{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:254"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:254","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Az Európai Unió cukoripari reformjának elosztási és struktúrális hatásai","abstract":"A disszertáció célja a 2006. évi Európai Uniós cukorpiaci reform jóléti-, elosztási hatásainak, valamint a termelési szerkezetre gyakorolt hatásainak számba vétele. Az értekezés a jóléti hatásokat a reformot megelőző helyzethez képest és elsősorban a teljes Közösségi cukorpiac vonatkozásában vizsgálja. A reformnak a termelési struktúrára gyakorolt hatását pedig - a Közösségben várható iparági szerkezetváltás főbb jellemzőinek meghatározását követően - a hazai cukorágazat esetében méri fel. Az említett hatások számszerűsítésére az európai és hazai cukorpiac keresleti és kínálati oldalának, valamint a piaci viszonyokra ható szabályozási eszközöknek a részletes elemzését követően kerül sor. Az elosztási és strukturális hatások számszerűsítése mellett, az értekezés részletezi a cukorpiaci reform kontextusában fontos agrárpolitikai és kereskedelempolitikai összefüggéseket is. A 2006. évi cukorpiaci reformban összesűrűsödve jelennek meg azok, a Közös Agrárpolitikában az elmúlt másfél évtizedben lépcsőzetesen bevezetett reformlépések, melyek az eredeti ún. összekapcsolt támogatási modell kiigazítására irányultak. A cukorpiac reformja ennek megfelelően ténylegesen átalakítja a korábbi rendszer csaknem valamennyi szabályozási eszközét, ami a rendszer alaplogikájának megváltozásához is vezet. A kérdés esettanulmány-szerű bemutatása így kiváló lehetőséget ad a szabályozáspolitikával foglalkozó elméleti irodalom interpretálására is. Az Európai Unió cukorrezsimjének, a Közösség cukorkeresletének és –kínálatának a bemutatása lehetőséget ad a szabályozás által indukált jóléti transzferek meghatározására. Az elemzés a cukorrépa termelői jövedelmek vonatkozásában a rendszer alacsony transzferhatékonyságára mutat rá. A rendszer reformja viszont nemcsak a cukorrépa termelők, hanem a termékpálya valamennyi szereplője számára a rendtartás csökkenő jövedelem redisztribúciós szerepét ígéri. A reform politikai kontextusának elemzése a KAP általános céljainak (hatékonyság növelés, szétválasztás, költségvetési kiadások csökkentése) és a sajátos tagállami érdekeknek a konfliktusára mutat rá. Ennek háttere a cukor termékpályán alkalmazott piacszabályozási eszközökben (nemzeti termelési kvóta) és a KAP erős politikai beágyazottságában keresendő. Az értekezés kimutatja, hogy a hatékonysági célok érvényesülésében kulcsszerep jut a cukoripari szerkezetváltási programnak, ami a KAP-on belül teljesen új szabályozási megoldásnak tekinthető. A szerkezetváltási program lebonyolítása ugyanakkor a hazai cukorágazat szempontjából is kiemelten fontos. A magyarországi cukorágazatra gyakorolt várható hatásokat az értekezés egy részletes, gyárkörzeti szintű versenyképességi vizsgálat alapján határozza meg.","abstract_html":"A disszertáció célja a 2006. évi Európai Uniós cukorpiaci reform jóléti-, elosztási hatásainak, valamint a termelési szerkezetre gyakorolt hatásainak számba vétele. Az értekezés a jóléti hatásokat a reformot megelőző helyzethez képest és elsősorban a teljes Közösségi cukorpiac vonatkozásában vizsgálja. A reformnak a termelési struktúrára gyakorolt hatását pedig - a Közösségben várható iparági szerkezetváltás főbb jellemzőinek meghatározását követően - a hazai cukorágazat esetében méri fel. Az említett hatások számszerűsítésére az európai és hazai cukorpiac keresleti és kínálati oldalának, valamint a piaci viszonyokra ható szabályozási eszközöknek a részletes elemzését követően kerül sor. Az elosztási és strukturális hatások számszerűsítése mellett, az értekezés részletezi a cukorpiaci reform kontextusában fontos agrárpolitikai és kereskedelempolitikai összefüggéseket is. A 2006. évi cukorpiaci reformban összesűrűsödve jelennek meg azok, a Közös Agrárpolitikában az elmúlt másfél évtizedben lépcsőzetesen bevezetett reformlépések, melyek az eredeti ún. összekapcsolt támogatási modell kiigazítására irányultak. A cukorpiac reformja ennek megfelelően ténylegesen átalakítja a korábbi rendszer