{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:291"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:291","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Monetáris integráció és a költségvetési politikák versenye (Az EU8+2 országok költségvetési elemzése) = Monetary integration and the competition of fiscal policies (Budgetary analysis of EU8+2 countries)","abstract":"A kelet-európai EU tagállamok (EU8+2) gazdasági felzárkózása szorosan összefonódik az egységes európai piac lehetőségeinek a kihasználásával, amelyek eléréséhez fontos lépés az euró bevezetése. Vajon hogyan képes támogatni a gazdaságpolitika a felzárkózási célkitűzéseket, ha lemond a monetáris autonómiáról, és ennek érdekében a nemzeti költségvetési mozgásteret is szűkíti? A lemondás ez esetben kedvező hatással jár, mert érvényesül az a hármas összefüggés, amelyben a szerző a következőket állítja: a költségvetési egyensúly, a monetáris integráció és a gazdasági felzárkózás egymást kölcsönösen támogató és csak is együtt érvényesülni képes folyamatok az EU8+2 országok esetében. Az állítás azon a feltevésen alapul, hogy az állam a multinacionális vállalatok korában úgy szolgálja leginkább a gazdasági növekedést, ha stabil üzleti környezetet teremt azáltal, hogy a lehető legnagyobb mértékben mérsékli a gazdaságpolitikából fakadó országkockázatot, továbbá a beruházások számára ösztönző és támogató intézményi rendszert működtet. A költségvetési egyensúly és hosszú távú fenntarthatóság, illetve az euró-övezetbeli tagság stabilitást teremtő eszközök. Az euró bevezetése sem teljesülhet a tartós költségvetési egyensúly nélkül, cserébe többek között a költségvetés fegyelmezésével garantál az euró-övezet gazdasági stabilitást. Az EU8+2 csoport esetében tíz hasonló fejlettségű ország versenyez abban, hogy fel tudjon emelkedni az EU átlagos fejlettségi szintjére, a perifériáról bekerüljön a centrumba, és meg is őrizze ezt a pozícióját. Ebben a kemény versenyben, ami a felzárkózásért, konkrétabban a tőkeberuházásokért, munkahelyekért, technológiai előnyökért, jövedelemszerzési és adóbevételi lehetőségekért folyik, semmilyen előny megszerzéséről vagy átengedéséről nem mondhatnak le egymással szemben a riválisok. Az értekezés a költségvetési versenyképességgel foglakozik Európai Uniós kontextusba helyezve a problémafelvetést. A költségvetési versenyképességet úgy definiálja, hogy az a nemzeti fiskálispolitika a versenyképesebb, amelyik hatékonyabb szerkezetben vagy hamarabb képes megteremteni a legfejlettebb országokhoz való gazdasági felzárkózáshoz szükséges stabil és támogató üzleti környezetet. A fentiekből kiindulva a legfőbb gyakorlati kérdés az, hogy milyen állapotban van mindehhez az EU8+2 országok nemzeti költségvetése. Ennek vizsgálatára került kialakításra egy 5+1 elemből álló vizsgálati keret, amely öt fő szempont alapján vizsgálja a költségvetést (szerkezet, intézményi hatékonyság, fenntarthatóság, rugalmasság, pénzügyi hatékonyság), és ezzel párhuzamosan kiegészítő elemként a gazdasági növekedést. Az EU8+2 országok költségvetési rangsorának és elemzésének felépítéshez számos tényezőt kellett figyelembe venni és megvizsgálni úgy, mint a költségvetési politika hatását, a költségvetési politika társadalmi mozgásterét jelentő európai szociális modelleket, a költségvetés fenntarthatóságának, rugalmasságának, sebezhetőségének tartalmát és mérhe-tőségét, a költségvetési tervezést és végrehajtást befolyásoló intézményi hatékonyságot stb. Az EU8+2 országok vizsgálatából kirajzolódik az is, hogy milyen volna az ideális költségvetési politika a kelet-európai országok gazdasági célkitűzéseihez, amelyhez kész költségvetési politikai és intézményi példák sorával kíván a szerző támogatást nyújtani a döntéshozóknak.","abstract_html":"A kelet-európai EU tagállamok (EU8+2) gazdasági felzárkózása szorosan összefonódik az egységes európai piac lehetőségeinek a kihasználásával, amelyek eléréséhez