkel áll kapcsolatban, a gazdasági eredményesség minden vizsgált dimenziójában. - A polarizáció rontja a gazdasági teljesítményt: a többváltozós modellekben szignifikáns hatása volt a polarizációnak a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségi rátára egyaránt. A dolgozat fő elméleti kérdésére vonatkozóan, hogy a pártos elfogultság (országos szinten a pártos polarizáció) jó-e vagy rossz-e a demokratikus és gazdasági működés szempontjából, összességében az eredmények egyértelműen a szkeptikus álláspont véleményét támasztják alá. Viszont az optimista álláspont képviselői helyesen látják, hogy a pártos elfogultságok valóban mobilizálják a választóközönséget, fenntartják a politikai érdeklődést, és magasabb választási részvételhez vezetnek.","abstract_html":"A dolgozat az európai demokráciák pártos polarizáltságának okait és következményeit tárja fel, összehasonlítóan elemezve 30 európai demokrácia adatait a 2003-2013 közötti időszakban, a European Social Survey adatainak felhasználásával. A fő kérdése, hogy a pártos polarizáció a demokratikus működést és a gazdasági eredményességet inkább segítő jelenség-e, vagy inkább akadályozza ezeket. A pártos polarizációt a pártos elfogultság aggregált szintű megjelenési formájának tekinti, így azt egy politikai identitás alapú, inkább érzelmi, mint ideologikus gyökerű társadalmi megosztottságként azonosítja. Azokat az országokat nevezi pártos értelemben polarizáltnak, amelyekben a választók értékeléseit átlagosan erősen befolyásolja a politikai kötődésük, és azokat a politikai rendszereket kevéssé polarizáltnak, amelyekben a különböző politikai oldalakhoz kötődő választók értékelései nem térnek el egymástól markánsan. Az dolgozatban bevezetett „pártos polarizáció mutató” a kormánypártiak politikai elégedettségi indexének az ellenzékiekéhez viszonyított nagyságát mutatja. Azt mutatja meg, hogy az adott országban egy kormánypárti szavazó átlagos politikai elégedettsége hányszor magasabb, mint egy ellenzékié. A mutató szerint az a jelenség, hogy a kormánypártiak politikai téren szignifikánsan elégedettebbek, mint az ellenzékiek, az európai demokráciákat általában jellemző tulajdonság, de a különbségek az egyes országok között esetenként igen jelentősek. A dolgozat az okok terén az egyéni és az országos szintet egyaránt vizsgálta, majd a polarizáció politikai és gazdasági működésre gyakorolt hatásait is elemezte. A dolgozat fő eredményei a következők: Egyéni szintű okok: - Az életkor és a politikai érdeklődés növelik a politikai elfogultságot. Országos szintű okok: - A többségi berendezkedés és az alacsony effektív pártszám erősebb pártos polarizációval jár. - A pártos polarizáció és a demokratikus működés minősége között fordított irányú összefüggés van: a gyengébben teljesítő demokráciák egyértelműen polarizáltabbak. - Nincs szignifikáns hatása a gazdasági fejlettségnek és a választóközönség ideológiai polarizáltságának. - A gazdasági visszaesés polarizálja a politikai táborok véleményét. Politikai hatások: - A pártos értelemben erősen polarizált országokban jellemzően magasabb a korrupció, alacsonyabb a választók demokráciával kapcsolatos elégedettsége és kevésbé szabad a sajtó. - A többváltozós modellek szerint a pártos polarizáció kevésbé demokratikus politikai működéshez vezet. - Ellenben a polarizációnak van egy, a demokratikus működést segítő vonása is, hogy növeli a választási részvételt. Gazdasági hatások: - Az erős pártos polarizáció egyértelműen rosszabb gazdasági eredményekkel áll kapcsolatban, a gazdasági eredményesség minden vizsgált dimenziójában. - A polarizáció rontja a gazdasági teljesítményt: a többváltozós modellekben szignifikáns hatása volt a polarizációnak a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségi rátára egyaránt. A dolgozat fő elméleti kérdésére vonatkozóan, hogy a pártos elfogultság (országos szinten a pártos polarizáció) jó-e vagy rossz-e a demokratikus és gazdasági működés szempontjából, összességében az eredmények egyértelműen a szkeptikus álláspont véleményét támasztják alá. Viszont az optimista álláspont képviselői helyesen látják, hogy a pártos elfogultságok valóban mobilizálják a választóközönséget, fenntartják a politikai érdeklődést, és magasabb választási részvételhez