{"id":{"repo_id":"hungary-orzse","oai_identifier":"oai:real-phd.mtak.hu:37"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/hungary-orzse/oai:real-phd.mtak.hu:37","repository":{"repo_id":"hungary-orzse","name":"University of Jewish Studies","base_url":"http://real-phd.mtak.hu/cgi/oai2"},"display":{"title":"A concise chronology of biblical history from the creation of the world until Yetzias Mitzrayim","abstract":"Jóllehet a Tóra nem történelemkönyv, célja nem az emberiség, ezen belül a zsidóság történetének ismertetése, hanem a micváknak, az Ö-való parancsolatainak kifejtése, mégis számtalan „történeti” információt is tartalmaz. Ezek egy része erkölcsi tanításokhoz szolgáltat „nyersanyagot”, más része pedig a parancsolatok elhangzásának körülményeit rögzíti. A Tórában található, olykor csak utalásszerűen rövid „történeti” információk háttéranyagát az aggadikus hagyomány őrizte meg. A disszertáció – egy átfogó nagyobb munka első részeként - a Bibliai történet áttekintésére tesz kísérletet a Tóra (az Írott Tan) illetve az aggadikus hagyomány (a Szóbeli Tan) kronológiai feldolgozásával a világ Teremtésétől az Egyiptomi Kivonulásig. A tulajdonképpeni kronológiai rész előtt a tisztelt olvasó egy hosszabb bevezető áttekintést talál az időszámítási alapfogalmakról, a különböző naptári rend- szerekről és világérákról. A történeti anyag hat fejezetben kerül tárgyalásra. Az elsőben a világ Teremtéséről és az első sabboszról van szó. A második az emberiség első tíz nemzedékének életét tárgyalja Noachig. A harmadik fejezet a Víz- özön történetével foglalkozik. A negyedik az emberiség második tíz nemzedéké- nek életét mutatja be Noachtól Ábrahámig. Az ötödik fejezet az ősatyák, Ábraham, Jicchok és Jaakov életét írja le. Végül a hatodik Jaakov és családja valamint utódainak egyiptomi tartózkodását majd szolgaságát elemzi. A disszertációt természetesen irodalomjegyzék zárja. Az aggadikus anyag kronológiai feldolgozásán kívül, az olvasó lábjegyzetben modern tudományos kommentárok sokaságát találja, kiegészítve saját kritikai megjegyzéseimmel a rabbinikus források különböző adatainak összeegyeztetésével, ezek időnkénti ellentmondásainak feloldásával, valamint a különböző szövegkiadások másolási- és/vagy nyomdahibáinak kiküszöbölésével kapcsolatban. Ugyancsak lábjegyzetben kapott helyet az aggada egyes toposzaihoz kapcsolódó számtalan görög-római és/vagy ókori keleti mitológiai párhuzam. A szövegben előforduló héber neveket általában zárójelben héber betűkkel is megadom. A héber források közül a TANACHbeliek zárójelben latin betűkkel, míg a talmudi, midrási és rabbinikus kommentárok ugyancsak zárójelben de héber betűkkel szerepelnek. Miután szándékaim szerint ez a disszertáció egy vallási téma tudományos módszerekkel történő feldolgozását tartalmazza, a héber szavak átírásánál a szövegben következetesen az amerikai jesiva-világban szokásos megoldásokat alkalmaztam, melyeket egyébként sok éven át az Artscroll sorozat is használt. Természetesen egy ilyen jellegű munka soha nem léphet fel a teljesség igényével. A „Talmud tengere”1 kimeríthetetlen forrása az aggadikus kutatásoknak. Amit ez a disszertáció célul tűz ki maga elé, az annak bemutatása, hogy – a modern történetírás megjelenése előtt, mondjuk a 18. század végéig - egy átlagosan „művelt” zsidó (műveltségen természetesen itt nem az európai kultúrában, hanem a rabbinikus irodalomban való jártasságot értek) milyen ismeretekkel rendelkezett az emberiség és szűkebben a zsidó nép történetéről.","abstract_html":"Jóllehet a Tóra nem történelemkönyv, célja nem az emberiség, ezen belül a zsidóság történetének ismertetése, hanem a micváknak, az Ö-való parancsolatainak kifejtése, mégis számtalan „történeti” információt is tartalmaz. Ezek egy része erkölcsi tanításokhoz szolgáltat „nyersanyagot”, más része pedig a parancsolatok elhangzásának körülményeit