{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1185"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1185","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Hegemón-e Németország? : A német hegemónia gyakorlati megnyilvánulásai az Európai Unió intézményrendszerében","abstract":"A német hatalommal kapcsolatos kérdéskör egy örökzöld téma Európában. A német kérdés – amely alapvetően azt a dilemmát fogalmazza meg, hogy az egységes Németország megléte hosszú távon nem eredményezhet stabilitást és békét az európai kontinensen – évszázadok óta egyfajta búvópatakként vonul végig Európa történelmén. A német kérdés érvényességét megkérdőjelezni látszik ugyan a német újraegyesítés óta eltelt három békés és páratlanul sikeres évtized, ugyanakkor az önkorlátozás évtizedes hagyományait szemlátomást hátrahagyó Németország és az ország növekvő térnyerése az európai (gazdasági és politikai) integráció- és válságkezelésben a német hegemóniával kapcsolatos tudományos diskurzus reneszánszát hozta el. Az értekezés alapvető kérdése, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül? Tekintve, hogy a hegemónia mérésének nincs egy általánosan elfogadott kritériumrendszere (továbbá nincs egyetlen univerzális mérőszám, amellyel a hegemónia ténye és mértéke megállapítható lenne), így a disszertáció a német hegemóniával kapcsolatos sejtést öt hipotézisen keresztül vizsgálja. Ezen hipotézisek a német hatalom uniós intézményrendszerben való jelenlétét és mértékét vizsgálják több különböző szemszögből a 2010-es évtized tekintetében, érintve az uniós döntéshozatal legfontosabb stációit és aktorait. Az előzetes hipotézis Németország EU-n belüli gazdasági erejét járja körül statisztikai elemzéssel és tizenegy gazdasági mutató segítségével. A disszertáció első hipotézise egy intézményi-hatalmi modell létrehozatalával veszi górcső alá a vezető német tisztviselők dominanciáját, számának és arányának változását az uniós intézményrendszerben az elmúlt tíz év tekintetében. A második hipotézis az EU tanácsi döntéshozatala kapcsán kiemelkedően fontos tagállami szövetségkötési és koalícióképzési preferenciákat vizsgálja Németország vonatkozásában. A harmadik hipotézis az Európai Bizottság esetleges német érdekekkel kapcsolatos jogalkotási elfogultságát vizsgálja két rövid esettanulmányon keresztül. A negyedik hipotézis pedig az elviekben az uniós állampolgári érdekeket megjelenítő európai parlamenti képviselők munkáját vizsgálja a 2014-2019-es jogalkotási ciklusra fókuszálva, azt kutatva, hogy a német képviselők tekinthetők-e a leginkább befolyásos képviselőknek a jogalkotási aktivitást és szövetségesi kapcsolataik szorosságát figyelembe véve. Az előbbiekben ismertetett hipotézisek eredményeinek összesítése után egy relatíve világos kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül. A fentiekből kirajzolódik, hogy a disszertáció talán legnagyobb hozzáadott értékének az tekinthető, hogy a feltételezett német hegemóniának elsősorban a gyakorlati, eddig kevésbé kutatott aspektusait és az Európai Unión belüli megjelenési formáit kutatja és szemlélteti több szemszögből, átfogó és relatíve komplex módon, mindezt egy új módszertani mix kidolgozásával és alkalmazásával.","abstract_html":"A német hatalommal kapcsolatos kérdéskör egy örökzöld téma Európában. A német kérdés – amely alapvetően azt a dilemmát fogalmazza meg, hogy az egységes Németország megléte hosszú távon nem eredményezhet stabilitást és békét az európai kontinensen – évszázadok óta egyfajta búvópatakként vonul végig Európa történelmén. A német kérdés érvényességét megkérdőjelezni látszik ugyan a német újraegyesítés óta eltelt három békés és páratlanul sikeres évtized, ugyanakkor az önkorlátozás évtizedes hagyományait szemlátomást hátrahagyó Németország és az ország növekvő térnyerése az európai (gazdasági és politikai) integráció- és válságkezelésben a német hegemóniával kapcsolatos tudományos diskurzus reneszánszát hozta el. Az értekezés alapvető kérdése, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül? Tekintve, hogy a hegemónia mérésének nincs egy általánosan elfogadott kritériumrendszere (továbbá nincs egyetlen univerzális mérőszám, amellyel a hegemónia ténye és mértéke megállapítható lenne), így a disszertáció a német hegemóniával kapcsolatos sejtést öt hipotézisen keresztül vizsgálja. Ezen hipotézisek a német hatalom uniós intézményrendszerben való jelenlétét és mértékét vizsgálják több különböző szemszögből a 2010-es évtized tekintetében, érintve az uniós döntéshozatal legfontosabb stációit és aktorait. Az előzetes