Települési verseny a humán tőkéért: A középvárosok potenciálja a fiatal, kreatív osztály vonzására, mint a policentrikus fejlődés lehetséges esélye Magyarországon

A doktori kutatás azt a fő kérdést járja körül, hogy a fiatal, kreatív osztály lakóhelyválasztási preferenciái, mint keresleti tényezők, és a települések népességvonzó és megtartó képessége, mint a kínálati oldal, képes-e hozzájárulni hazánk – több szinten értelmezett – policentrikus fejlődéséhez, és ezáltal a területi versenyképességhez. Mindezen belül, a kutatás fő kérdésének megválaszolása érdekében az értekezés szakirodalmi alapokon, valamint egy longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat segítségével feltárta és validálta, hogyan lehetséges mérni a hazai középvárosok vonzerejét a fiatal, kreatív osztály számára; valamint, hogy milyen – települési szinten értelmezett - lakóhelyválasztási preferenciák azonosíthatók az említett csoport körében. Ezt követően mindezek bázisán kvantifikálhatóan is meghatározta, hogy egy policentrikus városstruktúra kialakulásának lehetőségét elősegítve mely középvárosainkban rejlik a legnagyobb potenciál a fiatal, kreatív osztály vonzására, majd klaszteranalízis segítségével azonosította a vizsgált konstruktum alapján kirajzolódó területi mintázatokat. A kutatás eredményeként láthatóvá vált, hogy a humán tőke vonzásának mérése szempontjából leginkább meghatározó kemény és puha dimenziók közé tartoznak a város által biztosított alapinfrastruktúra, szolgáltatásgazdagság, oktatási kínálat, természeti környezet, helyi gazdaság, városimázs, közösség és helyi identitás, és a közbiztonság. E tényezők, melyek lakóhelyválasztási preferenciákként is értelmezhetők, letelepedési döntéshozatalban játszott fontosságát jelentősen átstrukturálhatják az életciklusváltozáshoz kapcsolódó események, vagy akár olyan nem várt jelenségek is, mint a COVID-19 pandémiás helyzet. A kutatás felhívta a figyelmet a természeti környezet, a biztonság, a helyi közösség és a szociális háló települési szintű lakóhelyválasztási döntésekben játszott szerepének felértékelődésére ezen események nyomán. Mindezek bázisán a kutatás kvantitatív szakasza rávilágított, hogy a kritikus diplomásaránnyal és lakosságszámmal rendelkező, megfelelő (felső)oktatási körülményeket biztosító, a főváros túlcsorduló hatását alapvetően előnyösebb adottságaikból fakadóan kiaknázni képes települések a jelenleg is zajló dezurbanizációs folyamatok és a pandémiás helyzethez kapcsolódó digitalizációs vívmányok (távmunka arányának növekedése) mentén jelentős potenciállal rendelkezhetnek a hazai fiatal, kreatív osztály tagjainak vonzása szempontjából, míg az alapvetően előnytelenebb helyzetben levő települések további leszakadása prognosztizálható. E tendencia mentén, a térség adottságaira tudatosan alapozó városfejlesztéssel, és a kreatív humántőke vonzásának folyományaként előálló lokális tudás helyes, magas szintű kiaknázásával lehetségessé válhat e települések (és szűkebb térségük dinamizálása által a települések vonzáskörzetének) endogén fejlődési pályájának megalapozása, elősegítve a területi versenyképesség növekedését és ezáltal hozzájárulva hazánk többközpontú fejlődéséhez. Ennek folyományaként egy funkciómegosztáson alapuló, a főváros vonatkozásában értelmezhető központrendszer képezhető le, ahol az agglomerációs tudásközpontok, a csapágyvárosok élmezőnye és a megyeközpontok mint tudásintenzív K+F mellék- és főközpontok; a metropolisztérség mellékközpontjai és a nyugati centrumvárosok pedig mint infrastrukturálisan fejlett mellék- és fő-munkaerőközpontok jelenhetnek meg. A kutatás újszerűsége, hogy kereslet-kínálati megközelítéssel vizsgálja a policentrikus fejlődés lehetőségeit a képzett fiatal csoportok szempontjából. A disszertáció hozzáadott értékét adja továbbá a középvárosok fiatal kreatív munkaerőt vonzó potenciáljának mérésére létrehozott módszertan innovativitása, a magyarországi középvárosok megjelölt körének, valamint a csapágyvárosok teljes körű elemzésének és klaszterezésének tudományos értéke, valamint a longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat, amely jelentős változásokat is képes volt feltárni, különös tekintettel a COVID-19 járvány következményeire.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2025

Author dc:creator

• Varga, Virág

• Regionális gazdaság
• Szociológia

Language dc:language

hu, en