rögzíti. A Tórában található, olykor csak utalásszerűen rövid „történeti” információk háttéranyagát az aggadikus hagyomány őrizte meg. A disszertáció – egy átfogó nagyobb munka első részeként - a Bibliai történet áttekintésére tesz kísérletet a Tóra (az Írott Tan) illetve az aggadikus hagyomány (a Szóbeli Tan) kronológiai feldolgozásával a világ Teremtésétől az Egyiptomi Kivonulásig. A tulajdonképpeni kronológiai rész előtt a tisztelt olvasó egy hosszabb bevezető áttekintést talál az időszámítási alapfogalmakról, a különböző naptári rend- szerekről és világérákról. A történeti anyag hat fejezetben kerül tárgyalásra. Az elsőben a világ Teremtéséről és az első sabboszról van szó. A második az emberiség első tíz nemzedékének életét tárgyalja Noachig. A harmadik fejezet a Víz- özön történetével foglalkozik. A negyedik az emberiség második tíz nemzedéké- nek életét mutatja be Noachtól Ábrahámig. Az ötödik fejezet az ősatyák, Ábraham, Jicchok és Jaakov életét írja le. Végül a hatodik Jaakov és családja valamint utódainak egyiptomi tartózkodását majd szolgaságát elemzi. A disszertációt természetesen irodalomjegyzék zárja. Az aggadikus anyag kronológiai feldolgozásán kívül, az olvasó lábjegyzetben modern tudományos kommentárok sokaságát találja, kiegészítve saját kritikai megjegyzéseimmel a rabbinikus források különböző adatainak összeegyeztetésével, ezek időnkénti ellentmondásainak feloldásával, valamint a különböző szövegkiadások másolási- és/vagy nyomdahibáinak kiküszöbölésével kapcsolatban. Ugyancsak lábjegyzetben kapott helyet az aggada egyes toposzaihoz kapcsolódó számtalan görög-római és/vagy ókori keleti mitológiai párhuzam. A szövegben előforduló héber neveket általában zárójelben héber betűkkel is megadom. A héber források közül a TANACHbeliek zárójelben latin betűkkel, míg a talmudi, midrási és rabbinikus kommentárok ugyancsak zárójelben de héber betűkkel szerepelnek. Miután szándékaim szerint ez a disszertáció egy vallási téma tudományos módszerekkel történő feldolgozását tartalmazza, a héber szavak átírásánál a szövegben következetesen az amerikai jesiva-világban szokásos megoldásokat alkalmaztam, melyeket egyébként sok éven át az Artscroll sorozat is használt. Természetesen egy ilyen jellegű munka soha nem léphet fel a teljesség igényével. A „Talmud tengere”1 kimeríthetetlen forrása az aggadikus kutatásoknak. Amit ez a disszertáció célul tűz ki maga elé, az annak bemutatása, hogy – a modern történetírás megjelenése előtt, mondjuk a 18. század végéig - egy átlagosan „művelt” zsidó (műveltségen természetesen itt nem az európai kultúrában, hanem a rabbinikus irodalomban való jártasságot értek) milyen ismeretekkel rendelkezett az emberiség és szűkebben a zsidó nép történetéről.","abstract_has_math":false,"creators":["Fényes, Balázs"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":null,"school":null,"contributors":[],"advisors":[],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2009,"date_issued":"2009-08-18","date_published":"2009-08-18","updated_at":"2026-07-24T06:21:36Z","subjects":["BM Judaism / zsidóság"],"languages":["en"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[{"key":"dc:identifier","label":"Identifier","values":["Fényes, Balázs (2009) A concise chronology of biblical history from the creation of the world until Yetzias Mitzrayim. PhD thesis, OR-ZSE."],"render_values":[{"text":"Fényes, Balázs (2009) A concise chronology of biblical history from the creation of the world until Yetzias Mitzrayim. PhD thesis, OR-ZSE.","href":null,"code":true}]}]},"links":{"outbound_url":null,"outbound_label":null,"outbound_source":null},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Fényes, Balázs"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date","label":"Dc Date","values":["2009-08-18"]},{"key":"dc:relation","label":"Dc