{"id":{"repo_id":"corvinus","oai_identifier":"oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1121"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/corvinus/oai:phd.lib.uni-corvinus.hu:1121","repository":{"repo_id":"corvinus","name":"Corvinus University of Budapest","base_url":"http://phd.lib.uni-corvinus.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"Erdélyi magyar fiatalok a társadalmi struktúrában","abstract":"A társadalmi struktúrakutatás kitüntetett helyet foglal el a társadalomkutatásokban, ezért talán ma is ez az egyik legtöbb vitát kiváltó terület. Egyre több kutatót foglalkoztat a társadalom tagozódásával kapcsolatos dilemma, hogy az osztálykategória érvényességét újra kell gondolni, ugyanis a globalizáció hatása miatt – a megnövekedett földrajzi mobilitás és a posztmodernitás kontextusa – a korábbi magyarázó változók nem adnak kielégítő magyarázatot. Bár a társadalmi rétegződés vizsgálatának és módszertanának több évtizedes hagyománya van, mégis nehezen megragadható és leírható folyamat. Nincs egyetértés abban, hogy melyek a relevánsnak tekinthető változók, különösen akkor, ha a fiatalok társadalomban elfoglalt helyét akarjuk megérteni. Az értekezés arra vállalkozik, hogy az erdélyi magyar fiatalok társadalmi struktúrában elfoglalt helyét vizsgálja meg. Egyik fő kutatási kérdésünk, hogy: elégséges-e a hagyományos (osztály-alapú) paradigma, vagy a fogyasztásalapú tagolódást is figyelembe kell venni? Elemzésünk során keressük a fiatalok társadalmi tagolódását legjobban leíró rétegződéselméleti megközelítést. A dolgozat első részében a főbb szocio-demográfiai változók mentén a 15-29 év közötti fiatal populáció leírását adjuk. A hagyományos foglalkozásszerkezeti modell segítségével megvizsgáljuk a fiatalok foglalkozási struktúrájának időbeni változását. A második részben a státushelyzet és a különböző szocio-demográfiai jellemzők közötti összefüggéseket, illetve a származás hatását (apa iskolai végzettsége, foglalkozása) vizsgáljuk. A dolgozat központi - harmadik - részében a kulturális fogyasztásban mutatkozó társadalmi különbségeket elemezzük: (1) Milyen kulturális fogyasztásbeli jellegzetességek alapján különülnek el az erdélyi magyar fiatalok? (2) Milyen tényezők befolyásolják a kulturális fogyasztási szokásaikat? (3) Mennyire érvényes az a megközelítés, mely szerint a „kulturális mindenevőség” felbukkanása feloszlatja az osztályalapú megkülönböztetést a kulturális fogyasztás tekintetében? Elemzésünk rámutat arra, hogy a hagyományos rétegződési mutatók ugyan differenciálnak, de a fiatalok rétegződésének leírásához nem elégségesek. A fiatal korosztályok esetében nem beszélhetünk homogén jövedelmi osztályokról, ők azok, akik inkább életstílus, illetve fogyasztás szerint rétegződnek, ezért fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos társadalmi struktúraelemzésekkel párhuzamosan nagyobb teret kapjanak az életstílus elemek. A jelenlegi erdélyi magyar fiatalok kulturális szegmentációjában a vertikális és horizontális differenciálódás együttesen van jelen, az „életstílus csoportok még nem váltották le egyértelműen a hagyományos osztály modelleket” (Bukodi–Róbert, 2000:363; Marian, 2010:85), de elemzésünk következtetése az is, hogy a fogyasztói társadalom megjelenése megváltoztatta a fiatalok kulturális rétegződésének dinamikáját, és a horizontális differenciálódás vizsgálata és az életstílus tipológiák további fontos kutatási irányt jelentenek. Véleményünk szerint az ifjúságkutatásban a vertikális és horizontális értelmezési kereteket együtt kell használni. Bourdieu (1984) elméletéből kiindulva, aki a gazdasági tőke mellett kiemeli a kulturális és a társadalmi tőke fontosságát is, mi is egy többdimenziós modell megalapozását, kidolgozását javasoljuk.","abstract_html":"A társadalmi struktúrakutatás kitüntetett helyet foglal el a társadalomkutatásokban, ezért talán ma is ez az egyik legtöbb vitát kiváltó terület. Egyre több kutatót foglalkoztat a társadalom tagozódásával kapcsolatos dilemma, hogy az osztálykategória érvényességét újra kell gondolni, ugyanis a globalizáció