{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1411"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1411","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Települési verseny a humán tőkéért: A középvárosok potenciálja a fiatal, kreatív osztály vonzására, mint a policentrikus fejlődés lehetséges esélye Magyarországon","abstract":"A doktori kutatás azt a fő kérdést járja körül, hogy a fiatal, kreatív osztály lakóhelyválasztási preferenciái, mint keresleti tényezők, és a települések népességvonzó és megtartó képessége, mint a kínálati oldal, képes-e hozzájárulni hazánk – több szinten értelmezett – policentrikus fejlődéséhez, és ezáltal a területi versenyképességhez. Mindezen belül, a kutatás fő kérdésének megválaszolása érdekében az értekezés szakirodalmi alapokon, valamint egy longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat segítségével feltárta és validálta, hogyan lehetséges mérni a hazai középvárosok vonzerejét a fiatal, kreatív osztály számára; valamint, hogy milyen – települési szinten értelmezett - lakóhelyválasztási preferenciák azonosíthatók az említett csoport körében. Ezt követően mindezek bázisán kvantifikálhatóan is meghatározta, hogy egy policentrikus városstruktúra kialakulásának lehetőségét elősegítve mely középvárosainkban rejlik a legnagyobb potenciál a fiatal, kreatív osztály vonzására, majd klaszteranalízis segítségével azonosította a vizsgált konstruktum alapján kirajzolódó területi mintázatokat. A kutatás eredményeként láthatóvá vált, hogy a humán tőke vonzásának mérése szempontjából leginkább meghatározó kemény és puha dimenziók közé tartoznak a város által biztosított alapinfrastruktúra, szolgáltatásgazdagság, oktatási kínálat, természeti környezet, helyi gazdaság, városimázs, közösség és helyi identitás, és a közbiztonság. E tényezők, melyek lakóhelyválasztási preferenciákként is értelmezhetők, letelepedési döntéshozatalban játszott fontosságát jelentősen átstrukturálhatják az életciklusváltozáshoz kapcsolódó események, vagy akár olyan nem várt jelenségek is, mint a COVID-19 pandémiás helyzet. A kutatás felhívta a figyelmet a természeti környezet, a biztonság, a helyi közösség és a szociális háló települési szintű lakóhelyválasztási döntésekben játszott szerepének felértékelődésére ezen események nyomán. Mindezek bázisán a kutatás kvantitatív szakasza rávilágított, hogy a kritikus diplomásaránnyal és lakosságszámmal rendelkező, megfelelő (felső)oktatási körülményeket biztosító, a főváros túlcsorduló hatását alapvetően előnyösebb adottságaikból fakadóan kiaknázni képes települések a jelenleg is zajló dezurbanizációs folyamatok és a pandémiás helyzethez kapcsolódó digitalizációs vívmányok (távmunka arányának növekedése) mentén jelentős potenciállal rendelkezhetnek a hazai fiatal, kreatív osztály tagjainak vonzása szempontjából, míg az alapvetően előnytelenebb helyzetben levő települések további leszakadása prognosztizálható. E tendencia mentén, a térség adottságaira tudatosan alapozó városfejlesztéssel, és a kreatív humántőke vonzásának folyományaként előálló lokális tudás helyes, magas szintű kiaknázásával lehetségessé válhat e települések (és szűkebb térségük dinamizálása által a települések vonzáskörzetének) endogén fejlődési pályájának megalapozása, elősegítve a területi versenyképesség növekedését és ezáltal hozzájárulva hazánk többközpontú fejlődéséhez. Ennek folyományaként egy funkciómegosztáson alapuló, a főváros vonatkozásában értelmezhető központrendszer képezhető le, ahol az agglomerációs tudásközpontok, a csapágyvárosok élmezőnye és a megyeközpontok mint tudásintenzív K+F mellék- és főközpontok; a metropolisztérség mellékközpontjai és a nyugati centrumvárosok pedig mint infrastrukturálisan fejlett mellék- és fő-munkaerőközpontok jelenhetnek meg. A kutatás újszerűsége, hogy kereslet-kínálati megközelítéssel vizsgálja a policentrikus fejlődés lehetőségeit a képzett fiatal csoportok szempontjából. A disszertáció hozzáadott értékét adja továbbá a középvárosok fiatal kreatív munkaerőt vonzó potenciáljának mérésére létrehozott módszertan innovativitása, a magyarországi középvárosok megjelölt körének, valamint a csapágyvárosok teljes körű elemzésének és klaszterezésének tudományos értéke, valamint a longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat, amely jelentős változásokat is képes volt feltárni, különös tekintettel a COVID-19 járvány következményeire.","abstract_html":"A doktori kutatás azt a fő kérdést járja körül, hogy a fiatal, kreatív osztály lakóhelyválasztási preferenciái, mint keresleti tényezők, és a települések népességvonzó