{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:279"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:279","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A hatékony reklámgyakoriság vizsgálata, különös tekintettel a hazai mobilkommunikációs-szolgáltatók televíziós hirdetéseire","abstract":"A reklámgyakoriság kérdése már régóta foglalkoztatja a marketing menedzsereket, a kutatókat és magukat a fogyasztókat is. 2006-ban Magyarországon egy nap átlagosan 3.763 szpot volt látható a különböző (az AGB Nielsen Media Research által mért) TV csatornákon (www.agbnielsen.hu). A reklámokra költött összeg 2005-ben listaáron meghaladta az 503 milliárd forintot, de a Magyar Reklámszövetség becslése szerint is a valós költés 166.6 milliárd forint volt (www.mrsz.hu). Vajon van-e értelme az ilyen mértékű reklámdömpingnek? Előfordulhat-e, hogy a fogyasztók számára nem szimpatikus ez a stratégia, megutálják az adott reklámokat és nem fogják megvenni a termékeket? Fontos kérdés ez menedzseri szemszögből, hiszen ha ez a bumeráng hatás érvényesül, akkor esetleg feleslegesen költenek milliárdos nagyságrendben reklámokra. Persze az is lehetséges, hogy a fogyasztók éppen a gyakran reklámozott és ezért ismertebbnek tűnő termékeket veszik le a polcról, a reklámjukhoz fűződő attitűdjüktől függetlenül. Dolgozatomban áttekintem a témához fűződő szakirodalmat. A cikkek két fő nézőpontból közelítik meg a reklámgyakoriság témakörét: egyrészt fogyasztói magatartás szempontból (attitűd, vásárlási hajlandóság, emlékezet, felidézés, stb.), másrészt vállalati szempontból (versenytársak hatása, piacok telítettsége, stb.). Az akadémiai szakirodalom azonban nem foglalkozik azzal, hogy hogyan születik döntés a reklámgyakoriságról, ki dönt, miről (gyakoriság, GRP, költés) és milyen szempontok figyelembevételével.","abstract_html":"A reklámgyakoriság kérdése már régóta foglalkoztatja a marketing menedzsereket, a kutatókat és magukat a fogyasztókat is. 2006-ban Magyarországon egy nap átlagosan 3.763 szpot volt látható a különböző (az AGB Nielsen Media Research által mért) TV csatornákon (www.agbnielsen.hu). A reklámokra költött összeg 2005-ben listaáron meghaladta az 503 milliárd forintot, de a Magyar Reklámszövetség becslése szerint is a valós költés 166.6 milliárd forint volt (www.mrsz.hu). Vajon van-e értelme az ilyen mértékű reklámdömpingnek? Előfordulhat-e, hogy a fogyasztók számára nem szimpatikus ez a stratégia, megutálják az adott reklámokat és nem fogják megvenni a termékeket? Fontos kérdés ez menedzseri szemszögből, hiszen ha ez a bumeráng hatás érvényesül, akkor esetleg feleslegesen költenek milliárdos nagyságrendben reklámokra. Persze az is lehetséges, hogy a fogyasztók éppen a gyakran reklámozott és ezért ismertebbnek tűnő termékeket veszik le a polcról, a reklámjukhoz fűződő attitűdjüktől függetlenül. Dolgozatomban áttekintem a témához fűződő szakirodalmat. A cikkek két fő nézőpontból közelítik meg a reklámgyakoriság témakörét: egyrészt fogyasztói magatartás szempontból (attitűd, vásárlási hajlandóság, emlékezet, felidézés, stb.), másrészt vállalati szempontból (versenytársak hatása, piacok telítettsége, stb.). Az akadémiai szakirodalom azonban nem foglalkozik azzal, hogy hogyan születik döntés a reklámgyakoriságról, ki dönt, miről (gyakoriság, GRP, költés) és milyen szempontok figyelembevételével.","abstract_has_math":false,"creators":["Sz. Tóth, Gabriella"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2008,"date_issued":"2008","date_published":"2008","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Marketing","Média és kommunikáció"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Sz. Tóth, Gabriella"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2008"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2008"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/279/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Marketing","Média és kommunikáció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/279/1/toth_gabriella.