Monetáris integráció és a költségvetési politikák versenye (Az EU8+2 országok költségvetési elemzése) = Monetary integration and the competition of fiscal policies (Budgetary analysis of EU8+2 countries)

A kelet-európai EU tagállamok (EU8+2) gazdasági felzárkózása szorosan összefonódik az egységes európai piac lehetőségeinek a kihasználásával, amelyek eléréséhez fontos lépés az euró bevezetése. Vajon hogyan képes támogatni a gazdaságpolitika a felzárkózási célkitűzéseket, ha lemond a monetáris autonómiáról, és ennek érdekében a nemzeti költségvetési mozgásteret is szűkíti? A lemondás ez esetben kedvező hatással jár, mert érvényesül az a hármas összefüggés, amelyben a szerző a következőket állítja: a költségvetési egyensúly, a monetáris integráció és a gazdasági felzárkózás egymást kölcsönösen támogató és csak is együtt érvényesülni képes folyamatok az EU8+2 országok esetében. Az állítás azon a feltevésen alapul, hogy az állam a multinacionális vállalatok korában úgy szolgálja leginkább a gazdasági növekedést, ha stabil üzleti környezetet teremt azáltal, hogy a lehető legnagyobb mértékben mérsékli a gazdaságpolitikából fakadó országkockázatot, továbbá a beruházások számára ösztönző és támogató intézményi rendszert működtet. A költségvetési egyensúly és hosszú távú fenntarthatóság, illetve az euró-övezetbeli tagság stabilitást teremtő eszközök. Az euró bevezetése sem teljesülhet a tartós költségvetési egyensúly nélkül, cserébe többek között a költségvetés fegyelmezésével garantál az euró-övezet gazdasági stabilitást. Az EU8+2 csoport esetében tíz hasonló fejlettségű ország versenyez abban, hogy fel tudjon emelkedni az EU átlagos fejlettségi szintjére, a perifériáról bekerüljön a centrumba, és meg is őrizze ezt a pozícióját. Ebben a kemény versenyben, ami a felzárkózásért, konkrétabban a tőkeberuházásokért, munkahelyekért, technológiai előnyökért, jövedelemszerzési és adóbevételi lehetőségekért folyik, semmilyen előny megszerzéséről vagy átengedéséről nem mondhatnak le egymással szemben a riválisok. Az értekezés a költségvetési versenyképességgel foglakozik Európai Uniós kontextusba helyezve a problémafelvetést. A költségvetési versenyképességet úgy definiálja, hogy az a nemzeti fiskálispolitika a versenyképesebb, amelyik hatékonyabb szerkezetben vagy hamarabb képes megteremteni a legfejlettebb országokhoz való gazdasági felzárkózáshoz szükséges stabil és támogató üzleti környezetet. A fentiekből kiindulva a legfőbb gyakorlati kérdés az, hogy milyen állapotban van mindehhez az EU8+2 országok nemzeti költségvetése. Ennek vizsgálatára került kialakításra egy 5+1 elemből álló vizsgálati keret, amely öt fő szempont alapján vizsgálja a költségvetést (szerkezet, intézményi hatékonyság, fenntarthatóság, rugalmasság, pénzügyi hatékonyság), és ezzel párhuzamosan kiegészítő elemként a gazdasági növekedést. Az EU8+2 országok költségvetési rangsorának és elemzésének felépítéshez számos tényezőt kellett figyelembe venni és megvizsgálni úgy, mint a költségvetési politika hatását, a költségvetési politika társadalmi mozgásterét jelentő európai szociális modelleket, a költségvetés fenntarthatóságának, rugalmasságának, sebezhetőségének tartalmát és mérhe-tőségét, a költségvetési tervezést és végrehajtást befolyásoló intézményi hatékonyságot stb. Az EU8+2 országok vizsgálatából kirajzolódik az is, hogy milyen volna az ideális költségvetési politika a kelet-európai országok gazdasági célkitűzéseihez, amelyhez kész költségvetési politikai és intézményi példák sorával kíván a szerző támogatást nyújtani a döntéshozóknak.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2008

Author dc:creator

• Kutasi, Gábor

• Pénzügy
• Nemzetközi kapcsolatok

Language dc:language

hu, en