és megtartó képessége, mint a kínálati oldal, képes-e hozzájárulni hazánk – több szinten értelmezett – policentrikus fejlődéséhez, és ezáltal a területi versenyképességhez. Mindezen belül, a kutatás fő kérdésének megválaszolása érdekében az értekezés szakirodalmi alapokon, valamint egy longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat segítségével feltárta és validálta, hogyan lehetséges mérni a hazai középvárosok vonzerejét a fiatal, kreatív osztály számára; valamint, hogy milyen – települési szinten értelmezett - lakóhelyválasztási preferenciák azonosíthatók az említett csoport körében. Ezt követően mindezek bázisán kvantifikálhatóan is meghatározta, hogy egy policentrikus városstruktúra kialakulásának lehetőségét elősegítve mely középvárosainkban rejlik a legnagyobb potenciál a fiatal, kreatív osztály vonzására, majd klaszteranalízis segítségével azonosította a vizsgált konstruktum alapján kirajzolódó területi mintázatokat. A kutatás eredményeként láthatóvá vált, hogy a humán tőke vonzásának mérése szempontjából leginkább meghatározó kemény és puha dimenziók közé tartoznak a város által biztosított alapinfrastruktúra, szolgáltatásgazdagság, oktatási kínálat, természeti környezet, helyi gazdaság, városimázs, közösség és helyi identitás, és a közbiztonság. E tényezők, melyek lakóhelyválasztási preferenciákként is értelmezhetők, letelepedési döntéshozatalban játszott fontosságát jelentősen átstrukturálhatják az életciklusváltozáshoz kapcsolódó események, vagy akár olyan nem várt jelenségek is, mint a COVID-19 pandémiás helyzet. A kutatás felhívta a figyelmet a természeti környezet, a biztonság, a helyi közösség és a szociális háló települési szintű lakóhelyválasztási döntésekben játszott szerepének felértékelődésére ezen események nyomán. Mindezek bázisán a kutatás kvantitatív szakasza rávilágított, hogy a kritikus diplomásaránnyal és lakosságszámmal rendelkező, megfelelő (felső)oktatási körülményeket biztosító, a főváros túlcsorduló hatását alapvetően előnyösebb adottságaikból fakadóan kiaknázni képes települések a jelenleg is zajló dezurbanizációs folyamatok és a pandémiás helyzethez kapcsolódó digitalizációs vívmányok (távmunka arányának növekedése) mentén jelentős potenciállal rendelkezhetnek a hazai fiatal, kreatív osztály tagjainak vonzása szempontjából, míg az alapvetően előnytelenebb helyzetben levő települések további leszakadása prognosztizálható. E tendencia mentén, a térség adottságaira tudatosan alapozó városfejlesztéssel, és a kreatív humántőke vonzásának folyományaként előálló lokális tudás helyes, magas szintű kiaknázásával lehetségessé válhat e települések (és szűkebb térségük dinamizálása által a települések vonzáskörzetének) endogén fejlődési pályájának megalapozása, elősegítve a területi versenyképesség növekedését és ezáltal hozzájárulva hazánk többközpontú fejlődéséhez. Ennek folyományaként egy funkciómegosztáson alapuló, a főváros vonatkozásában értelmezhető központrendszer képezhető le, ahol az agglomerációs tudásközpontok, a csapágyvárosok élmezőnye és a megyeközpontok mint tudásintenzív K+F mellék- és főközpontok; a metropolisztérség mellékközpontjai és a nyugati centrumvárosok pedig mint infrastrukturálisan fejlett mellék- és fő-munkaerőközpontok jelenhetnek meg. A kutatás újszerűsége, hogy kereslet-kínálati megközelítéssel vizsgálja a policentrikus fejlődés lehetőségeit a képzett fiatal csoportok szempontjából. A disszertáció hozzáadott értékét adja továbbá a középvárosok fiatal kreatív munkaerőt vonzó potenciáljának mérésére létrehozott módszertan innovativitása, a magyarországi középvárosok megjelölt körének, valamint a csapágyvárosok teljes körű elemzésének és klaszterezésének tudományos értéke, valamint a longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat, amely jelentős változásokat is képes volt feltárni, különös tekintettel a COVID-19 járvány következményeire.","abstract_has_math":false,"creators":["Varga, Virág"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2025,"date_issued":"2025-11","date_published":"2025-11","updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z","subjects":["Regionális gazdaság","Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Varga, Virág"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2025-11-04"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2025-11"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1411/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Regionális