hipotézis Németország EU-n belüli gazdasági erejét járja körül statisztikai elemzéssel és tizenegy gazdasági mutató segítségével. A disszertáció első hipotézise egy intézményi-hatalmi modell létrehozatalával veszi górcső alá a vezető német tisztviselők dominanciáját, számának és arányának változását az uniós intézményrendszerben az elmúlt tíz év tekintetében. A második hipotézis az EU tanácsi döntéshozatala kapcsán kiemelkedően fontos tagállami szövetségkötési és koalícióképzési preferenciákat vizsgálja Németország vonatkozásában. A harmadik hipotézis az Európai Bizottság esetleges német érdekekkel kapcsolatos jogalkotási elfogultságát vizsgálja két rövid esettanulmányon keresztül. A negyedik hipotézis pedig az elviekben az uniós állampolgári érdekeket megjelenítő európai parlamenti képviselők munkáját vizsgálja a 2014-2019-es jogalkotási ciklusra fókuszálva, azt kutatva, hogy a német képviselők tekinthetők-e a leginkább befolyásos képviselőknek a jogalkotási aktivitást és szövetségesi kapcsolataik szorosságát figyelembe véve. Az előbbiekben ismertetett hipotézisek eredményeinek összesítése után egy relatíve világos kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül. A fentiekből kirajzolódik, hogy a disszertáció talán legnagyobb hozzáadott értékének az tekinthető, hogy a feltételezett német hegemóniának elsősorban a gyakorlati, eddig kevésbé kutatott aspektusait és az Európai Unión belüli megjelenési formáit kutatja és szemlélteti több szemszögből, átfogó és relatíve komplex módon, mindezt egy új módszertani mix kidolgozásával és alkalmazásával.","abstract_has_math":false,"creators":["Baranyi, Márton"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-12","date_published":"2021-12","updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z","subjects":["Politikatudomány"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Baranyi, Márton"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-12-14"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-12"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1185/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Politikatudomány"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1185/1/baranyi_marton_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1185/2/baranyi_marton_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1185/3/baranyi_marton_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A német hatalommal kapcsolatos kérdéskör egy örökzöld téma Európában. A német kérdés – amely alapvetően azt a dilemmát fogalmazza meg, hogy az egységes Németország megléte hosszú távon nem eredményezhet stabilitást és békét az európai kontinensen – évszázadok óta egyfajta búvópatakként vonul végig Európa történelmén. A német kérdés érvényességét megkérdőjelezni látszik ugyan a német újraegyesítés óta eltelt három békés és páratlanul sikeres évtized, ugyanakkor az önkorlátozás évtizedes hagyományait szemlátomást hátrahagyó Németország és az ország növekvő térnyerése az európai (gazdasági és politikai) integráció- és válságkezelésben a német hegemóniával kapcsolatos tudományos diskurzus reneszánszát hozta el. Az értekezés alapvető kérdése, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül? Tekintve, hogy a hegemónia mérésének nincs egy általánosan elfogadott kritériumrendszere (továbbá nincs egyetlen univerzális mérőszám, amellyel a hegemónia ténye és mértéke megállapítható lenne), így a disszertáció a német hegemóniával kapcsolatos sejtést öt hipotézisen keresztül vizsgálja. Ezen hipotézisek a német hatalom uniós intézményrendszerben való jelenlétét és mértékét vizsgálják több különböző szemszögből a 2010-es évtized tekintetében, érintve az uniós döntéshozatal legfontosabb stációit és aktorait. Az előzetes hipotézis Németország EU-n belüli gazdasági erejét járja körül statisztikai elemzéssel és tizenegy gazdasági mutató segítségével. A disszertáció első hipotézise egy intézményi-hatalmi modell létrehozatalával veszi górcső alá a vezető német tisztviselők dominanciáját, számának és arányának változását az uniós intézményrendszerben az elmúlt tíz év tekintetében. A második hipotézis az EU tanácsi döntéshozatala kapcsán kiemelkedően fontos tagállami szövetségkötési és koalícióképzési preferenciákat vizsgálja Németország vonatkozásában. A harmadik hipotézis az Európai Bizottság esetleges német érdekekkel kapcsolatos jogalkotási elfogultságát vizsgálja két rövid esettanulmányon keresztül. A negyedik hipotézis pedig az elviekben az uniós állampolgári érdekeket megjelenítő európai parlamenti képviselők munkáját