Relation","values":["https://real-phd.mtak.hu/37/","https://doi.org/10.13146/OR-ZSE.2009.003"]},{"key":"dc:type","label":"Dc Type","values":["Thesis","NonPeerReviewed"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["BM Judaism / zsidóság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language","label":"Dc Language","values":["en"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier","label":"Identifier","values":["https://real-phd.mtak.hu/37/7/FenyesDissz_DOI.pdf","Fényes, Balázs (2009) A concise chronology of biblical history from the creation of the world until Yetzias Mitzrayim. PhD thesis, OR-ZSE."]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description","label":"Description","values":["Jóllehet a Tóra nem történelemkönyv, célja nem az emberiség, ezen belül a zsidóság történetének ismertetése, hanem a micváknak, az Ö-való parancsolatainak kifejtése, mégis számtalan „történeti” információt is tartalmaz. Ezek egy része erkölcsi tanításokhoz szolgáltat „nyersanyagot”, más része pedig a parancsolatok elhangzásának körülményeit rögzíti. A Tórában található, olykor csak utalásszerűen rövid „történeti” információk háttéranyagát az aggadikus hagyomány őrizte meg. A disszertáció – egy átfogó nagyobb munka első részeként - a Bibliai történet áttekintésére tesz kísérletet a Tóra (az Írott Tan) illetve az aggadikus hagyomány (a Szóbeli Tan) kronológiai feldolgozásával a világ Teremtésétől az Egyiptomi Kivonulásig. A tulajdonképpeni kronológiai rész előtt a tisztelt olvasó egy hosszabb bevezető áttekintést talál az időszámítási alapfogalmakról, a különböző naptári rend- szerekről és világérákról. A történeti anyag hat fejezetben kerül tárgyalásra. Az elsőben a világ Teremtéséről és az első sabboszról van szó. A második az emberiség első tíz nemzedékének életét tárgyalja Noachig. A harmadik fejezet a Víz- özön történetével foglalkozik. A negyedik az emberiség második tíz nemzedéké- nek életét mutatja be Noachtól Ábrahámig. Az ötödik fejezet az ősatyák, Ábraham, Jicchok és Jaakov életét írja le. Végül a hatodik Jaakov és családja valamint utódainak egyiptomi tartózkodását majd szolgaságát elemzi. A disszertációt természetesen irodalomjegyzék zárja. Az aggadikus anyag kronológiai feldolgozásán kívül, az olvasó lábjegyzetben modern tudományos kommentárok sokaságát találja, kiegészítve saját kritikai megjegyzéseimmel a rabbinikus források különböző adatainak összeegyeztetésével, ezek időnkénti ellentmondásainak feloldásával, valamint a különböző szövegkiadások másolási- és/vagy nyomdahibáinak kiküszöbölésével kapcsolatban. Ugyancsak lábjegyzetben kapott helyet az aggada egyes toposzaihoz kapcsolódó számtalan görög-római és/vagy ókori keleti mitológiai párhuzam. A szövegben előforduló héber neveket általában zárójelben héber betűkkel is megadom. A héber források közül a TANACHbeliek zárójelben latin betűkkel, míg a talmudi, midrási és rabbinikus kommentárok ugyancsak zárójelben de héber betűkkel szerepelnek. Miután szándékaim szerint ez a disszertáció egy vallási téma tudományos módszerekkel történő feldolgozását tartalmazza, a héber szavak átírásánál a szövegben következetesen az amerikai jesiva-világban szokásos megoldásokat alkalmaztam, melyeket egyébként sok éven át az Artscroll sorozat is használt. Természetesen egy ilyen jellegű munka soha nem léphet fel a teljesség igényével. A „Talmud tengere”1 kimeríthetetlen forrása az aggadikus kutatásoknak. Amit ez a disszertáció célul tűz ki maga elé, az annak bemutatása, hogy – a modern történetírás megjelenése előtt, mondjuk a 18. század végéig - egy átlagosan „művelt” zsidó (műveltségen természetesen itt nem az európai kultúrában, hanem a rabbinikus irodalomban való jártasságot értek) milyen ismeretekkel rendelkezett az emberiség és szűkebben a zsidó nép történetéről."]