gazdaság","Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1411/1/Varga_Virag_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1411/3/Varga_Virag_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1411/4/Varga_Virag_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A doktori kutatás azt a fő kérdést járja körül, hogy a fiatal, kreatív osztály lakóhelyválasztási preferenciái, mint keresleti tényezők, és a települések népességvonzó és megtartó képessége, mint a kínálati oldal, képes-e hozzájárulni hazánk – több szinten értelmezett – policentrikus fejlődéséhez, és ezáltal a területi versenyképességhez. Mindezen belül, a kutatás fő kérdésének megválaszolása érdekében az értekezés szakirodalmi alapokon, valamint egy longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat segítségével feltárta és validálta, hogyan lehetséges mérni a hazai középvárosok vonzerejét a fiatal, kreatív osztály számára; valamint, hogy milyen – települési szinten értelmezett - lakóhelyválasztási preferenciák azonosíthatók az említett csoport körében. Ezt követően mindezek bázisán kvantifikálhatóan is meghatározta, hogy egy policentrikus városstruktúra kialakulásának lehetőségét elősegítve mely középvárosainkban rejlik a legnagyobb potenciál a fiatal, kreatív osztály vonzására, majd klaszteranalízis segítségével azonosította a vizsgált konstruktum alapján kirajzolódó területi mintázatokat. A kutatás eredményeként láthatóvá vált, hogy a humán tőke vonzásának mérése szempontjából leginkább meghatározó kemény és puha dimenziók közé tartoznak a város által biztosított alapinfrastruktúra, szolgáltatásgazdagság, oktatási kínálat, természeti környezet, helyi gazdaság, városimázs, közösség és helyi identitás, és a közbiztonság. E tényezők, melyek lakóhelyválasztási preferenciákként is értelmezhetők, letelepedési döntéshozatalban játszott fontosságát jelentősen átstrukturálhatják az életciklusváltozáshoz kapcsolódó események, vagy akár olyan nem várt jelenségek is, mint a COVID-19 pandémiás helyzet. A kutatás felhívta a figyelmet a természeti környezet, a biztonság, a helyi közösség és a szociális háló települési szintű lakóhelyválasztási döntésekben játszott szerepének felértékelődésére ezen események nyomán. Mindezek bázisán a kutatás kvantitatív szakasza rávilágított, hogy a kritikus diplomásaránnyal és lakosságszámmal rendelkező, megfelelő (felső)oktatási körülményeket biztosító, a főváros túlcsorduló hatását alapvetően előnyösebb adottságaikból fakadóan kiaknázni képes települések a jelenleg is zajló dezurbanizációs folyamatok és a pandémiás helyzethez kapcsolódó digitalizációs vívmányok (távmunka arányának növekedése) mentén jelentős potenciállal rendelkezhetnek a hazai fiatal, kreatív osztály tagjainak vonzása szempontjából, míg az alapvetően előnytelenebb helyzetben levő települések további leszakadása prognosztizálható. E tendencia mentén, a térség adottságaira tudatosan alapozó városfejlesztéssel, és a kreatív humántőke vonzásának folyományaként előálló lokális tudás helyes, magas szintű kiaknázásával lehetségessé válhat e települések (és szűkebb térségük dinamizálása által a települések vonzáskörzetének) endogén fejlődési pályájának megalapozása, elősegítve a területi versenyképesség növekedését és ezáltal hozzájárulva hazánk többközpontú fejlődéséhez. Ennek folyományaként egy funkciómegosztáson alapuló, a főváros vonatkozásában értelmezhető központrendszer képezhető le, ahol az agglomerációs tudásközpontok, a csapágyvárosok élmezőnye és a megyeközpontok mint tudásintenzív K+F mellék- és főközpontok; a metropolisztérség mellékközpontjai és a nyugati centrumvárosok pedig mint infrastrukturálisan fejlett mellék- és fő-munkaerőközpontok jelenhetnek meg. A kutatás újszerűsége, hogy kereslet-kínálati megközelítéssel vizsgálja a policentrikus fejlődés lehetőségeit a képzett fiatal csoportok szempontjából. A disszertáció hozzáadott értékét adja továbbá a középvárosok fiatal kreatív munkaerőt vonzó potenciáljának mérésére létrehozott módszertan innovativitása, a magyarországi középvárosok megjelölt körének, valamint a csapágyvárosok teljes körű elemzésének és klaszterezésének tudományos értéke, valamint a longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat, amely jelentős változásokat is képes volt feltárni, különös tekintettel a COVID-19 járvány következményeire."