Erdélyi magyar fiatalok a társadalmi struktúrában

A társadalmi struktúrakutatás kitüntetett helyet foglal el a társadalomkutatásokban, ezért talán ma is ez az egyik legtöbb vitát kiváltó terület. Egyre több kutatót foglalkoztat a társadalom tagozódásával kapcsolatos dilemma, hogy az osztálykategória érvényességét újra kell gondolni, ugyanis a globalizáció hatása miatt – a megnövekedett földrajzi mobilitás és a posztmodernitás kontextusa – a korábbi magyarázó változók nem adnak kielégítő magyarázatot. Bár a társadalmi rétegződés vizsgálatának és módszertanának több évtizedes hagyománya van, mégis nehezen megragadható és leírható folyamat. Nincs egyetértés abban, hogy melyek a relevánsnak tekinthető változók, különösen akkor, ha a fiatalok társadalomban elfoglalt helyét akarjuk megérteni. Az értekezés arra vállalkozik, hogy az erdélyi magyar fiatalok társadalmi struktúrában elfoglalt helyét vizsgálja meg. Egyik fő kutatási kérdésünk, hogy: elégséges-e a hagyományos (osztály-alapú) paradigma, vagy a fogyasztásalapú tagolódást is figyelembe kell venni? Elemzésünk során keressük a fiatalok társadalmi tagolódását legjobban leíró rétegződéselméleti megközelítést. A dolgozat első részében a főbb szocio-demográfiai változók mentén a 15-29 év közötti fiatal populáció leírását adjuk. A hagyományos foglalkozásszerkezeti modell segítségével megvizsgáljuk a fiatalok foglalkozási struktúrájának időbeni változását. A második részben a státushelyzet és a különböző szocio-demográfiai jellemzők közötti összefüggéseket, illetve a származás hatását (apa iskolai végzettsége, foglalkozása) vizsgáljuk. A dolgozat központi - harmadik - részében a kulturális fogyasztásban mutatkozó társadalmi különbségeket elemezzük: (1) Milyen kulturális fogyasztásbeli jellegzetességek alapján különülnek el az erdélyi magyar fiatalok? (2) Milyen tényezők befolyásolják a kulturális fogyasztási szokásaikat? (3) Mennyire érvényes az a megközelítés, mely szerint a „kulturális mindenevőség” felbukkanása feloszlatja az osztályalapú megkülönböztetést a kulturális fogyasztás tekintetében? Elemzésünk rámutat arra, hogy a hagyományos rétegződési mutatók ugyan differenciálnak, de a fiatalok rétegződésének leírásához nem elégségesek. A fiatal korosztályok esetében nem beszélhetünk homogén jövedelmi osztályokról, ők azok, akik inkább életstílus, illetve fogyasztás szerint rétegződnek, ezért fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos társadalmi struktúraelemzésekkel párhuzamosan nagyobb teret kapjanak az életstílus elemek. A jelenlegi erdélyi magyar fiatalok kulturális szegmentációjában a vertikális és horizontális differenciálódás együttesen van jelen, az „életstílus csoportok még nem váltották le egyértelműen a hagyományos osztály modelleket” (Bukodi–Róbert, 2000:363; Marian, 2010:85), de elemzésünk következtetése az is, hogy a fogyasztói társadalom megjelenése megváltoztatta a fiatalok kulturális rétegződésének dinamikáját, és a horizontális differenciálódás vizsgálata és az életstílus tipológiák további fontos kutatási irányt jelentenek. Véleményünk szerint az ifjúságkutatásban a vertikális és horizontális értelmezési kereteket együtt kell használni. Bourdieu (1984) elméletéből kiindulva, aki a gazdasági tőke mellett kiemeli a kulturális és a társadalmi tőke fontosságát is, mi is egy többdimenziós modell megalapozását, kidolgozását javasoljuk.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2021

Author dc:creator

• Szabó, Júlia

• Szociológia

Language dc:language

hu, en