fontos lépés az euró bevezetése. Vajon hogyan képes támogatni a gazdaságpolitika a felzárkózási célkitűzéseket, ha lemond a monetáris autonómiáról, és ennek érdekében a nemzeti költségvetési mozgásteret is szűkíti? A lemondás ez esetben kedvező hatással jár, mert érvényesül az a hármas összefüggés, amelyben a szerző a következőket állítja: a költségvetési egyensúly, a monetáris integráció és a gazdasági felzárkózás egymást kölcsönösen támogató és csak is együtt érvényesülni képes folyamatok az EU8+2 országok esetében. Az állítás azon a feltevésen alapul, hogy az állam a multinacionális vállalatok korában úgy szolgálja leginkább a gazdasági növekedést, ha stabil üzleti környezetet teremt azáltal, hogy a lehető legnagyobb mértékben mérsékli a gazdaságpolitikából fakadó országkockázatot, továbbá a beruházások számára ösztönző és támogató intézményi rendszert működtet. A költségvetési egyensúly és hosszú távú fenntarthatóság, illetve az euró-övezetbeli tagság stabilitást teremtő eszközök. Az euró bevezetése sem teljesülhet a tartós költségvetési egyensúly nélkül, cserébe többek között a költségvetés fegyelmezésével garantál az euró-övezet gazdasági stabilitást. Az EU8+2 csoport esetében tíz hasonló fejlettségű ország versenyez abban, hogy fel tudjon emelkedni az EU átlagos fejlettségi szintjére, a perifériáról bekerüljön a centrumba, és meg is őrizze ezt a pozícióját. Ebben a kemény versenyben, ami a felzárkózásért, konkrétabban a tőkeberuházásokért, munkahelyekért, technológiai előnyökért, jövedelemszerzési és adóbevételi lehetőségekért folyik, semmilyen előny megszerzéséről vagy átengedéséről nem mondhatnak le egymással szemben a riválisok. Az értekezés a költségvetési versenyképességgel foglakozik Európai Uniós kontextusba helyezve a problémafelvetést. A költségvetési versenyképességet úgy definiálja, hogy az a nemzeti fiskálispolitika a versenyképesebb, amelyik hatékonyabb szerkezetben vagy hamarabb képes megteremteni a legfejlettebb országokhoz való gazdasági felzárkózáshoz szükséges stabil és támogató üzleti környezetet. A fentiekből kiindulva a legfőbb gyakorlati kérdés az, hogy milyen állapotban van mindehhez az EU8+2 országok nemzeti költségvetése. Ennek vizsgálatára került kialakításra egy 5+1 elemből álló vizsgálati keret, amely öt fő szempont alapján vizsgálja a költségvetést (szerkezet, intézményi hatékonyság, fenntarthatóság, rugalmasság, pénzügyi hatékonyság), és ezzel párhuzamosan kiegészítő elemként a gazdasági növekedést. Az EU8+2 országok költségvetési rangsorának és elemzésének felépítéshez számos tényezőt kellett figyelembe venni és megvizsgálni úgy, mint a költségvetési politika hatását, a költségvetési politika társadalmi mozgásterét jelentő európai szociális modelleket, a költségvetés fenntarthatóságának, rugalmasságának, sebezhetőségének tartalmát és mérhe-tőségét, a költségvetési tervezést és végrehajtást befolyásoló intézményi hatékonyságot stb. Az EU8+2 országok vizsgálatából kirajzolódik az is, hogy milyen volna az ideális költségvetési politika a kelet-európai országok gazdasági célkitűzéseihez, amelyhez kész költségvetési politikai és intézményi példák sorával kíván a szerző támogatást nyújtani a döntéshozóknak.","abstract_has_math":false,"creators":["Kutasi, Gábor"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2008,"date_issued":"2008-05","date_published":"2008-05","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Pénzügy","Nemzetközi kapcsolatok"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kutasi, Gábor"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2008-05-08"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2008-05"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/291/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy","Nemzetközi kapcsolatok"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/291/1/kutasi_gabor.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/291/2/Kutasi_Gabor_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/291/3/Kutasi_Gabor_thu.