vizsgálja a 2014-2019-es jogalkotási ciklusra fókuszálva, azt kutatva, hogy a német képviselők tekinthetők-e a leginkább befolyásos képviselőknek a jogalkotási aktivitást és szövetségesi kapcsolataik szorosságát figyelembe véve. Az előbbiekben ismertetett hipotézisek eredményeinek összesítése után egy relatíve világos kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül. A fentiekből kirajzolódik, hogy a disszertáció talán legnagyobb hozzáadott értékének az tekinthető, hogy a feltételezett német hegemóniának elsősorban a gyakorlati, eddig kevésbé kutatott aspektusait és az Európai Unión belüli megjelenési formáit kutatja és szemlélteti több szemszögből, átfogó és relatíve komplex módon, mindezt egy új módszertani mix kidolgozásával és alkalmazásával."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Hegemón-e Németország? : A német hegemónia gyakorlati megnyilvánulásai az Európai Unió intézményrendszerében"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Baranyi, Márton"],"dc:date":["2021-12-14"],"dc:date.issued":["2021-12"],"dc:description.abstract":["A német hatalommal kapcsolatos kérdéskör egy örökzöld téma Európában. A német kérdés – amely alapvetően azt a dilemmát fogalmazza meg, hogy az egységes Németország megléte hosszú távon nem eredményezhet stabilitást és békét az európai kontinensen – évszázadok óta egyfajta búvópatakként vonul végig Európa történelmén. A német kérdés érvényességét megkérdőjelezni látszik ugyan a német újraegyesítés óta eltelt három békés és páratlanul sikeres évtized, ugyanakkor az önkorlátozás évtizedes hagyományait szemlátomást hátrahagyó Németország és az ország növekvő térnyerése az európai (gazdasági és politikai) integráció- és válságkezelésben a német hegemóniával kapcsolatos tudományos diskurzus reneszánszát hozta el. Az értekezés alapvető kérdése, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül? Tekintve, hogy a hegemónia mérésének nincs egy általánosan elfogadott kritériumrendszere (továbbá nincs egyetlen univerzális mérőszám, amellyel a hegemónia ténye és mértéke megállapítható lenne), így a disszertáció a német hegemóniával kapcsolatos sejtést öt hipotézisen keresztül vizsgálja. Ezen hipotézisek a német hatalom uniós intézményrendszerben való jelenlétét és mértékét vizsgálják több különböző szemszögből a 2010-es évtized tekintetében, érintve az uniós döntéshozatal legfontosabb stációit és aktorait. Az előzetes hipotézis Németország EU-n belüli gazdasági erejét járja körül statisztikai elemzéssel és tizenegy gazdasági mutató segítségével. A disszertáció első hipotézise egy intézményi-hatalmi modell létrehozatalával veszi górcső alá a vezető német tisztviselők dominanciáját, számának és arányának változását az uniós intézményrendszerben az elmúlt tíz év tekintetében. A második hipotézis az EU tanácsi döntéshozatala kapcsán kiemelkedően fontos tagállami szövetségkötési és koalícióképzési preferenciákat vizsgálja Németország vonatkozásában. A harmadik hipotézis az Európai Bizottság esetleges német érdekekkel kapcsolatos jogalkotási elfogultságát vizsgálja két rövid esettanulmányon keresztül. A negyedik hipotézis pedig az elviekben az uniós állampolgári érdekeket megjelenítő európai parlamenti képviselők munkáját vizsgálja a 2014-2019-es jogalkotási ciklusra fókuszálva, azt kutatva, hogy a német képviselők tekinthetők-e a leginkább befolyásos képviselőknek a jogalkotási aktivitást és szövetségesi kapcsolataik szorosságát figyelembe véve. Az előbbiekben ismertetett hipotézisek eredményeinek összesítése után egy relatíve világos kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy hegemónnak tekinthető-e Németország az Európai Unión belül. A fentiekből kirajzolódik, hogy a disszertáció talán legnagyobb hozzáadott értékének az tekinthető, hogy a feltételezett német hegemóniának elsősorban a gyakorlati, eddig kevésbé kutatott aspektusait és az Európai Unión belüli megjelenési formáit kutatja és szemlélteti több szemszögből, átfogó és relatíve komplex módon, mindezt egy új módszertani mix kidolgozásával és alkalmazásával."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1185/1/baranyi_marton_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1185/2/baranyi_marton_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1185/3/baranyi_marton_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1185/"],"dc:subject":["Politikatudomány"],"dc:title":["Hegemón-e Németország? : A német hegemónia gyakorlati megnyilvánulásai az Európai Unió intézményrendszerében"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:42Z"}