vezetnek.","abstract_has_math":false,"creators":["Patkós, Veronika"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2017,"date_issued":"2017-12","date_published":"2017-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Politikatudomány"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Patkós, Veronika"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2017-12-04"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2017-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/981/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/981/1/Patkos_Veronika_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/981/5/Patkos_Veronika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/981/13/Patkos_Veronika_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A dolgozat az európai demokráciák pártos polarizáltságának okait és következményeit tárja fel, összehasonlítóan elemezve 30 európai demokrácia adatait a 2003-2013 közötti időszakban, a European Social Survey adatainak felhasználásával. A fő kérdése, hogy a pártos polarizáció a demokratikus működést és a gazdasági eredményességet inkább segítő jelenség-e, vagy inkább akadályozza ezeket. A pártos polarizációt a pártos elfogultság aggregált szintű megjelenési formájának tekinti, így azt egy politikai identitás alapú, inkább érzelmi, mint ideologikus gyökerű társadalmi megosztottságként azonosítja. Azokat az országokat nevezi pártos értelemben polarizáltnak, amelyekben a választók értékeléseit átlagosan erősen befolyásolja a politikai kötődésük, és azokat a politikai rendszereket kevéssé polarizáltnak, amelyekben a különböző politikai oldalakhoz kötődő választók értékelései nem térnek el egymástól markánsan. Az dolgozatban bevezetett „pártos polarizáció mutató” a kormánypártiak politikai elégedettségi indexének az ellenzékiekéhez viszonyított nagyságát mutatja. Azt mutatja meg, hogy az adott országban egy kormánypárti szavazó átlagos politikai elégedettsége hányszor magasabb, mint egy ellenzékié. A mutató szerint az a jelenség, hogy a kormánypártiak politikai téren szignifikánsan elégedettebbek, mint az ellenzékiek, az európai demokráciákat általában jellemző tulajdonság, de a különbségek az egyes országok között esetenként igen jelentősek. A dolgozat az okok terén az egyéni és az országos szintet egyaránt vizsgálta, majd a polarizáció politikai és gazdasági működésre gyakorolt hatásait is elemezte. A dolgozat fő eredményei a következők: Egyéni szintű okok: - Az életkor és a politikai érdeklődés növelik a politikai elfogultságot. Országos szintű okok: - A többségi berendezkedés és az alacsony effektív pártszám erősebb pártos polarizációval jár. - A pártos polarizáció és a demokratikus működés minősége között fordított irányú összefüggés van: a gyengébben teljesítő demokráciák egyértelműen polarizáltabbak. - Nincs szignifikáns hatása a gazdasági fejlettségnek és a választóközönség ideológiai polarizáltságának. - A gazdasági visszaesés polarizálja a politikai táborok véleményét. Politikai hatások: - A pártos értelemben erősen polarizált országokban jellemzően magasabb a korrupció, alacsonyabb a választók demokráciával kapcsolatos elégedettsége és kevésbé szabad a sajtó. - A többváltozós modellek szerint a pártos polarizáció kevésbé demokratikus politikai működéshez vezet. - Ellenben a polarizációnak van egy, a demokratikus működést segítő vonása is, hogy növeli a választási részvételt. Gazdasági hatások: - Az erős pártos polarizáció egyértelműen rosszabb gazdasági eredményekkel áll kapcsolatban, a gazdasági eredményesség minden vizsgált dimenziójában. - A polarizáció rontja a gazdasági teljesítményt: a többváltozós modellekben szignifikáns hatása volt a polarizációnak a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségi rátára egyaránt. A dolgozat fő elméleti kérdésére vonatkozóan, hogy a pártos elfogultság (országos szinten a pártos polarizáció) jó-e vagy rossz-e a demokratikus és gazdasági működés szempontjából, összességében az eredmények egyértelműen a szkeptikus álláspont véleményét támasztják alá. Viszont az optimista álláspont képviselői helyesen látják, hogy a pártos elfogultságok valóban mobilizálják a választóközönséget, fenntartják a politikai érdeklődést, és magasabb választási részvételhez vezetnek."