Hegemón-e Németország? : A német hegemónia gyakorlati megnyilvánulásai az Európai Unió intézményrendszerében

A német hatalommal kapcsolatos kérdéskör egy örökzöld téma Európában. A német kérdés – amely alapvetően azt a dilemmát fogalmazza meg, hogy az egységes Németország megléte hosszú távon nem eredményezhet stabilitást és békét az európai kontinensen – évszázadok óta egyfajta búvópatakként vonul végig Európa történelmén. A német kérdés érvényességét megkérdőjelezni látszik ugyan a német újraegyesítés óta eltelt három békés és páratlanul sikeres évtized, ugyanakkor az önkorlátozás évtizedes hagyományait szemlátomást hátrahagyó Németország és az ország növekvő térnyerése az európai (gazdasági és politikai) integráció- és válságkezelésben a német hegemóniával kapcsolatos tudományos diskurzus reneszánszát hozta el. Az értekezés alapvető kérdése, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül? Tekintve, hogy a hegemónia mérésének nincs egy általánosan elfogadott kritériumrendszere (továbbá nincs egyetlen univerzális mérőszám, amellyel a hegemónia ténye és mértéke megállapítható lenne), így a disszertáció a német hegemóniával kapcsolatos sejtést öt hipotézisen keresztül vizsgálja. Ezen hipotézisek a német hatalom uniós intézményrendszerben való jelenlétét és mértékét vizsgálják több különböző szemszögből a 2010-es évtized tekintetében, érintve az uniós döntéshozatal legfontosabb stációit és aktorait. Az előzetes hipotézis Németország EU-n belüli gazdasági erejét járja körül statisztikai elemzéssel és tizenegy gazdasági mutató segítségével. A disszertáció első hipotézise egy intézményi-hatalmi modell létrehozatalával veszi górcső alá a vezető német tisztviselők dominanciáját, számának és arányának változását az uniós intézményrendszerben az elmúlt tíz év tekintetében. A második hipotézis az EU tanácsi döntéshozatala kapcsán kiemelkedően fontos tagállami szövetségkötési és koalícióképzési preferenciákat vizsgálja Németország vonatkozásában. A harmadik hipotézis az Európai Bizottság esetleges német érdekekkel kapcsolatos jogalkotási elfogultságát vizsgálja két rövid esettanulmányon keresztül. A negyedik hipotézis pedig az elviekben az uniós állampolgári érdekeket megjelenítő európai parlamenti képviselők munkáját vizsgálja a 2014-2019-es jogalkotási ciklusra fókuszálva, azt kutatva, hogy a német képviselők tekinthetők-e a leginkább befolyásos képviselőknek a jogalkotási aktivitást és szövetségesi kapcsolataik szorosságát figyelembe véve. Az előbbiekben ismertetett hipotézisek eredményeinek összesítése után egy relatíve világos kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül. A fentiekből kirajzolódik, hogy a disszertáció talán legnagyobb hozzáadott értékének az tekinthető, hogy a feltételezett német hegemóniának elsősorban a gyakorlati, eddig kevésbé kutatott aspektusait és az Európai Unión belüli megjelenési formáit kutatja és szemlélteti több szemszögből, átfogó és relatíve komplex módon, mindezt egy új módszertani mix kidolgozásával és alkalmazásával.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2021

Author dc:creator

• Baranyi, Márton

• Politikatudomány

Language dc:language

hu, en