{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:259"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:259","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az EU-csatlakozás hatása a magyar bankrendszerre. Szabályzáspolitikai megfontolások","abstract":"Magyarország EU csatlakozásával életbe léptek az unió egységes belső piacára vonatkozó pénzügyi jogszabályok és a közeljövőben több, nagy jelentőségű banki direktíva hazai implementációja válik esedékessé. Dolgozatom célja, hogy bemutassam ezen jogszabályok várható magyarországi hatásait, mind a bankszektor, mind a reálgazdaság szemszögéből nézve. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: 1. Milyen kapcsolat van a bankszektor működése és a reálgazdaság között? Milyen csatornákon keresztül hat a bankszektor a gazdaság teljesítményére, illetve melyek azok a gazdasági szektorok, amelyek különösen ki vannak téve a banki tevékenységek változásának? 2. Miként befolyásolják a bankszektorra vonatkozó előírások, és így különösen az egységes belő piacra vonatkozó integrációs szabályok, valamint a prudenciális követelmények a bankok tevékenységét, és milyen új ösztönzőket jelentenek az új EU jogszabályok a bankok számára? Dolgozatom egyik hipotézise az, hogy az egységes belső piaci szabályok a következő években számottevő mértékben befolyásolják majd a magyar bankpiac struktúráját, elsősorban az európai bankpiacon zajló tendenciák hatására. Az integráció erősödése azonban különböző mértékben fog hatni az egyes banki ügyfélszegmensekre. Különösen erős hatás várható a bankközi piacon és a nagyvállalati szegmensben, míg a háztartási, valamint a kis- és középvállalati szegmensben rövid távon nem várható érdemi változás az integrációs szabályoktól. Ezen a piaci szegmensen inkább a technológiai fejlődés és a pénzügyi kultúra szintjének emelkedése fejthet ki érdemi hatásokat. Második hipotézisem szerint a prudenciális szabályok változása az előbbiekhez képest jelentősebb mértékben fogja befolyásolni a magyar bankpiac fejlődését és komoly reálgazdasági következményekkel jár majd az új bázeli tőkeszabványok bevezetése. Itt elsősorban a háztartási és a KKV szektor finanszírozásában várhatók érdemi hatások. Emellett erősödni fog a reálgazdasági és a hitelezési ciklus kapcsolata, ami fellendülés idején pótlólagos lökést ad a gazdaságnak, míg gazdasági visszaesés idején komoly veszélyekkel járhat. A veszélyek elkerülése mind a piaci szereplők, mind a felügyelet részéről előrelátó, óvatos viselkedést követel meg. A fenti hipotézisek vizsgálatához többféle módszert alkalmazok a dolgozatomban. A téma erős interdiszciplináris jellegéből adódóan a választott módszerek is sokfélék. Egyrészt erősen támaszkodom az elméleti irodalom megállapításaira, másrészt a historikus adatok elemzésén és országtanulmányokon, valamint a témában végzett hatástanulmányok és modellszámítások elemzésén keresztül mutatom be a főbb várható folyamatokat. Dolgozatomban mindkét hipotézisemre erős evidenciát találtam. A dolgozat újdonságát az adja, hogy több szakterület és téma logikai összekapcsolásával kíván egységes és koherens képet adni a szabályozás által indukált bankrendszeri és reálgazdasági hatásokról.","abstract_html":"Magyarország EU csatlakozásával életbe léptek az unió egységes belső piacára vonatkozó pénzügyi jogszabályok és a közeljövőben több, nagy jelentőségű banki direktíva hazai implementációja válik esedékessé. Dolgozatom célja, hogy bemutassam ezen jogszabályok várható magyarországi hatásait, mind a bankszektor, mind a reálgazdaság szemszögéből nézve. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: 1. Milyen kapcsolat van a bankszektor működése és a reálgazdaság között? Milyen csatornákon keresztül hat a bankszektor a gazdaság teljesítményére, illetve melyek azok a gazdasági szektorok, amelyek különösen ki vannak téve a banki tevékenységek változásának? 