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A kelet-európai EU tagállamok (EU8+2) gazdasági felzárkózása szorosan összefonódik az egységes európai piac lehetőségeinek a kihasználásával, amelyek eléréséhez fontos lépés az euró bevezetése. Vajon hogyan képes támogatni a gazdaságpolitika a felzárkózási célkitűzéseket, ha lemond a monetáris autonómiáról, és ennek érdekében a nemzeti költségvetési mozgásteret is szűkíti? A lemondás ez esetben kedvező hatással jár, mert érvényesül az a hármas összefüggés, amelyben a szerző a következőket állítja: a költségvetési egyensúly, a monetáris integráció és a gazdasági felzárkózás egymást kölcsönösen támogató és csak is együtt érvényesülni képes folyamatok az EU8+2 országok esetében. Az állítás azon a feltevésen alapul, hogy az állam a multinacionális vállalatok korában úgy szolgálja leginkább a gazdasági növekedést, ha stabil üzleti környezetet teremt azáltal, hogy a lehető legnagyobb mértékben mérsékli a gazdaságpolitikából fakadó országkockázatot, továbbá a beruházások számára ösztönző és támogató intézményi rendszert működtet. A költségvetési egyensúly és hosszú távú fenntarthatóság, illetve az euró-övezetbeli tagság stabilitást teremtő eszközök. Az euró bevezetése sem teljesülhet a tartós költségvetési egyensúly nélkül, cserébe többek között a költségvetés fegyelmezésével garantál az euró-övezet gazdasági stabilitást. Az EU8+2 csoport esetében tíz hasonló fejlettségű ország versenyez abban, hogy fel tudjon emelkedni az EU átlagos fejlettségi szintjére, a perifériáról bekerüljön a centrumba, és meg is őrizze ezt a pozícióját. Ebben a kemény versenyben, ami a felzárkózásért, konkrétabban a tőkeberuházásokért, munkahelyekért, technológiai előnyökért, jövedelemszerzési és adóbevételi lehetőségekért folyik, semmilyen előny megszerzéséről vagy átengedéséről nem mondhatnak le egymással szemben a riválisok. Az értekezés a költségvetési versenyképességgel foglakozik Európai Uniós kontextusba helyezve a problémafelvetést. A költségvetési versenyképességet úgy definiálja, hogy az a nemzeti fiskálispolitika a versenyképesebb, amelyik hatékonyabb szerkezetben vagy hamarabb képes megteremteni a legfejlettebb országokhoz való gazdasági felzárkózáshoz szükséges stabil és támogató üzleti környezetet. A fentiekből kiindulva a legfőbb gyakorlati kérdés az, hogy milyen állapotban van mindehhez az EU8+2 országok nemzeti költségvetése. Ennek vizsgálatára került kialakításra egy 5+1 elemből álló vizsgálati keret, amely öt fő szempont alapján vizsgálja a költségvetést (szerkezet, intézményi hatékonyság, fenntarthatóság, rugalmasság, pénzügyi hatékonyság), és ezzel párhuzamosan kiegészítő elemként a gazdasági növekedést. Az EU8+2 országok költségvetési rangsorának és elemzésének felépítéshez számos tényezőt kellett figyelembe venni és megvizsgálni úgy, mint a költségvetési politika hatását, a költségvetési politika társadalmi mozgásterét jelentő európai szociális modelleket, a költségvetés fenntarthatóságának, rugalmasságának, sebezhetőségének tartalmát és mérhe-tőségét, a költségvetési tervezést és végrehajtást befolyásoló intézményi hatékonyságot stb. Az EU8+2 országok vizsgálatából kirajzolódik az is, hogy milyen volna az ideális költségvetési politika a kelet-európai országok gazdasági célkitűzéseihez, amelyhez kész költségvetési politikai és intézményi példák sorával kíván a szerző támogatást nyújtani a döntéshozóknak."