A magyar tőkepiac vizsgálata pénzügyi viselkedéstani módszerekkel

Az értekezés célja a magyar tőkepiac hatékonyságának elemzése egy sajátos szempontból: választ keresek arra, hogy e piac jelenlegi és lehetséges, jövőbeni szereplői magatartását milyen emberi tényezők befolyásolják. A kutatás a hagyományos, szakirodalomban már évtizedek óta alkalmazott statisztikai módszereken túl a pénzügyi viselkedéstan eszköztárára is támaszkodik. A piaci hatékonyság szakirodalma három jól elkülöníthető korszakra, szakaszra bontható. A piacokat modellezni próbáló első kísérletek és a természeti jelenségek megfigyeléséből nyert tapasztalatok alkalmazása a XX. század hatvanas éveivel bezárólag megteremtette a bolyongáselméletet, és természetesen annak különböző kritikáit. A fejlődés második szakaszának nyitánya Eugene Fama munkássága. Fama. Az addig igen különböző, bolyongást vizsgáló fejtegetéseket egységes, zárt elméletbe foglalta – amelyet immár piaci hatékonyság elméletének nevezett: a hatékonyan működő piacon az információ beépül az árakba. A hatékonyság vizsgálata arra keresi a választ, hogy lehet-e többlethozamot biztosító információt találni, és ha igen, akkor mi lehet ennek az információnak a forrása. Az árfolyamváltozások jobb előrejelzéséhez hozzájárul, ha megfigyeljük a piaci szereplők reakcióit, viselkedését az új értesülések köztudatba kerülésekor. Vajon általánosíthatjuk a piaci szereplők viselkedési szokásait azzal a nagyon leegyszerűsítő alapvetéssel, hogy mindenki saját hasznának maximalizálására törekszik? Az elmélet fejlődésének harmadik szakasza bevezeti a gazdaságpszichológiából már ismert tételeket. A nyolcvanas évek közepétől egyre nagyobb tért hódít a pénzügyek területén a befektető, mint ember viselkedésének feltárása, esetleges hibái, irracionális magatartása és ezek tőzsdei árfolyamokra gyakorolt hatásának elemzése. E három szakasz elválaszthatatlan egymástól, a viselkedéstan a hatékonyság elméletének szerves fejlődési folyamatába illeszkedik. Kutatásom célja volt felmérni, hogy a magyar tőkepiac szereplői, illetve várható, jövőbeni szereplői mennyire viselkednek racionálisan különböző kockázatos helyzetekben. A vizsgálat befektetői szokásokat, egyéni kereskedési motívumokat és azok változását volt hivatott elemezni. Az egyetemi hallgatók, brókerhallgatók, és tőzsdei befektetők körében végzett kérdőíves felmérések arra kerestek választ, hogy a tanulmányok és a kereskedési tapasztalatok révén elsajátított pénzügyi ismeretek mennyiben változtatják meg a befektetési kockázathoz való viszonyt. A megkérdezés célja továbbá olyan egyéni pszichológiai motívumok feltárása, amelyek akár a racionális viselkedéstől eltérő jelenségeket, befektetési lépéseket is magyarázzák. A kérdőívre adott válaszok kiértékelése megmutatta, hogy a magyar magánbefektetők magatartása, illetve annak irracionális sajátosságai eltérnek a fejlett tőzsdéken leírtaktól. Alapvetően megállapítható, hogy több esetben – a vizsgált jelenségek jó részénél – a magyar befektetők nem mutatták a szakirodalomban leírt irracionális tulajdonságokat. Ezen eltérések okainak feltárása további kutatások témáját adhatja.

Name dc:type.qualificationname

phd

Level dc:type.qualificationlevel

doctoral

Grantor dc:publisher.institution

Budapesti Corvinus Egyetem

Year dc:date.issued

2007

Author dc:creator

• Molnár, Márk András

• Pénzügy

Language dc:language

hu