A hatékony reklámgyakoriság vizsgálata, különös tekintettel a hazai mobilkommunikációs-szolgáltatók televíziós hirdetéseire

A reklámgyakoriság kérdése már régóta foglalkoztatja a marketing menedzsereket, a kutatókat és magukat a fogyasztókat is. 2006-ban Magyarországon egy nap átlagosan 3.763 szpot volt látható a különböző (az AGB Nielsen Media Research által mért) TV csatornákon (www.agbnielsen.hu). A reklámokra költött összeg 2005-ben listaáron meghaladta az 503 milliárd forintot, de a Magyar Reklámszövetség becslése szerint is a valós költés 166.6 milliárd forint volt (www.mrsz.hu). Vajon van-e értelme az ilyen mértékű reklámdömpingnek? Előfordulhat-e, hogy a fogyasztók számára nem szimpatikus ez a stratégia, megutálják az adott reklámokat és nem fogják megvenni a termékeket? Fontos kérdés ez menedzseri szemszögből, hiszen ha ez a bumeráng hatás érvényesül, akkor esetleg feleslegesen költenek milliárdos nagyságrendben reklámokra. Persze az is lehetséges, hogy a fogyasztók éppen a gyakran reklámozott és ezért ismertebbnek tűnő termékeket veszik le a polcról, a reklámjukhoz fűződő attitűdjüktől függetlenül. Dolgozatomban áttekintem a témához fűződő szakirodalmat. A cikkek két fő nézőpontból közelítik meg a reklámgyakoriság témakörét: egyrészt fogyasztói magatartás szempontból (attitűd, vásárlási hajlandóság, emlékezet, felidézés, stb.), másrészt vállalati szempontból (versenytársak hatása, piacok telítettsége, stb.). Az akadémiai szakirodalom azonban nem foglalkozik azzal, hogy hogyan születik döntés a reklámgyakoriságról, ki dönt, miről (gyakoriság, GRP, költés) és milyen szempontok figyelembevételével.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2008

Author dc:creator

• Sz. Tóth, Gabriella

• Marketing
• Média és kommunikáció

Language dc:language

hu