},{"key":"dc:format","label":"Dc Format","values":["text"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A concise chronology of biblical history from the creation of the world until Yetzias Mitzrayim"]}]}],"canonical_facts":{"dc:creator":["Fényes, Balázs"],"dc:date":["2009-08-18"],"dc:description":["Jóllehet a Tóra nem történelemkönyv, célja nem az emberiség, ezen belül a zsidóság történetének ismertetése, hanem a micváknak, az Ö-való parancsolatainak kifejtése, mégis számtalan „történeti” információt is tartalmaz. Ezek egy része erkölcsi tanításokhoz szolgáltat „nyersanyagot”, más része pedig a parancsolatok elhangzásának körülményeit rögzíti. A Tórában található, olykor csak utalásszerűen rövid „történeti” információk háttéranyagát az aggadikus hagyomány őrizte meg. A disszertáció – egy átfogó nagyobb munka első részeként - a Bibliai történet áttekintésére tesz kísérletet a Tóra (az Írott Tan) illetve az aggadikus hagyomány (a Szóbeli Tan) kronológiai feldolgozásával a világ Teremtésétől az Egyiptomi Kivonulásig. A tulajdonképpeni kronológiai rész előtt a tisztelt olvasó egy hosszabb bevezető áttekintést talál az időszámítási alapfogalmakról, a különböző naptári rend- szerekről és világérákról. A történeti anyag hat fejezetben kerül tárgyalásra. Az elsőben a világ Teremtéséről és az első sabboszról van szó. A második az emberiség első tíz nemzedékének életét tárgyalja Noachig. A harmadik fejezet a Víz- özön történetével foglalkozik. A negyedik az emberiség második tíz nemzedéké- nek életét mutatja be Noachtól Ábrahámig. Az ötödik fejezet az ősatyák, Ábraham, Jicchok és Jaakov életét írja le. Végül a hatodik Jaakov és családja valamint utódainak egyiptomi tartózkodását majd szolgaságát elemzi. A disszertációt természetesen irodalomjegyzék zárja. Az aggadikus anyag kronológiai feldolgozásán kívül, az olvasó lábjegyzetben modern tudományos kommentárok sokaságát találja, kiegészítve saját kritikai megjegyzéseimmel a rabbinikus források különböző adatainak összeegyeztetésével, ezek időnkénti ellentmondásainak feloldásával, valamint a különböző szövegkiadások másolási- és/vagy nyomdahibáinak kiküszöbölésével kapcsolatban. Ugyancsak lábjegyzetben kapott helyet az aggada egyes toposzaihoz kapcsolódó számtalan görög-római és/vagy ókori keleti mitológiai párhuzam. A szövegben előforduló héber neveket általában zárójelben héber betűkkel is megadom. A héber források közül a TANACHbeliek zárójelben latin betűkkel, míg a talmudi, midrási és rabbinikus kommentárok ugyancsak zárójelben de héber betűkkel szerepelnek. Miután szándékaim szerint ez a disszertáció egy vallási téma tudományos módszerekkel történő feldolgozását tartalmazza, a héber szavak átírásánál a szövegben következetesen az amerikai jesiva-világban szokásos megoldásokat alkalmaztam, melyeket egyébként sok éven át az Artscroll sorozat is használt. Természetesen egy ilyen jellegű munka soha nem léphet fel a teljesség igényével. A „Talmud tengere”1 kimeríthetetlen forrása az aggadikus kutatásoknak. Amit ez a disszertáció célul tűz ki maga elé, az annak bemutatása, hogy – a modern történetírás megjelenése előtt, mondjuk a 18. század végéig - egy átlagosan „művelt” zsidó (műveltségen természetesen itt nem az európai kultúrában, hanem a rabbinikus irodalomban való jártasságot értek) milyen ismeretekkel rendelkezett az emberiség és szűkebben a zsidó nép történetéről."],"dc:format":["text"],"dc:identifier":["https://real-phd.mtak.hu/37/7/FenyesDissz_DOI.pdf","Fényes, Balázs (2009) A concise chronology of biblical history from the creation of the world until Yetzias Mitzrayim. PhD thesis, OR-ZSE."],"dc:language":["en"],"dc:relation":["https://real-phd.mtak.hu/37/","https://doi.org/10.13146/OR-ZSE.2009.003"],"dc:subject":["BM Judaism / zsidóság"],"dc:title":["A concise chronology of biblical history from the creation of the world until Yetzias Mitzrayim"],"dc:type":["Thesis","NonPeerReviewed"]},"updated_at":"2026-07-24T06:21:36Z"}