csaknem valamennyi szabályozási eszközét, ami a rendszer alaplogikájának megváltozásához is vezet. A kérdés esettanulmány-szerű bemutatása így kiváló lehetőséget ad a szabályozáspolitikával foglalkozó elméleti irodalom interpretálására is. Az Európai Unió cukorrezsimjének, a Közösség cukorkeresletének és –kínálatának a bemutatása lehetőséget ad a szabályozás által indukált jóléti transzferek meghatározására. Az elemzés a cukorrépa termelői jövedelmek vonatkozásában a rendszer alacsony transzferhatékonyságára mutat rá. A rendszer reformja viszont nemcsak a cukorrépa termelők, hanem a termékpálya valamennyi szereplője számára a rendtartás csökkenő jövedelem redisztribúciós szerepét ígéri. A reform politikai kontextusának elemzése a KAP általános céljainak (hatékonyság növelés, szétválasztás, költségvetési kiadások csökkentése) és a sajátos tagállami érdekeknek a konfliktusára mutat rá. Ennek háttere a cukor termékpályán alkalmazott piacszabályozási eszközökben (nemzeti termelési kvóta) és a KAP erős politikai beágyazottságában keresendő. Az értekezés kimutatja, hogy a hatékonysági célok érvényesülésében kulcsszerep jut a cukoripari szerkezetváltási programnak, ami a KAP-on belül teljesen új szabályozási megoldásnak tekinthető. A szerkezetváltási program lebonyolítása ugyanakkor a hazai cukorágazat szempontjából is kiemelten fontos. A magyarországi cukorágazatra gyakorolt várható hatásokat az értekezés egy részletes, gyárkörzeti szintű versenyképességi vizsgálat alapján határozza meg.","abstract_has_math":false,"creators":["Borbély, Ákos"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007","date_published":"2007","updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z","subjects":["Nemzetközi gazdaság","Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Borbély, Ákos"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2007"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Gazdálkodástani Doktori Iskola - Agrár specializáció"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/254/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Nemzetközi gazdaság","Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/254/1/borbely_akos.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A disszertáció célja a 2006. évi Európai Uniós cukorpiaci reform jóléti-, elosztási hatásainak, valamint a termelési szerkezetre gyakorolt hatásainak számba vétele. Az értekezés a jóléti hatásokat a reformot megelőző helyzethez képest és elsősorban a teljes Közösségi cukorpiac vonatkozásában vizsgálja. A reformnak a termelési struktúrára gyakorolt hatását pedig - a Közösségben várható iparági szerkezetváltás főbb jellemzőinek meghatározását követően - a hazai cukorágazat esetében méri fel. Az említett hatások számszerűsítésére az európai és hazai cukorpiac keresleti és kínálati oldalának, valamint a piaci viszonyokra ható szabályozási eszközöknek a részletes elemzését követően kerül sor. Az elosztási és strukturális hatások számszerűsítése mellett, az értekezés részletezi a cukorpiaci reform kontextusában fontos agrárpolitikai és kereskedelempolitikai összefüggéseket is. A 2006. évi cukorpiaci reformban összesűrűsödve jelennek meg azok, a Közös Agrárpolitikában az elmúlt másfél évtizedben lépcsőzetesen bevezetett reformlépések, melyek az eredeti ún. összekapcsolt támogatási modell kiigazítására irányultak. A cukorpiac reformja ennek megfelelően ténylegesen átalakítja a korábbi rendszer csaknem valamennyi szabályozási eszközét, ami a rendszer alaplogikájának megváltozásához is vezet. A kérdés esettanulmány-szerű bemutatása így kiváló lehetőséget ad a szabályozáspolitikával foglalkozó elméleti irodalom interpretálására is. Az Európai Unió cukorrezsimjének, a Közösség cukorkeresletének és –kínálatának a bemutatása lehetőséget ad a szabályozás által indukált jóléti transzferek meghatározására. Az elemzés a cukorrépa termelői jövedelmek vonatkozásában a rendszer alacsony transzferhatékonyságára mutat rá. A rendszer reformja viszont nemcsak a cukorrépa termelők, hanem a termékpálya valamennyi szereplője számára a rendtartás csökkenő jövedelem redisztribúciós szerepét ígéri. A reform politikai kontextusának elemzése a KAP általános