2. Miként befolyásolják a bankszektorra vonatkozó előírások, és így különösen az egységes belő piacra vonatkozó integrációs szabályok, valamint a prudenciális követelmények a bankok tevékenységét, és milyen új ösztönzőket jelentenek az új EU jogszabályok a bankok számára? Dolgozatom egyik hipotézise az, hogy az egységes belső piaci szabályok a következő években számottevő mértékben befolyásolják majd a magyar bankpiac struktúráját, elsősorban az európai bankpiacon zajló tendenciák hatására. Az integráció erősödése azonban különböző mértékben fog hatni az egyes banki ügyfélszegmensekre. Különösen erős hatás várható a bankközi piacon és a nagyvállalati szegmensben, míg a háztartási, valamint a kis- és középvállalati szegmensben rövid távon nem várható érdemi változás az integrációs szabályoktól. Ezen a piaci szegmensen inkább a technológiai fejlődés és a pénzügyi kultúra szintjének emelkedése fejthet ki érdemi hatásokat. Második hipotézisem szerint a prudenciális szabályok változása az előbbiekhez képest jelentősebb mértékben fogja befolyásolni a magyar bankpiac fejlődését és komoly reálgazdasági következményekkel jár majd az új bázeli tőkeszabványok bevezetése. Itt elsősorban a háztartási és a KKV szektor finanszírozásában várhatók érdemi hatások. Emellett erősödni fog a reálgazdasági és a hitelezési ciklus kapcsolata, ami fellendülés idején pótlólagos lökést ad a gazdaságnak, míg gazdasági visszaesés idején komoly veszélyekkel járhat. A veszélyek elkerülése mind a piaci szereplők, mind a felügyelet részéről előrelátó, óvatos viselkedést követel meg. A fenti hipotézisek vizsgálatához többféle módszert alkalmazok a dolgozatomban. A téma erős interdiszciplináris jellegéből adódóan a választott módszerek is sokfélék. Egyrészt erősen támaszkodom az elméleti irodalom megállapításaira, másrészt a historikus adatok elemzésén és országtanulmányokon, valamint a témában végzett hatástanulmányok és modellszámítások elemzésén keresztül mutatom be a főbb várható folyamatokat. Dolgozatomban mindkét hipotézisemre erős evidenciát találtam. A dolgozat újdonságát az adja, hogy több szakterület és téma logikai összekapcsolásával kíván egységes és koherens képet adni a szabályozás által indukált bankrendszeri és reálgazdasági hatásokról.","abstract_has_math":false,"creators":["Zsámboki, Balázs Árpád"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007","date_published":"2007","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Pénzügy"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Zsámboki, Balázs Árpád"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/259/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Pénzügy"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/259/1/zsamboki_balazs.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Magyarország EU csatlakozásával életbe léptek az unió egységes belső piacára vonatkozó pénzügyi jogszabályok és a közeljövőben több, nagy jelentőségű banki direktíva hazai implementációja válik esedékessé. Dolgozatom célja, hogy bemutassam ezen jogszabályok várható magyarországi hatásait, mind a bankszektor, mind a reálgazdaság szemszögéből nézve. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: 1. Milyen kapcsolat van a bankszektor működése és a reálgazdaság között? Milyen csatornákon keresztül hat a bankszektor a gazdaság teljesítményére, illetve melyek azok a gazdasági szektorok, amelyek különösen ki vannak téve a banki tevékenységek változásának? 2. Miként befolyásolják a bankszektorra vonatkozó előírások, és így különösen az egységes belő piacra vonatkozó integrációs szabályok, valamint a prudenciális követelmények a bankok tevékenységét, és milyen új ösztönzőket jelentenek az új EU jogszabályok a bankok számára? Dolgozatom egyik hipotézise az, hogy az egységes belső piaci szabályok a következő években számottevő mértékben befolyásolják majd a magyar bankpiac struktúráját, elsősorban az európai bankpiacon zajló tendenciák hatására. Az integráció erősödése azonban különböző mértékben fog hatni az egyes banki ügyfélszegmensekre. Különösen erős hatás várható a bankközi piacon és a nagyvállalati szegmensben, míg a háztartási, valamint a kis- és középvállalati szegmensben rövid távon nem várható érdemi változás az integrációs szabályoktól. Ezen a piaci szegmensen inkább a technológiai fejlődés és a pénzügyi kultúra szintjének emelkedése fejthet ki érdemi hatásokat. Második hipotézisem szerint a prudenciális szabályok változása az előbbiekhez képest jelentősebb mértékben fogja befolyásolni a magyar bankpiac fejlődését és komoly reálgazdasági következményekkel jár majd az új bázeli tőkeszabványok bevezetése. Itt elsősorban a háztartási és a KKV szektor finanszírozásában várhatók érdemi hatások. Emellett erősödni fog a reálgazdasági és a hitelezési ciklus kapcsolata, ami fellendülés idején pótlólagos lökést ad a gazdaságnak, míg gazdasági