{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/96695"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/96695","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A Reflektancia-mérés alkalmazhatósága komposztok keverési arányának vizsgálatára","abstract":"A komposzt-alapanyagok meghatározott arányú keverése alapvetően meghatározza a komposztálás folyamatát. A gyakorlatban a tényleges keverés nem egyezik meg a C/N arány alapján számolt keverési aránnyal, és a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére lehetőség nincs. Dolgozatom célja egy olyan gyors és könnyen alkalmazható módszer bemutatása, amely lehetőséget nyújt a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére. Az új módszer segítségével megvalósítható a komposzt homogenitásának vizsgálata is, amely azonnali beavatkozásra ad lehetőséget. A vizsgálatok során a komposztkeverék kialakításához szennyvíziszap és repceszár alapanyagokat használtunk. Az alapanyagok felhasználásával egy keverési sort állítottunk össze, amely során a repce arányát fokozatosan az össztérfogat 10%-ával növeltük. A kutatás során a tömegarányok helyett térfogataránnyal számoltunk, mivel a gyakorlatban is a térfogatarányos keverést használják elsősorban. A komposztkeverék tényleges keverési arányára – egy kísérletsort követően – a minták reflektanciájából következtetünk. Kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy szennyvíziszap-repceszár komposztkeverék vizsgálatára az infravörös színtartományok a legalkalmasabbak 60%-nál magasabb szennyvíziszap arány esetében azonban, nincs elkülöníthető különbség a keverési arányra vonatkozóan egyik hullámhosszon sem. Ez számottevően nem befolyásolja a mérési módszer alkalmazhatóságát, ugyanis a gyakorlatban – a komposztálási folyamat maximális hatásfokának elérése érdekében – a keverékben a szennyvíziszap aránya nem haladja meg az 50%-ot. A repceszár arányának növekedése a reflektancia növekedését vonta maga után. A nedvességtartalom negatívan befolyásolja a reflektanciát, azaz a szárítást követően a reflektancia növekszik. A módszer száraz és nedves minták esetében is alkalmazható, azonban a nedves minták elemzésekor nincs szükség a szárítás folyamatára, így közvetlenül a prizmából vett minták elemzésére nyílik lehetőség. Statisztikai analízisek segítségével felállítható egy olyan modell, amely lehetőséget biztosít az ismeretlen keverési arányú minták összetételének meghatározására a reflektancia-mérést követően. A kidolgozott regressziós egyenlet 5%-os hibahatáron belül alkalmazható. A felírt modell segítségével a komposztprizma különböző pontjaiból vett minták elemzésével vizsgálhatjuk a prizma homogenitását. A kidolgozott módszer így azonnali beavatkozást tesz lehetővé.","abstract_html":"A komposzt-alapanyagok meghatározott arányú keverése alapvetően meghatározza a komposztálás folyamatát. A gyakorlatban a tényleges keverés nem egyezik meg a C/N arány alapján számolt keverési aránnyal, és a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére lehetőség nincs. Dolgozatom célja egy olyan gyors és könnyen alkalmazható módszer bemutatása, amely lehetőséget nyújt a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére. Az új módszer segítségével megvalósítható a komposzt homogenitásának vizsgálata is, amely azonnali beavatkozásra ad lehetőséget. A vizsgálatok során a komposztkeverék kialakításához szennyvíziszap és repceszár alapanyagokat használtunk. Az alapanyagok felhasználásával egy keverési sort állítottunk össze, amely során a repce arányát fokozatosan az össztérfogat 10%-ával növeltük. A kutatás során a tömegarányok helyett térfogataránnyal számoltunk, mivel a gyakorlatban is a térfogatarányos keverést használják elsősorban. A komposztkeverék tényleges keverési arányára – egy kísérletsort követően – a minták reflektanciájából következtetünk. Kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy szennyvíziszap-repceszár komposztkeverék vizsgálatára az infravörös színtartományok a legalkalmasabbak 60%-nál magasabb szennyvíziszap