hatása miatt – a megnövekedett földrajzi mobilitás és a posztmodernitás kontextusa – a korábbi magyarázó változók nem adnak kielégítő magyarázatot. Bár a társadalmi rétegződés vizsgálatának és módszertanának több évtizedes hagyománya van, mégis nehezen megragadható és leírható folyamat. Nincs egyetértés abban, hogy melyek a relevánsnak tekinthető változók, különösen akkor, ha a fiatalok társadalomban elfoglalt helyét akarjuk megérteni. Az értekezés arra vállalkozik, hogy az erdélyi magyar fiatalok társadalmi struktúrában elfoglalt helyét vizsgálja meg. Egyik fő kutatási kérdésünk, hogy: elégséges-e a hagyományos (osztály-alapú) paradigma, vagy a fogyasztásalapú tagolódást is figyelembe kell venni? Elemzésünk során keressük a fiatalok társadalmi tagolódását legjobban leíró rétegződéselméleti megközelítést. A dolgozat első részében a főbb szocio-demográfiai változók mentén a 15-29 év közötti fiatal populáció leírását adjuk. A hagyományos foglalkozásszerkezeti modell segítségével megvizsgáljuk a fiatalok foglalkozási struktúrájának időbeni változását. A második részben a státushelyzet és a különböző szocio-demográfiai jellemzők közötti összefüggéseket, illetve a származás hatását (apa iskolai végzettsége, foglalkozása) vizsgáljuk. A dolgozat központi - harmadik - részében a kulturális fogyasztásban mutatkozó társadalmi különbségeket elemezzük: (1) Milyen kulturális fogyasztásbeli jellegzetességek alapján különülnek el az erdélyi magyar fiatalok? (2) Milyen tényezők befolyásolják a kulturális fogyasztási szokásaikat? (3) Mennyire érvényes az a megközelítés, mely szerint a „kulturális mindenevőség” felbukkanása feloszlatja az osztályalapú megkülönböztetést a kulturális fogyasztás tekintetében? Elemzésünk rámutat arra, hogy a hagyományos rétegződési mutatók ugyan differenciálnak, de a fiatalok rétegződésének leírásához nem elégségesek. A fiatal korosztályok esetében nem beszélhetünk homogén jövedelmi osztályokról, ők azok, akik inkább életstílus, illetve fogyasztás szerint rétegződnek, ezért fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos társadalmi struktúraelemzésekkel párhuzamosan nagyobb teret kapjanak az életstílus elemek. A jelenlegi erdélyi magyar fiatalok kulturális szegmentációjában a vertikális és horizontális differenciálódás együttesen van jelen, az „életstílus csoportok még nem váltották le egyértelműen a hagyományos osztály modelleket” (Bukodi–Róbert, 2000:363; Marian, 2010:85), de elemzésünk következtetése az is, hogy a fogyasztói társadalom megjelenése megváltoztatta a fiatalok kulturális rétegződésének dinamikáját, és a horizontális differenciálódás vizsgálata és az életstílus tipológiák további fontos kutatási irányt jelentenek. Véleményünk szerint az ifjúságkutatásban a vertikális és horizontális értelmezési kereteket együtt kell használni. Bourdieu (1984) elméletéből kiindulva, aki a gazdasági tőke mellett kiemeli a kulturális és a társadalmi tőke fontosságát is, mi is egy többdimenziós modell megalapozását, kidolgozását javasoljuk.","abstract_has_math":false,"creators":["Szabó, Júlia"],"institution":"Budapesti Corvinus Egyetem","degree_name":"phd","degree_level":"doctoral","degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2021,"date_issued":"2021-03","date_published":"2021-03","updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z","subjects":["Szociológia"],"languages":["hu","en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szabó, Júlia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2021-03-26"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2021-03"]},{"key":"dc:publisher.department","label":"Dc Publisher Department","values":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"]},{"key":"dc:publisher.institution","label":"Dc Publisher Institution","values":["Budapesti Corvinus Egyetem"]},{"key":"dc:relation.isreferencedby","label":"Dc Relation Isreferencedby","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1121/"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Disszertáció"]},{"key":"dc:type.qualificationlevel","label":"Dc Type