{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:971"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:971","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Kis- és középvállalkozások számviteli beszámolási rendszerének elemzése a szabályozás és az alkalmazott gyakorlat tükrében = The analysis of the accounting reporting systems of small and medium enterprises in light of regulation and the applied practice","abstract":"A gazdálkodóknak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről a számviteli beszámoló keretében kell információt szolgáltatni az érdekhordozóknak. A beszámoló szabályozásában mindig is megjelentek valamilyen szinten a kisebb vállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek, azonban napjainkban felerősödött az erre vonatkozó törekvések. A „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása a számviteli beszámoltatás területére is kiterjedt és a rendszer felülvizsgálatához, újragondolásához vezetett, különösen a mikrogazdálkodókra vonatkozóan A számviteli szabályozás minden szintjén történt valamilyen, a vállalkozás méretkategóriájával összefüggésben egyszerűsítéseket tartalmazó újítás. 2009-ben megszületett a kisvállalkozásokra vonatozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (KKV IFRS), 2013-ben elfogadásra került az Európai Unió új irányelve a számvitelről és Magyarországon bevezetésre került a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezen változások hatásvizsgálata kiemelt jelentőségű napjainkban a számvitel kutatás területén. Az általam végeztem vizsgálatoknak három iránya határozható meg. A számviteli politikai döntésekben megjelenő egyszerűsítési törekvések, a számvitel és az adózás kapcsolatának szorossága a vállalkozás méreteivel összefüggésben vizsgálva, illetve az egyes nemzeti számviteli beszámoltatásra vonatkozó szabályok között fellelhető hasonlóságok és különbségek különös tekintettel a kisvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek tekintetében. Megállapítottam, hogy a vállalkozások számviteli politikai döntéseiben a kisebb vállalkozások esetében eddig is megjelentek az egyszerűbb megoldások felé való elmozdulások, a mikrogazdálkodói beszámolóban rögzített módszerek és eljárások igazából a gyakorlatban alkalmazott rendszert rögzítették, így ezen a téren igazából nem hozott egyszerűsítést a bevezetése. A számvitel és a társasági adó kapcsolatára vonatkozó vizsgálataim rámutattak, hogy főleg a kisebb vállalkozások esetében megfigyelhető a számvitel területén az adózásnak való megfelelésre való törekvés, ezáltal kisebb a számviteli (adózás előtti eredmény) és az adózási (adóalap) jövedelemértelmezés közötti a relatív eltérés. Nemzetközi összehasonlításban a vállalatmérettel összefüggő egyszerűsítési lehetőséget alkalmazó országok kategóriájába tartozunk, ahol a határértékek az uniós irányelvben rögzített értékekhez képest alacsonyabb (körülbelül fele) szinten kerültek meghatározásra. A számviteli szabályozásban bekövetkező változások, egyszerűsítési törekvések igazi eredményre csak akkor vezetnek, ha megtörténik a kapcsolódó területeken – főleg adózás esetében– is a változtatás. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez mindenképpen komplex felülvizsgálatra van szükség, egy-egy részterület önálló változtatásának nincs igazából jelentős hatása.","abstract_html":"A gazdálkodóknak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről a számviteli beszámoló keretében kell információt szolgáltatni az érdekhordozóknak. A beszámoló szabályozásában mindig is megjelentek valamilyen szinten a kisebb vállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek, azonban napjainkban felerősödött az erre vonatkozó törekvések. A „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása a számviteli beszámoltatás területére is kiterjedt és a rendszer felülvizsgálatához, újragondolásához vezetett, különösen a mikrogazdálkodókra vonatkozóan A számviteli szabályozás minden szintjén történt valamilyen, a vállalkozás méretkategóriájával összefüggésben egyszerűsítéseket tartalmazó újítás. 