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A reklámgyakoriság kérdése már régóta foglalkoztatja a marketing menedzsereket, a kutatókat és magukat a fogyasztókat is. 2006-ban Magyarországon egy nap átlagosan 3.763 szpot volt látható a különböző (az AGB Nielsen Media Research által mért) TV csatornákon (www.agbnielsen.hu). A reklámokra költött összeg 2005-ben listaáron meghaladta az 503 milliárd forintot, de a Magyar Reklámszövetség becslése szerint is a valós költés 166.6 milliárd forint volt (www.mrsz.hu). Vajon van-e értelme az ilyen mértékű reklámdömpingnek? Előfordulhat-e, hogy a fogyasztók számára nem szimpatikus ez a stratégia, megutálják az adott reklámokat és nem fogják megvenni a termékeket? Fontos kérdés ez menedzseri szemszögből, hiszen ha ez a bumeráng hatás érvényesül, akkor esetleg feleslegesen költenek milliárdos nagyságrendben reklámokra. Persze az is lehetséges, hogy a fogyasztók éppen a gyakran reklámozott és ezért ismertebbnek tűnő termékeket veszik le a polcról, a reklámjukhoz fűződő attitűdjüktől függetlenül. Dolgozatomban áttekintem a témához fűződő szakirodalmat. A cikkek két fő nézőpontból közelítik meg a reklámgyakoriság témakörét: egyrészt fogyasztói magatartás szempontból (attitűd, vásárlási hajlandóság, emlékezet, felidézés, stb.), másrészt vállalati szempontból (versenytársak hatása, piacok telítettsége, stb.). Az akadémiai szakirodalom azonban nem foglalkozik azzal, hogy hogyan születik döntés a reklámgyakoriságról, ki dönt, miről (gyakoriság, GRP, költés) és milyen szempontok figyelembevételével."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A hatékony reklámgyakoriság vizsgálata, különös tekintettel a hazai mobilkommunikációs-szolgáltatók televíziós hirdetéseire"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Sz. Tóth, Gabriella"],"dc:date":["2008"],"dc:date.issued":["2008"],"dc:description.abstract":["A reklámgyakoriság kérdése már régóta foglalkoztatja a marketing menedzsereket, a kutatókat és magukat a fogyasztókat is. 2006-ban Magyarországon egy nap átlagosan 3.763 szpot volt látható a különböző (az AGB Nielsen Media Research által mért) TV csatornákon (www.agbnielsen.hu). A reklámokra költött összeg 2005-ben listaáron meghaladta az 503 milliárd forintot, de a Magyar Reklámszövetség becslése szerint is a valós költés 166.6 milliárd forint volt (www.mrsz.hu). Vajon van-e értelme az ilyen mértékű reklámdömpingnek? Előfordulhat-e, hogy a fogyasztók számára nem szimpatikus ez a stratégia, megutálják az adott reklámokat és nem fogják megvenni a termékeket? Fontos kérdés ez menedzseri szemszögből, hiszen ha ez a bumeráng hatás érvényesül, akkor esetleg feleslegesen költenek milliárdos nagyságrendben reklámokra. Persze az is lehetséges, hogy a fogyasztók éppen a gyakran reklámozott és ezért ismertebbnek tűnő termékeket veszik le a polcról, a reklámjukhoz fűződő attitűdjüktől függetlenül. Dolgozatomban áttekintem a témához fűződő szakirodalmat. A cikkek két fő nézőpontból közelítik meg a reklámgyakoriság témakörét: egyrészt fogyasztói magatartás szempontból (attitűd, vásárlási hajlandóság, emlékezet, felidézés, stb.), másrészt vállalati szempontból (versenytársak hatása, piacok telítettsége, stb.). Az akadémiai szakirodalom azonban nem foglalkozik azzal, hogy hogyan születik döntés a reklámgyakoriságról, ki dönt, miről (gyakoriság, GRP, költés) és milyen szempontok figyelembevételével."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/279/1/toth_gabriella.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/279/"],"dc:subject":["Marketing","Média és kommunikáció"],"dc:title":["A hatékony reklámgyakoriság vizsgálata, különös tekintettel a hazai mobilkommunikációs-szolgáltatók televíziós hirdetéseire"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}