Qualificationlevel","values":["doctoral"]},{"key":"dc:type.qualificationname","label":"Dc Type Qualificationname","values":["phd"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Szociológia"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["hu","en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1121/1/Szabo_Julia_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1121/2/Szabo_Julia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1121/7/Szabo_Julia_ten.pdf"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A társadalmi struktúrakutatás kitüntetett helyet foglal el a társadalomkutatásokban, ezért talán ma is ez az egyik legtöbb vitát kiváltó terület. Egyre több kutatót foglalkoztat a társadalom tagozódásával kapcsolatos dilemma, hogy az osztálykategória érvényességét újra kell gondolni, ugyanis a globalizáció hatása miatt – a megnövekedett földrajzi mobilitás és a posztmodernitás kontextusa – a korábbi magyarázó változók nem adnak kielégítő magyarázatot. Bár a társadalmi rétegződés vizsgálatának és módszertanának több évtizedes hagyománya van, mégis nehezen megragadható és leírható folyamat. Nincs egyetértés abban, hogy melyek a relevánsnak tekinthető változók, különösen akkor, ha a fiatalok társadalomban elfoglalt helyét akarjuk megérteni. Az értekezés arra vállalkozik, hogy az erdélyi magyar fiatalok társadalmi struktúrában elfoglalt helyét vizsgálja meg. Egyik fő kutatási kérdésünk, hogy: elégséges-e a hagyományos (osztály-alapú) paradigma, vagy a fogyasztásalapú tagolódást is figyelembe kell venni? Elemzésünk során keressük a fiatalok társadalmi tagolódását legjobban leíró rétegződéselméleti megközelítést. A dolgozat első részében a főbb szocio-demográfiai változók mentén a 15-29 év közötti fiatal populáció leírását adjuk. A hagyományos foglalkozásszerkezeti modell segítségével megvizsgáljuk a fiatalok foglalkozási struktúrájának időbeni változását. A második részben a státushelyzet és a különböző szocio-demográfiai jellemzők közötti összefüggéseket, illetve a származás hatását (apa iskolai végzettsége, foglalkozása) vizsgáljuk. A dolgozat központi - harmadik - részében a kulturális fogyasztásban mutatkozó társadalmi különbségeket elemezzük: (1) Milyen kulturális fogyasztásbeli jellegzetességek alapján különülnek el az erdélyi magyar fiatalok? (2) Milyen tényezők befolyásolják a kulturális fogyasztási szokásaikat? (3) Mennyire érvényes az a megközelítés, mely szerint a „kulturális mindenevőség” felbukkanása feloszlatja az osztályalapú megkülönböztetést a kulturális fogyasztás tekintetében? Elemzésünk rámutat arra, hogy a hagyományos rétegződési mutatók ugyan differenciálnak, de a fiatalok rétegződésének leírásához nem elégségesek. A fiatal korosztályok esetében nem beszélhetünk homogén jövedelmi osztályokról, ők azok, akik inkább életstílus, illetve fogyasztás szerint rétegződnek, ezért fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos társadalmi struktúraelemzésekkel párhuzamosan nagyobb teret kapjanak az életstílus elemek. A jelenlegi erdélyi magyar fiatalok kulturális szegmentációjában a vertikális és horizontális differenciálódás együttesen van jelen, az „életstílus csoportok még nem váltották le egyértelműen a hagyományos osztály modelleket” (Bukodi–Róbert, 2000:363; Marian, 2010:85), de elemzésünk következtetése az is, hogy a fogyasztói társadalom megjelenése megváltoztatta a fiatalok kulturális rétegződésének dinamikáját, és a horizontális differenciálódás vizsgálata és az életstílus tipológiák további fontos kutatási irányt jelentenek. Véleményünk szerint az ifjúságkutatásban a vertikális és horizontális értelmezési kereteket együtt kell használni. Bourdieu (1984) elméletéből kiindulva, aki a gazdasági tőke mellett kiemeli a kulturális és a társadalmi tőke fontosságát is, mi is egy többdimenziós modell megalapozását, kidolgozását javasoljuk."