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A pártos polarizáció okai és hatásai az európai demokráciákban = The causes and consequences of partisan polarisation in European democracies"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Patkós, Veronika"],"dc:date":["2017-12-04"],"dc:date.issued":["2017-12"],"dc:description.abstract":["A dolgozat az európai demokráciák pártos polarizáltságának okait és következményeit tárja fel, összehasonlítóan elemezve 30 európai demokrácia adatait a 2003-2013 közötti időszakban, a European Social Survey adatainak felhasználásával. A fő kérdése, hogy a pártos polarizáció a demokratikus működést és a gazdasági eredményességet inkább segítő jelenség-e, vagy inkább akadályozza ezeket. A pártos polarizációt a pártos elfogultság aggregált szintű megjelenési formájának tekinti, így azt egy politikai identitás alapú, inkább érzelmi, mint ideologikus gyökerű társadalmi megosztottságként azonosítja. Azokat az országokat nevezi pártos értelemben polarizáltnak, amelyekben a választók értékeléseit átlagosan erősen befolyásolja a politikai kötődésük, és azokat a politikai rendszereket kevéssé polarizáltnak, amelyekben a különböző politikai oldalakhoz kötődő választók értékelései nem térnek el egymástól markánsan. Az dolgozatban bevezetett „pártos polarizáció mutató” a kormánypártiak politikai elégedettségi indexének az ellenzékiekéhez viszonyított nagyságát mutatja. Azt mutatja meg, hogy az adott országban egy kormánypárti szavazó átlagos politikai elégedettsége hányszor magasabb, mint egy ellenzékié. A mutató szerint az a jelenség, hogy a kormánypártiak politikai téren szignifikánsan elégedettebbek, mint az ellenzékiek, az európai demokráciákat általában jellemző tulajdonság, de a különbségek az egyes országok között esetenként igen jelentősek. A dolgozat az okok terén az egyéni és az országos szintet egyaránt vizsgálta, majd a polarizáció politikai és gazdasági működésre gyakorolt hatásait is elemezte. A dolgozat fő eredményei a következők: Egyéni szintű okok: - Az életkor és a politikai érdeklődés növelik a politikai elfogultságot. Országos szintű okok: - A többségi berendezkedés és az alacsony effektív pártszám erősebb pártos polarizációval jár. - A pártos polarizáció és a demokratikus működés minősége között fordított irányú összefüggés van: a gyengébben teljesítő demokráciák egyértelműen polarizáltabbak. - Nincs szignifikáns hatása a gazdasági fejlettségnek és a választóközönség ideológiai polarizáltságának. - A gazdasági visszaesés polarizálja a politikai táborok véleményét. Politikai hatások: - A pártos értelemben erősen polarizált országokban jellemzően magasabb a korrupció, alacsonyabb a választók demokráciával kapcsolatos elégedettsége és kevésbé szabad a sajtó. - A többváltozós modellek szerint a pártos polarizáció kevésbé demokratikus politikai működéshez vezet. - Ellenben a polarizációnak van egy, a demokratikus működést segítő vonása is, hogy növeli a választási részvételt. Gazdasági hatások: - Az erős pártos polarizáció egyértelműen rosszabb gazdasági eredményekkel áll kapcsolatban, a gazdasági eredményesség minden vizsgált dimenziójában. - A polarizáció rontja a gazdasági teljesítményt: a többváltozós modellekben szignifikáns hatása volt a polarizációnak a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségi rátára egyaránt. A dolgozat fő elméleti kérdésére vonatkozóan, hogy a pártos elfogultság (országos szinten a pártos polarizáció) jó-e vagy rossz-e a demokratikus és gazdasági működés szempontjából, összességében az eredmények egyértelműen a szkeptikus álláspont véleményét támasztják alá. Viszont az optimista álláspont képviselői helyesen látják, hogy a pártos elfogultságok valóban mobilizálják a választóközönséget, fenntartják a politikai érdeklődést, és magasabb választási részvételhez vezetnek."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/981/1/Patkos_Veronika_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/981/5/Patkos_Veronika_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/981/13/Patkos_Veronika_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/981/"],"dc:subject":["Politikatudomány"],"dc:title":["A pártos polarizáció okai és hatásai az európai demokráciákban = The causes and consequences of partisan polarisation in European democracies"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}