Az EU-csatlakozás hatása a magyar bankrendszerre. Szabályzáspolitikai megfontolások

Magyarország EU csatlakozásával életbe léptek az unió egységes belső piacára vonatkozó pénzügyi jogszabályok és a közeljövőben több, nagy jelentőségű banki direktíva hazai implementációja válik esedékessé. Dolgozatom célja, hogy bemutassam ezen jogszabályok várható magyarországi hatásait, mind a bankszektor, mind a reálgazdaság szemszögéből nézve. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: 1. Milyen kapcsolat van a bankszektor működése és a reálgazdaság között? Milyen csatornákon keresztül hat a bankszektor a gazdaság teljesítményére, illetve melyek azok a gazdasági szektorok, amelyek különösen ki vannak téve a banki tevékenységek változásának? 2. Miként befolyásolják a bankszektorra vonatkozó előírások, és így különösen az egységes belő piacra vonatkozó integrációs szabályok, valamint a prudenciális követelmények a bankok tevékenységét, és milyen új ösztönzőket jelentenek az új EU jogszabályok a bankok számára? Dolgozatom egyik hipotézise az, hogy az egységes belső piaci szabályok a következő években számottevő mértékben befolyásolják majd a magyar bankpiac struktúráját, elsősorban az európai bankpiacon zajló tendenciák hatására. Az integráció erősödése azonban különböző mértékben fog hatni az egyes banki ügyfélszegmensekre. Különösen erős hatás várható a bankközi piacon és a nagyvállalati szegmensben, míg a háztartási, valamint a kis- és középvállalati szegmensben rövid távon nem várható érdemi változás az integrációs szabályoktól. Ezen a piaci szegmensen inkább a technológiai fejlődés és a pénzügyi kultúra szintjének emelkedése fejthet ki érdemi hatásokat. Második hipotézisem szerint a prudenciális szabályok változása az előbbiekhez képest jelentősebb mértékben fogja befolyásolni a magyar bankpiac fejlődését és komoly reálgazdasági következményekkel jár majd az új bázeli tőkeszabványok bevezetése. Itt elsősorban a háztartási és a KKV szektor finanszírozásában várhatók érdemi hatások. Emellett erősödni fog a reálgazdasági és a hitelezési ciklus kapcsolata, ami fellendülés idején pótlólagos lökést ad a gazdaságnak, míg gazdasági visszaesés idején komoly veszélyekkel járhat. A veszélyek elkerülése mind a piaci szereplők, mind a felügyelet részéről előrelátó, óvatos viselkedést követel meg. A fenti hipotézisek vizsgálatához többféle módszert alkalmazok a dolgozatomban. A téma erős interdiszciplináris jellegéből adódóan a választott módszerek is sokfélék. Egyrészt erősen támaszkodom az elméleti irodalom megállapításaira, másrészt a historikus adatok elemzésén és országtanulmányokon, valamint a témában végzett hatástanulmányok és modellszámítások elemzésén keresztül mutatom be a főbb várható folyamatokat. Dolgozatomban mindkét hipotézisemre erős evidenciát találtam. A dolgozat újdonságát az adja, hogy több szakterület és téma logikai összekapcsolásával kíván egységes és koherens képet adni a szabályozás által indukált bankrendszeri és reálgazdasági hatásokról.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2007

Author dc:creator

• Zsámboki, Balázs Árpád

• Pénzügy

Language dc:language

hu