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Települési verseny a humán tőkéért: A középvárosok potenciálja a fiatal, kreatív osztály vonzására, mint a policentrikus fejlődés lehetséges esélye Magyarországon"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Varga, Virág"],"dc:date":["2025-11-04"],"dc:date.issued":["2025-11"],"dc:description.abstract":["A doktori kutatás azt a fő kérdést járja körül, hogy a fiatal, kreatív osztály lakóhelyválasztási preferenciái, mint keresleti tényezők, és a települések népességvonzó és megtartó képessége, mint a kínálati oldal, képes-e hozzájárulni hazánk – több szinten értelmezett – policentrikus fejlődéséhez, és ezáltal a területi versenyképességhez. Mindezen belül, a kutatás fő kérdésének megválaszolása érdekében az értekezés szakirodalmi alapokon, valamint egy longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat segítségével feltárta és validálta, hogyan lehetséges mérni a hazai középvárosok vonzerejét a fiatal, kreatív osztály számára; valamint, hogy milyen – települési szinten értelmezett - lakóhelyválasztási preferenciák azonosíthatók az említett csoport körében. Ezt követően mindezek bázisán kvantifikálhatóan is meghatározta, hogy egy policentrikus városstruktúra kialakulásának lehetőségét elősegítve mely középvárosainkban rejlik a legnagyobb potenciál a fiatal, kreatív osztály vonzására, majd klaszteranalízis segítségével azonosította a vizsgált konstruktum alapján kirajzolódó területi mintázatokat. A kutatás eredményeként láthatóvá vált, hogy a humán tőke vonzásának mérése szempontjából leginkább meghatározó kemény és puha dimenziók közé tartoznak a város által biztosított alapinfrastruktúra, szolgáltatásgazdagság, oktatási kínálat, természeti környezet, helyi gazdaság, városimázs, közösség és helyi identitás, és a közbiztonság. E tényezők, melyek lakóhelyválasztási preferenciákként is értelmezhetők, letelepedési döntéshozatalban játszott fontosságát jelentősen átstrukturálhatják az életciklusváltozáshoz kapcsolódó események, vagy akár olyan nem várt jelenségek is, mint a COVID-19 pandémiás helyzet. A kutatás felhívta a figyelmet a természeti környezet, a biztonság, a helyi közösség és a szociális háló települési szintű lakóhelyválasztási döntésekben játszott szerepének felértékelődésére ezen események nyomán. Mindezek bázisán a kutatás kvantitatív szakasza rávilágított, hogy a kritikus diplomásaránnyal és lakosságszámmal rendelkező, megfelelő (felső)oktatási körülményeket biztosító, a főváros túlcsorduló hatását alapvetően előnyösebb adottságaikból fakadóan kiaknázni képes települések a jelenleg is zajló dezurbanizációs folyamatok és a pandémiás helyzethez kapcsolódó digitalizációs vívmányok (távmunka arányának növekedése) mentén jelentős potenciállal rendelkezhetnek a hazai fiatal, kreatív osztály tagjainak vonzása szempontjából, míg az alapvetően előnytelenebb helyzetben levő települések további leszakadása prognosztizálható. E tendencia mentén, a térség adottságaira tudatosan alapozó városfejlesztéssel, és a kreatív humántőke vonzásának folyományaként előálló lokális tudás helyes, magas szintű kiaknázásával lehetségessé válhat e települések (és szűkebb térségük dinamizálása által a települések vonzáskörzetének) endogén fejlődési pályájának megalapozása, elősegítve a területi versenyképesség növekedését és ezáltal hozzájárulva hazánk többközpontú fejlődéséhez. Ennek folyományaként egy funkciómegosztáson alapuló, a főváros vonatkozásában értelmezhető központrendszer képezhető le, ahol az agglomerációs tudásközpontok, a csapágyvárosok élmezőnye és a megyeközpontok mint tudásintenzív K+F mellék- és főközpontok; a metropolisztérség mellékközpontjai és a nyugati centrumvárosok pedig mint infrastrukturálisan fejlett mellék- és fő-munkaerőközpontok jelenhetnek meg. A kutatás újszerűsége, hogy kereslet-kínálati megközelítéssel vizsgálja a policentrikus fejlődés lehetőségeit a képzett fiatal csoportok szempontjából. A disszertáció hozzáadott értékét adja továbbá a középvárosok fiatal kreatív munkaerőt vonzó potenciáljának mérésére létrehozott módszertan innovativitása, a magyarországi középvárosok megjelölt körének, valamint a csapágyvárosok teljes körű elemzésének és klaszterezésének tudományos értéke, valamint a longitudinális fókuszcsoportos vizsgálat, amely jelentős változásokat is képes volt feltárni, különös tekintettel a COVID-19 járvány következményeire."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1411/1/Varga_Virag_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1411/3/Varga_Virag_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1411/4/Varga_Virag_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1411/"],"dc:subject":["Regionális gazdaság","Szociológia"],"dc:title":["Települési verseny a humán tőkéért: A középvárosok potenciálja a fiatal, kreatív osztály vonzására, mint a policentrikus fejlődés lehetséges esélye Magyarországon"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:47Z"}