arány esetében azonban, nincs elkülöníthető különbség a keverési arányra vonatkozóan egyik hullámhosszon sem. Ez számottevően nem befolyásolja a mérési módszer alkalmazhatóságát, ugyanis a gyakorlatban – a komposztálási folyamat maximális hatásfokának elérése érdekében – a keverékben a szennyvíziszap aránya nem haladja meg az 50%-ot. A repceszár arányának növekedése a reflektancia növekedését vonta maga után. A nedvességtartalom negatívan befolyásolja a reflektanciát, azaz a szárítást követően a reflektancia növekszik. A módszer száraz és nedves minták esetében is alkalmazható, azonban a nedves minták elemzésekor nincs szükség a szárítás folyamatára, így közvetlenül a prizmából vett minták elemzésére nyílik lehetőség. Statisztikai analízisek segítségével felállítható egy olyan modell, amely lehetőséget biztosít az ismeretlen keverési arányú minták összetételének meghatározására a reflektancia-mérést követően. A kidolgozott regressziós egyenlet 5%-os hibahatáron belül alkalmazható. A felírt modell segítségével a komposztprizma különböző pontjaiból vett minták elemzésével vizsgálhatjuk a prizma homogenitását. A kidolgozott módszer így azonnali beavatkozást tesz lehetővé.","abstract_has_math":false,"creators":["Cziczer, János"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Hunyadi, Gergely"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-05-26T09:11:07Z","date_published":"2010-05-26T09:11:07Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:32Z","subjects":["Reflektancia","komposztálás, szennyvíziszap, keverési arány"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/96695","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Hunyadi, Gergely"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Cziczer, János"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2010-05-26T09:11:07Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2010-05-26T09:11:07Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-05-26T09:11:07Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Reflektancia","komposztálás, szennyvíziszap, keverési arány"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/96695"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A komposzt-alapanyagok meghatározott arányú keverése alapvetően meghatározza a komposztálás folyamatát. A gyakorlatban a tényleges keverés nem egyezik meg a C/N arány alapján számolt keverési aránnyal, és a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére lehetőség nincs. Dolgozatom célja egy olyan gyors és könnyen alkalmazható módszer bemutatása, amely lehetőséget nyújt a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére. Az új módszer segítségével megvalósítható a komposzt homogenitásának vizsgálata is, amely azonnali beavatkozásra ad lehetőséget. A vizsgálatok során a komposztkeverék kialakításához szennyvíziszap és repceszár alapanyagokat használtunk. Az alapanyagok felhasználásával egy keverési sort állítottunk össze, amely során a repce arányát fokozatosan az össztérfogat 10%-ával növeltük. A kutatás során a tömegarányok helyett térfogataránnyal számoltunk, mivel a gyakorlatban is a térfogatarányos keverést használják elsősorban. A komposztkeverék tényleges keverési arányára – egy kísérletsort követően – a minták reflektanciájából következtetünk. Kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy szennyvíziszap-repceszár komposztkeverék vizsgálatára az infravörös színtartományok a legalkalmasabbak 60%-nál magasabb szennyvíziszap arány esetében azonban, nincs elkülöníthető különbség a keverési arányra vonatkozóan egyik hullámhosszon sem. Ez számottevően nem befolyásolja a mérési módszer alkalmazhatóságát, ugyanis a gyakorlatban – a komposztálási folyamat maximális hatásfokának elérése érdekében – a keverékben a szennyvíziszap aránya nem haladja meg az 50%-ot. A repceszár arányának növekedése a reflektancia növekedését vonta maga után. A nedvességtartalom negatívan befolyásolja a reflektanciát, azaz a szárítást követően a reflektancia növekszik. A módszer száraz és nedves