2009-ben megszületett a kisvállalkozásokra vonatozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (KKV IFRS), 2013-ben elfogadásra került az Európai Unió új irányelve a számvitelről és Magyarországon bevezetésre került a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezen változások hatásvizsgálata kiemelt jelentőségű napjainkban a számvitel kutatás területén. Az általam végeztem vizsgálatoknak három iránya határozható meg. A számviteli politikai döntésekben megjelenő egyszerűsítési törekvések, a számvitel és az adózás kapcsolatának szorossága a vállalkozás méreteivel összefüggésben vizsgálva, illetve az egyes nemzeti számviteli beszámoltatásra vonatkozó szabályok között fellelhető hasonlóságok és különbségek különös tekintettel a kisvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek tekintetében. Megállapítottam, hogy a vállalkozások számviteli politikai döntéseiben a kisebb vállalkozások esetében eddig is megjelentek az egyszerűbb megoldások felé való elmozdulások, a mikrogazdálkodói beszámolóban rögzített módszerek és eljárások igazából a gyakorlatban alkalmazott rendszert rögzítették, így ezen a téren igazából nem hozott egyszerűsítést a bevezetése. A számvitel és a társasági adó kapcsolatára vonatkozó vizsgálataim rámutattak, hogy főleg a kisebb vállalkozások esetében megfigyelhető a számvitel területén az adózásnak való megfelelésre való törekvés, ezáltal kisebb a számviteli (adózás előtti eredmény) és az adózási (adóalap) jövedelemértelmezés közötti a relatív eltérés. Nemzetközi összehasonlításban a vállalatmérettel összefüggő egyszerűsítési lehetőséget alkalmazó országok kategóriájába tartozunk, ahol a határértékek az uniós irányelvben rögzített értékekhez képest alacsonyabb (körülbelül fele) szinten kerültek meghatározásra. A számviteli szabályozásban bekövetkező változások, egyszerűsítési törekvések igazi eredményre csak akkor vezetnek, ha megtörténik a kapcsolódó területeken – főleg adózás esetében– is a változtatás. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez mindenképpen komplex felülvizsgálatra van szükség, egy-egy részterület önálló változtatásának nincs igazából jelentős hatása.","abstract_has_math":false,"creators":["Filyó, Janka"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2017,"date_issued":"2017-10","date_published":"2017-10","updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z","subjects":["Számvitel"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Filyó, Janka"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2017-10-25"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2017-10"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Számvitel"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/25/Filyo_Janka_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/26/Filyo_Janka_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/37/Filyo_Janka_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/43/Filyo_Janka_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A gazdálkodóknak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről a számviteli beszámoló keretében kell információt szolgáltatni az érdekhordozóknak. A beszámoló szabályozásában mindig is megjelentek valamilyen szinten a kisebb vállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek, azonban napjainkban felerősödött az erre vonatkozó törekvések. A „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása a számviteli beszámoltatás területére is kiterjedt és a rendszer felülvizsgálatához, újragondolásához vezetett, különösen a mikrogazdálkodókra vonatkozóan A számviteli szabályozás minden szintjén történt valamilyen, a vállalkozás méretkategóriájával összefüggésben egyszerűsítéseket tartalmazó újítás. 2009-ben megszületett a kisvállalkozásokra vonatozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (KKV IFRS), 2013-ben elfogadásra került az Európai Unió új irányelve a számvitelről és Magyarországon bevezetésre került a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezen változások hatásvizsgálata kiemelt jelentőségű napjainkban a számvitel kutatás területén. Az általam végeztem vizsgálatoknak három iránya határozható meg. A számviteli politikai döntésekben megjelenő egyszerűsítési törekvések, a számvitel és az adózás kapcsolatának szorossága a vállalkozás méreteivel összefüggésben vizsgálva, illetve az egyes nemzeti számviteli beszámoltatásra vonatkozó szabályok között fellelhető hasonlóságok és különbségek különös tekintettel a kisvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek tekintetében. Megállapítottam, hogy a vállalkozások számviteli politikai döntéseiben a kisebb vállalkozások esetében eddig is megjelentek az egyszerűbb megoldások felé való elmozdulások, a mikrogazdálkodói beszámolóban rögzített módszerek és eljárások igazából a gyakorlatban alkalmazott rendszert rögzítették, így ezen a téren igazából nem hozott egyszerűsítést a bevezetése. A számvitel és a társasági adó kapcsolatára vonatkozó vizsgálataim rámutattak, hogy főleg a kisebb vállalkozások esetében megfigyelhető a számvitel területén az adózásnak való megfelelésre való törekvés, ezáltal kisebb a számviteli (adózás előtti eredmény) és az adózási (adóalap) jövedelemértelmezés közötti a relatív eltérés. Nemzetközi összehasonlításban a vállalatmérettel összefüggő egyszerűsítési lehetőséget alkalmazó országok kategóriájába tartozunk, ahol a határértékek az uniós irányelvben rögzített értékekhez képest alacsonyabb (körülbelül fele) szinten kerültek meghatározásra. A számviteli szabályozásban bekövetkező változások, egyszerűsítési törekvések igazi eredményre csak akkor vezetnek, ha megtörténik a kapcsolódó területeken – főleg adózás esetében– is a változtatás. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez mindenképpen komplex felülvizsgálatra van szükség, egy-egy részterület önálló változtatásának nincs igazából jelentős hatása."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Kis- és középvállalkozások számviteli beszámolási rendszerének elemzése a szabályozás és az alkalmazott gyakorlat tükrében = The analysis of the accounting reporting systems of small and medium enterprises in light of regulation and the applied practice"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Filyó, Janka"],"dc:date":["2017-10-25"],"dc:date.issued":["2017-10"],"dc:description.abstract":["A gazdálkodóknak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről a számviteli beszámoló keretében kell információt szolgáltatni az érdekhordozóknak. A beszámoló szabályozásában mindig is megjelentek valamilyen szinten a kisebb vállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek, azonban napjainkban felerősödött az erre vonatkozó törekvések. A „gondolkozz előbb kicsiben” elv alkalmazása a számviteli beszámoltatás területére is kiterjedt és a rendszer felülvizsgálatához, újragondolásához vezetett, különösen a mikrogazdálkodókra vonatkozóan A számviteli szabályozás minden szintjén történt valamilyen, a vállalkozás méretkategóriájával összefüggésben egyszerűsítéseket tartalmazó újítás. 2009-ben megszületett a kisvállalkozásokra vonatozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (KKV IFRS), 2013-ben elfogadásra került az Európai Unió új irányelve a számvitelről és Magyarországon bevezetésre került a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. Ezen változások hatásvizsgálata kiemelt jelentőségű napjainkban a számvitel kutatás területén. Az általam végeztem vizsgálatoknak három iránya határozható meg. A számviteli politikai döntésekben megjelenő egyszerűsítési törekvések, a számvitel és az adózás kapcsolatának szorossága a vállalkozás méreteivel összefüggésben vizsgálva, illetve az egyes nemzeti számviteli beszámoltatásra vonatkozó szabályok között fellelhető hasonlóságok és különbségek különös tekintettel a kisvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési lehetőségek tekintetében. Megállapítottam, hogy a vállalkozások számviteli politikai döntéseiben a kisebb vállalkozások esetében eddig is megjelentek az egyszerűbb megoldások felé való elmozdulások, a mikrogazdálkodói beszámolóban rögzített módszerek és eljárások igazából a gyakorlatban alkalmazott rendszert rögzítették, így ezen a téren igazából nem hozott egyszerűsítést a bevezetése. A számvitel és a társasági adó kapcsolatára vonatkozó vizsgálataim rámutattak, hogy főleg a kisebb vállalkozások esetében megfigyelhető a számvitel területén az adózásnak való megfelelésre való törekvés, ezáltal kisebb a számviteli (adózás előtti eredmény) és az adózási (adóalap) jövedelemértelmezés közötti a relatív eltérés. Nemzetközi összehasonlításban a vállalatmérettel összefüggő egyszerűsítési lehetőséget alkalmazó országok kategóriájába tartozunk, ahol a határértékek az uniós irányelvben rögzített értékekhez képest alacsonyabb (körülbelül fele) szinten kerültek meghatározásra. A számviteli szabályozásban bekövetkező változások, egyszerűsítési törekvések igazi eredményre csak akkor vezetnek, ha megtörténik a kapcsolódó területeken – főleg adózás esetében– is a változtatás. Az adminisztratív terhek csökkentéséhez mindenképpen komplex felülvizsgálatra van szükség, egy-egy részterület önálló változtatásának nincs igazából jelentős hatása."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/25/Filyo_Janka_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/26/Filyo_Janka_den.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/37/Filyo_Janka_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/43/Filyo_Janka_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/971/"],"dc:subject":["Számvitel"],"dc:title":["Kis- és középvállalkozások számviteli beszámolási rendszerének elemzése a szabályozás és az alkalmazott gyakorlat tükrében = The analysis of the accounting reporting systems of small and medium enterprises in light of regulation and the applied practice"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:36Z"}