céljainak (hatékonyság növelés, szétválasztás, költségvetési kiadások csökkentése) és a sajátos tagállami érdekeknek a konfliktusára mutat rá. Ennek háttere a cukor termékpályán alkalmazott piacszabályozási eszközökben (nemzeti termelési kvóta) és a KAP erős politikai beágyazottságában keresendő. Az értekezés kimutatja, hogy a hatékonysági célok érvényesülésében kulcsszerep jut a cukoripari szerkezetváltási programnak, ami a KAP-on belül teljesen új szabályozási megoldásnak tekinthető. A szerkezetváltási program lebonyolítása ugyanakkor a hazai cukorágazat szempontjából is kiemelten fontos. A magyarországi cukorágazatra gyakorolt várható hatásokat az értekezés egy részletes, gyárkörzeti szintű versenyképességi vizsgálat alapján határozza meg."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az Európai Unió cukoripari reformjának elosztási és struktúrális hatásai"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Borbély, Ákos"],"dc:date":["2007"],"dc:date.issued":["2007"],"dc:description.abstract":["A disszertáció célja a 2006. évi Európai Uniós cukorpiaci reform jóléti-, elosztási hatásainak, valamint a termelési szerkezetre gyakorolt hatásainak számba vétele. Az értekezés a jóléti hatásokat a reformot megelőző helyzethez képest és elsősorban a teljes Közösségi cukorpiac vonatkozásában vizsgálja. A reformnak a termelési struktúrára gyakorolt hatását pedig - a Közösségben várható iparági szerkezetváltás főbb jellemzőinek meghatározását követően - a hazai cukorágazat esetében méri fel. Az említett hatások számszerűsítésére az európai és hazai cukorpiac keresleti és kínálati oldalának, valamint a piaci viszonyokra ható szabályozási eszközöknek a részletes elemzését követően kerül sor. Az elosztási és strukturális hatások számszerűsítése mellett, az értekezés részletezi a cukorpiaci reform kontextusában fontos agrárpolitikai és kereskedelempolitikai összefüggéseket is. A 2006. évi cukorpiaci reformban összesűrűsödve jelennek meg azok, a Közös Agrárpolitikában az elmúlt másfél évtizedben lépcsőzetesen bevezetett reformlépések, melyek az eredeti ún. összekapcsolt támogatási modell kiigazítására irányultak. A cukorpiac reformja ennek megfelelően ténylegesen átalakítja a korábbi rendszer csaknem valamennyi szabályozási eszközét, ami a rendszer alaplogikájának megváltozásához is vezet. A kérdés esettanulmány-szerű bemutatása így kiváló lehetőséget ad a szabályozáspolitikával foglalkozó elméleti irodalom interpretálására is. Az Európai Unió cukorrezsimjének, a Közösség cukorkeresletének és –kínálatának a bemutatása lehetőséget ad a szabályozás által indukált jóléti transzferek meghatározására. Az elemzés a cukorrépa termelői jövedelmek vonatkozásában a rendszer alacsony transzferhatékonyságára mutat rá. A rendszer reformja viszont nemcsak a cukorrépa termelők, hanem a termékpálya valamennyi szereplője számára a rendtartás csökkenő jövedelem redisztribúciós szerepét ígéri. A reform politikai kontextusának elemzése a KAP általános céljainak (hatékonyság növelés, szétválasztás, költségvetési kiadások csökkentése) és a sajátos tagállami érdekeknek a konfliktusára mutat rá. Ennek háttere a cukor termékpályán alkalmazott piacszabályozási eszközökben (nemzeti termelési kvóta) és a KAP erős politikai beágyazottságában keresendő. Az értekezés kimutatja, hogy a hatékonysági célok érvényesülésében kulcsszerep jut a cukoripari szerkezetváltási programnak, ami a KAP-on belül teljesen új szabályozási megoldásnak tekinthető. A szerkezetváltási program lebonyolítása ugyanakkor a hazai cukorágazat szempontjából is kiemelten fontos. A magyarországi cukorágazatra gyakorolt várható hatásokat az értekezés egy részletes, gyárkörzeti szintű versenyképességi vizsgálat alapján határozza meg."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/254/1/borbely_akos.pdf"],"dc:language":["hu"],"dc:publisher.department":["Gazdálkodástani Doktori Iskola - Agrár specializáció"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/254/"],"dc:subject":["Nemzetközi gazdaság","Kereskedelem, Turizmus, Vendéglátás"],"dc:title":["Az Európai Unió cukoripari reformjának elosztási és struktúrális hatásai"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:18Z"}