Az Európai Unió cukoripari reformjának elosztási és struktúrális hatásai

A disszertáció célja a 2006. évi Európai Uniós cukorpiaci reform jóléti-, elosztási hatásainak, valamint a termelési szerkezetre gyakorolt hatásainak számba vétele. Az értekezés a jóléti hatásokat a reformot megelőző helyzethez képest és elsősorban a teljes Közösségi cukorpiac vonatkozásában vizsgálja. A reformnak a termelési struktúrára gyakorolt hatását pedig - a Közösségben várható iparági szerkezetváltás főbb jellemzőinek meghatározását követően - a hazai cukorágazat esetében méri fel. Az említett hatások számszerűsítésére az európai és hazai cukorpiac keresleti és kínálati oldalának, valamint a piaci viszonyokra ható szabályozási eszközöknek a részletes elemzését követően kerül sor. Az elosztási és strukturális hatások számszerűsítése mellett, az értekezés részletezi a cukorpiaci reform kontextusában fontos agrárpolitikai és kereskedelempolitikai összefüggéseket is. A 2006. évi cukorpiaci reformban összesűrűsödve jelennek meg azok, a Közös Agrárpolitikában az elmúlt másfél évtizedben lépcsőzetesen bevezetett reformlépések, melyek az eredeti ún. összekapcsolt támogatási modell kiigazítására irányultak. A cukorpiac reformja ennek megfelelően ténylegesen átalakítja a korábbi rendszer csaknem valamennyi szabályozási eszközét, ami a rendszer alaplogikájának megváltozásához is vezet. A kérdés esettanulmány-szerű bemutatása így kiváló lehetőséget ad a szabályozáspolitikával foglalkozó elméleti irodalom interpretálására is. Az Európai Unió cukorrezsimjének, a Közösség cukorkeresletének és –kínálatának a bemutatása lehetőséget ad a szabályozás által indukált jóléti transzferek meghatározására. Az elemzés a cukorrépa termelői jövedelmek vonatkozásában a rendszer alacsony transzferhatékonyságára mutat rá. A rendszer reformja viszont nemcsak a cukorrépa termelők, hanem a termékpálya valamennyi szereplője számára a rendtartás csökkenő jövedelem redisztribúciós szerepét ígéri. A reform politikai kontextusának elemzése a KAP általános céljainak (hatékonyság növelés, szétválasztás, költségvetési kiadások csökkentése) és a sajátos tagállami érdekeknek a konfliktusára mutat rá. Ennek háttere a cukor termékpályán alkalmazott piacszabályozási eszközökben (nemzeti termelési kvóta) és a KAP erős politikai beágyazottságában keresendő. Az értekezés kimutatja, hogy a hatékonysági célok érvényesülésében kulcsszerep jut a cukoripari szerkezetváltási programnak, ami a KAP-on belül teljesen új szabályozási megoldásnak tekinthető. A szerkezetváltási program lebonyolítása ugyanakkor a hazai cukorágazat szempontjából is kiemelten fontos. A magyarországi cukorágazatra gyakorolt várható hatásokat az értekezés egy részletes, gyárkörzeti szintű versenyképességi vizsgálat alapján határozza meg.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2007

Author dc:creator

• Borbély, Ákos

• Nemzetközi gazdaság
• Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás

Language dc:language

hu