Kis- és középvállalkozások számviteli beszámolási rendszerének elemzése a szabályozás és az alkalmazott gyakorlat tükrében = The analysis of the accounting reporting systems of small and medium enterprises in light of regulation and the applied practice

A gazdálkodóknak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről a számviteli beszámoló keretében kell információt szolgáltatni az érdekhordozóknak. A beszámoló szabályozásában mindig is megjelentek valamilyen szinten a kisebb vállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek, azonban napjainkban felerősödött az erre vonatkozó törekvések. A „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása a számviteli beszámoltatás területére is kiterjedt és a rendszer felülvizsgálatához, újragondolásához vezetett, különösen a mikrogazdálkodókra vonatkozóan A számviteli szabályozás minden szintjén történt valamilyen, a vállalkozás méretkategóriájával összefüggésben egyszerűsítéseket tartalmazó újítás. 2009-ben megszületett a kisvállalkozásokra vonatozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (KKV IFRS), 2013-ben elfogadásra került az Európai Unió új irányelve a számvitelről és Magyarországon bevezetésre került a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezen változások hatásvizsgálata kiemelt jelentőségű napjainkban a számvitel kutatás területén. Az általam végeztem vizsgálatoknak három iránya határozható meg. A számviteli politikai döntésekben megjelenő egyszerűsítési törekvések, a számvitel és az adózás kapcsolatának szorossága a vállalkozás méreteivel összefüggésben vizsgálva, illetve az egyes nemzeti számviteli beszámoltatásra vonatkozó szabályok között fellelhető hasonlóságok és különbségek különös tekintettel a kisvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek tekintetében. Megállapítottam, hogy a vállalkozások számviteli politikai döntéseiben a kisebb vállalkozások esetében eddig is megjelentek az egyszerűbb megoldások felé való elmozdulások, a mikrogazdálkodói beszámolóban rögzített módszerek és eljárások igazából a gyakorlatban alkalmazott rendszert rögzítették, így ezen a téren igazából nem hozott egyszerűsítést a bevezetése. A számvitel és a társasági adó kapcsolatára vonatkozó vizsgálataim rámutattak, hogy főleg a kisebb vállalkozások esetében megfigyelhető a számvitel területén az adózásnak való megfelelésre való törekvés, ezáltal kisebb a számviteli (adózás előtti eredmény) és az adózási (adóalap) jövedelemértelmezés közötti a relatív eltérés. Nemzetközi összehasonlításban a vállalatmérettel összefüggő egyszerűsítési lehetőséget alkalmazó országok kategóriájába tartozunk, ahol a határértékek az uniós irányelvben rögzített értékekhez képest alacsonyabb (körülbelül fele) szinten kerültek meghatározásra. A számviteli szabályozásban bekövetkező változások, egyszerűsítési törekvések igazi eredményre csak akkor vezetnek, ha megtörténik a kapcsolódó területeken – főleg adózás esetében– is a változtatás. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez mindenképpen komplex felülvizsgálatra van szükség, egy-egy részterület önálló változtatásának nincs igazából jelentős hatása.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2017

Author dc:creator

• Filyó, Janka

• Számvitel

Language dc:language

hu, en