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Erdélyi magyar fiatalok a társadalmi struktúrában"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Szabó, Júlia"],"dc:date":["2021-03-26"],"dc:date.issued":["2021-03"],"dc:description.abstract":["A társadalmi struktúrakutatás kitüntetett helyet foglal el a társadalomkutatásokban, ezért talán ma is ez az egyik legtöbb vitát kiváltó terület. Egyre több kutatót foglalkoztat a társadalom tagozódásával kapcsolatos dilemma, hogy az osztálykategória érvényességét újra kell gondolni, ugyanis a globalizáció hatása miatt – a megnövekedett földrajzi mobilitás és a posztmodernitás kontextusa – a korábbi magyarázó változók nem adnak kielégítő magyarázatot. Bár a társadalmi rétegződés vizsgálatának és módszertanának több évtizedes hagyománya van, mégis nehezen megragadható és leírható folyamat. Nincs egyetértés abban, hogy melyek a relevánsnak tekinthető változók, különösen akkor, ha a fiatalok társadalomban elfoglalt helyét akarjuk megérteni. Az értekezés arra vállalkozik, hogy az erdélyi magyar fiatalok társadalmi struktúrában elfoglalt helyét vizsgálja meg. Egyik fő kutatási kérdésünk, hogy: elégséges-e a hagyományos (osztály-alapú) paradigma, vagy a fogyasztásalapú tagolódást is figyelembe kell venni? Elemzésünk során keressük a fiatalok társadalmi tagolódását legjobban leíró rétegződéselméleti megközelítést. A dolgozat első részében a főbb szocio-demográfiai változók mentén a 15-29 év közötti fiatal populáció leírását adjuk. A hagyományos foglalkozásszerkezeti modell segítségével megvizsgáljuk a fiatalok foglalkozási struktúrájának időbeni változását. A második részben a státushelyzet és a különböző szocio-demográfiai jellemzők közötti összefüggéseket, illetve a származás hatását (apa iskolai végzettsége, foglalkozása) vizsgáljuk. A dolgozat központi - harmadik - részében a kulturális fogyasztásban mutatkozó társadalmi különbségeket elemezzük: (1) Milyen kulturális fogyasztásbeli jellegzetességek alapján különülnek el az erdélyi magyar fiatalok? (2) Milyen tényezők befolyásolják a kulturális fogyasztási szokásaikat? (3) Mennyire érvényes az a megközelítés, mely szerint a „kulturális mindenevőség” felbukkanása feloszlatja az osztályalapú megkülönböztetést a kulturális fogyasztás tekintetében? Elemzésünk rámutat arra, hogy a hagyományos rétegződési mutatók ugyan differenciálnak, de a fiatalok rétegződésének leírásához nem elégségesek. A fiatal korosztályok esetében nem beszélhetünk homogén jövedelmi osztályokról, ők azok, akik inkább életstílus, illetve fogyasztás szerint rétegződnek, ezért fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos társadalmi struktúraelemzésekkel párhuzamosan nagyobb teret kapjanak az életstílus elemek. A jelenlegi erdélyi magyar fiatalok kulturális szegmentációjában a vertikális és horizontális differenciálódás együttesen van jelen, az „életstílus csoportok még nem váltották le egyértelműen a hagyományos osztály modelleket” (Bukodi–Róbert, 2000:363; Marian, 2010:85), de elemzésünk következtetése az is, hogy a fogyasztói társadalom megjelenése megváltoztatta a fiatalok kulturális rétegződésének dinamikáját, és a horizontális differenciálódás vizsgálata és az életstílus tipológiák további fontos kutatási irányt jelentenek. Véleményünk szerint az ifjúságkutatásban a vertikális és horizontális értelmezési kereteket együtt kell használni. Bourdieu (1984) elméletéből kiindulva, aki a gazdasági tőke mellett kiemeli a kulturális és a társadalmi tőke fontosságát is, mi is egy többdimenziós modell megalapozását, kidolgozását javasoljuk."],"dc:format":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1121/1/Szabo_Julia_dhu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1121/2/Szabo_Julia_thu.pdf","https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1121/7/Szabo_Julia_ten.pdf"],"dc:language":["hu","en"],"dc:publisher.department":["Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola"],"dc:publisher.institution":["Budapesti Corvinus Egyetem"],"dc:relation.isreferencedby":["https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1121/"],"dc:subject":["Szociológia"],"dc:title":["Erdélyi magyar fiatalok a társadalmi struktúrában"],"dc:type":["Disszertáció"],"dc:type.qualificationlevel":["doctoral"],"dc:type.qualificationname":["phd"]},"updated_at":"2026-07-24T01:49:39Z"}