visszaesés idején komoly veszélyekkel járhat. A veszélyek elkerülése mind a piaci szereplők, mind a felügyelet részéről előrelátó, óvatos viselkedést követel meg. A fenti hipotézisek vizsgálatához többféle módszert alkalmazok a dolgozatomban. A téma erős interdiszciplináris jellegéből adódóan a választott módszerek is sokfélék. Egyrészt erősen támaszkodom az elméleti irodalom megállapításaira, másrészt a historikus adatok elemzésén és országtanulmányokon, valamint a témában végzett hatástanulmányok és modellszámítások elemzésén keresztül mutatom be a főbb várható folyamatokat. Dolgozatomban mindkét hipotézisemre erős evidenciát találtam. A dolgozat újdonságát az adja, hogy több szakterület és téma logikai összekapcsolásával kíván egységes és koherens képet adni a szabályozás által indukált bankrendszeri és reálgazdasági hatásokról."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az EU-csatlakozás hatása a magyar bankrendszerre. Szabályzáspolitikai megfontolások"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Zsámboki, Balázs Árpád"],"dc:date":["2007"],"dc:date.issued":["2007"],"dc:description.abstract":["Magyarország EU csatlakozásával életbe léptek az unió egységes belső piacára vonatkozó pénzügyi jogszabályok és a közeljövőben több, nagy jelentőségű banki direktíva hazai implementációja válik esedékessé. Dolgozatom célja, hogy bemutassam ezen jogszabályok várható magyarországi hatásait, mind a bankszektor, mind a reálgazdaság szemszögéből nézve. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: 1. Milyen kapcsolat van a bankszektor működése és a reálgazdaság között? Milyen csatornákon keresztül hat a bankszektor a gazdaság teljesítményére, illetve melyek azok a gazdasági szektorok, amelyek különösen ki vannak téve a banki tevékenységek változásának? 2. Miként befolyásolják a bankszektorra vonatkozó előírások, és így különösen az egységes belő piacra vonatkozó integrációs szabályok, valamint a prudenciális követelmények a bankok tevékenységét, és milyen új ösztönzőket jelentenek az új EU jogszabályok a bankok számára? Dolgozatom egyik hipotézise az, hogy az egységes belső piaci szabályok a következő években számottevő mértékben befolyásolják majd a magyar bankpiac struktúráját, elsősorban az európai bankpiacon zajló tendenciák hatására. Az integráció erősödése azonban különböző mértékben fog hatni az egyes banki ügyfélszegmensekre. Különösen erős hatás várható a bankközi piacon és a nagyvállalati szegmensben, míg a háztartási, valamint a kis- és középvállalati szegmensben rövid távon nem várható érdemi változás az integrációs szabályoktól. Ezen a piaci szegmensen inkább a technológiai fejlődés és a pénzügyi kultúra szintjének emelkedése fejthet ki érdemi hatásokat. Második hipotézisem szerint a prudenciális szabályok változása az előbbiekhez képest jelentősebb mértékben fogja befolyásolni a magyar bankpiac fejlődését és komoly reálgazdasági következményekkel jár majd az új bázeli tőkeszabványok bevezetése. Itt elsősorban a háztartási és a KKV szektor finanszírozásában várhatók érdemi hatások. Emellett erősödni fog a reálgazdasági és a hitelezési ciklus kapcsolata, ami fellendülés idején pótlólagos lökést ad a gazdaságnak, míg gazdasági visszaesés idején komoly veszélyekkel járhat. A veszélyek elkerülése mind a piaci szereplők, mind a felügyelet részéről előrelátó, óvatos viselkedést követel meg. A fenti hipotézisek vizsgálatához többféle módszert alkalmazok a dolgozatomban. A téma erős interdiszciplináris jellegéből adódóan a választott módszerek is sokfélék. Egyrészt erősen támaszkodom az elméleti irodalom megállapításaira, másrészt a historikus adatok elemzésén és országtanulmányokon, valamint a témában végzett hatástanulmányok és modellszámítások elemzésén keresztül mutatom be a főbb várható folyamatokat. Dolgozatomban mindkét hipotézisemre erős evidenciát találtam. A dolgozat újdonságát az adja, hogy több szakterület és téma logikai összekapcsolásával kíván egységes és koherens képet adni a szabályozás által indukált bankrendszeri és reálgazdasági hatásokról."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/259/1/zsamboki_balazs.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/259/"],"dc:subject":["Pénzügy"],"dc:title":["Az EU-csatlakozás hatása a magyar bankrendszerre. Szabályzáspolitikai megfontolások"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}