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Monetáris integráció és a költségvetési politikák versenye (Az EU8+2 országok költségvetési elemzése) = Monetary integration and the competition of fiscal policies (Budgetary analysis of EU8+2 countries)"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Kutasi, Gábor"],"dc:date":["2008-05-08"],"dc:date.issued":["2008-05"],"dc:description.abstract":["A kelet-európai EU tagállamok (EU8+2) gazdasági felzárkózása szorosan összefonódik az egységes európai piac lehetőségeinek a kihasználásával, amelyek eléréséhez fontos lépés az euró bevezetése. Vajon hogyan képes támogatni a gazdaságpolitika a felzárkózási célkitűzéseket, ha lemond a monetáris autonómiáról, és ennek érdekében a nemzeti költségvetési mozgásteret is szűkíti? A lemondás ez esetben kedvező hatással jár, mert érvényesül az a hármas összefüggés, amelyben a szerző a következőket állítja: a költségvetési egyensúly, a monetáris integráció és a gazdasági felzárkózás egymást kölcsönösen támogató és csak is együtt érvényesülni képes folyamatok az EU8+2 országok esetében. Az állítás azon a feltevésen alapul, hogy az állam a multinacionális vállalatok korában úgy szolgálja leginkább a gazdasági növekedést, ha stabil üzleti környezetet teremt azáltal, hogy a lehető legnagyobb mértékben mérsékli a gazdaságpolitikából fakadó országkockázatot, továbbá a beruházások számára ösztönző és támogató intézményi rendszert működtet. A költségvetési egyensúly és hosszú távú fenntarthatóság, illetve az euró-övezetbeli tagság stabilitást teremtő eszközök. Az euró bevezetése sem teljesülhet a tartós költségvetési egyensúly nélkül, cserébe többek között a költségvetés fegyelmezésével garantál az euró-övezet gazdasági stabilitást. Az EU8+2 csoport esetében tíz hasonló fejlettségű ország versenyez abban, hogy fel tudjon emelkedni az EU átlagos fejlettségi szintjére, a perifériáról bekerüljön a centrumba, és meg is őrizze ezt a pozícióját. Ebben a kemény versenyben, ami a felzárkózásért, konkrétabban a tőkeberuházásokért, munkahelyekért, technológiai előnyökért, jövedelemszerzési és adóbevételi lehetőségekért folyik, semmilyen előny megszerzéséről vagy átengedéséről nem mondhatnak le egymással szemben a riválisok. Az értekezés a költségvetési versenyképességgel foglakozik Európai Uniós kontextusba helyezve a problémafelvetést. A költségvetési versenyképességet úgy definiálja, hogy az a nemzeti fiskálispolitika a versenyképesebb, amelyik hatékonyabb szerkezetben vagy hamarabb képes megteremteni a legfejlettebb országokhoz való gazdasági felzárkózáshoz szükséges stabil és támogató üzleti környezetet. A fentiekből kiindulva a legfőbb gyakorlati kérdés az, hogy milyen állapotban van mindehhez az EU8+2 országok nemzeti költségvetése. Ennek vizsgálatára került kialakításra egy 5+1 elemből álló vizsgálati keret, amely öt fő szempont alapján vizsgálja a költségvetést (szerkezet, intézményi hatékonyság, fenntarthatóság, rugalmasság, pénzügyi hatékonyság), és ezzel párhuzamosan kiegészítő elemként a gazdasági növekedést. Az EU8+2 országok költségvetési rangsorának és elemzésének felépítéshez számos tényezőt kellett figyelembe venni és megvizsgálni úgy, mint a költségvetési politika hatását, a költségvetési politika társadalmi mozgásterét jelentő európai szociális modelleket, a költségvetés fenntarthatóságának, rugalmasságának, sebezhetőségének tartalmát és mérhe-tőségét, a költségvetési tervezést és végrehajtást befolyásoló intézményi hatékonyságot stb. Az EU8+2 országok vizsgálatából kirajzolódik az is, hogy milyen volna az ideális költségvetési politika a kelet-európai országok gazdasági célkitűzéseihez, amelyhez kész költségvetési politikai és intézményi példák sorával kíván a szerző támogatást nyújtani a döntéshozóknak."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/291/1/kutasi_gabor.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/291/2/Kutasi_Gabor_ten.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/291/3/Kutasi_Gabor_thu.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/291/"],"dc:subject":["Pénzügy","Nemzetközi kapcsolatok"],"dc:title":["Monetáris integráció és a költségvetési politikák versenye (Az EU8+2 országok költségvetési elemzése) = Monetary integration and the competition of fiscal policies (Budgetary analysis of EU8+2 countries)"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}