minták esetében is alkalmazható, azonban a nedves minták elemzésekor nincs szükség a szárítás folyamatára, így közvetlenül a prizmából vett minták elemzésére nyílik lehetőség. Statisztikai analízisek segítségével felállítható egy olyan modell, amely lehetőséget biztosít az ismeretlen keverési arányú minták összetételének meghatározására a reflektancia-mérést követően. A kidolgozott regressziós egyenlet 5%-os hibahatáron belül alkalmazható. A felírt modell segítségével a komposztprizma különböző pontjaiból vett minták elemzésével vizsgálhatjuk a prizma homogenitását. A kidolgozott módszer így azonnali beavatkozást tesz lehetővé."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["régi képzés"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A Reflektancia-mérés alkalmazhatósága komposztok keverési arányának vizsgálatára"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Hunyadi, Gergely"],"dc:contributor.department":["DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar"],"dc:creator":["Cziczer, János"],"dc:date.accessioned":["2010-05-26T09:11:07Z"],"dc:date.available":["2010-05-26T09:11:07Z"],"dc:date.issued":["2010-05-26T09:11:07Z"],"dc:description.abstract":["A komposzt-alapanyagok meghatározott arányú keverése alapvetően meghatározza a komposztálás folyamatát. A gyakorlatban a tényleges keverés nem egyezik meg a C/N arány alapján számolt keverési aránnyal, és a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére lehetőség nincs. Dolgozatom célja egy olyan gyors és könnyen alkalmazható módszer bemutatása, amely lehetőséget nyújt a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére. Az új módszer segítségével megvalósítható a komposzt homogenitásának vizsgálata is, amely azonnali beavatkozásra ad lehetőséget. A vizsgálatok során a komposztkeverék kialakításához szennyvíziszap és repceszár alapanyagokat használtunk. Az alapanyagok felhasználásával egy keverési sort állítottunk össze, amely során a repce arányát fokozatosan az össztérfogat 10%-ával növeltük. A kutatás során a tömegarányok helyett térfogataránnyal számoltunk, mivel a gyakorlatban is a térfogatarányos keverést használják elsősorban. A komposztkeverék tényleges keverési arányára – egy kísérletsort követően – a minták reflektanciájából következtetünk. Kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy szennyvíziszap-repceszár komposztkeverék vizsgálatára az infravörös színtartományok a legalkalmasabbak 60%-nál magasabb szennyvíziszap arány esetében azonban, nincs elkülöníthető különbség a keverési arányra vonatkozóan egyik hullámhosszon sem. Ez számottevően nem befolyásolja a mérési módszer alkalmazhatóságát, ugyanis a gyakorlatban – a komposztálási folyamat maximális hatásfokának elérése érdekében – a keverékben a szennyvíziszap aránya nem haladja meg az 50%-ot. A repceszár arányának növekedése a reflektancia növekedését vonta maga után. A nedvességtartalom negatívan befolyásolja a reflektanciát, azaz a szárítást követően a reflektancia növekszik. A módszer száraz és nedves minták esetében is alkalmazható, azonban a nedves minták elemzésekor nincs szükség a szárítás folyamatára, így közvetlenül a prizmából vett minták elemzésére nyílik lehetőség. Statisztikai analízisek segítségével felállítható egy olyan modell, amely lehetőséget biztosít az ismeretlen keverési arányú minták összetételének meghatározására a reflektancia-mérést követően. A kidolgozott regressziós egyenlet 5%-os hibahatáron belül alkalmazható. A felírt modell segítségével a komposztprizma különböző pontjaiból vett minták elemzésével vizsgálhatjuk a prizma homogenitását. A kidolgozott módszer így azonnali beavatkozást tesz lehetővé."],"dc:description.degree":["régi képzés"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/96695"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["Reflektancia","komposztálás, szennyvíziszap, keverési arány"],"dc:title":["A Reflektancia-mérés alkalmazhatósága komposztok keverési arányának vizsgálatára"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:32Z"}