{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/95853"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/95853","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A Békési Református Egyház vizsgálata vallásszociológiai megközelítésből","abstract":"A két hipotézishez szükséges szakirodalmi áttekintés a szekularizációra, a társadalomtörténeti és történeti háttérre, valamint a reformáció és a református felekezet kialakulására koncentrálódott. A szakdolgozat elméleti keretének a dolgozat elején leírt „Troeltsh elméletet” választottam (Andorka 2006: 640-652). Ez az egyház és a kisegyház vagy szekta viszonyáról értekezik. Tehát az első hipotézisem, mely szerint a népegyházi és államegyházi (Tomka 1984: 127-128) paraméterekkel, illetve a dolgozat elején ismertetett elmélet szerint - mely megkülönbözteti az egyházat és a kisegyházakat – ún. egyházi tulajdonságokkal bír a Békési Református Egyház, részben cáfolódott. Hiszen az empirikus adatok szerint (Cs. K. megtérés; F.S megtérés) és a tudatosságot és személyes döntést mutató indikátorok, mint a bibliaolvasás vagy a hitvallásismeret jellemző a szakértői mintára. Az empíria mutat kisegyházi (vagy szektás) tulajdonságokat, melyek az egyház konceptualizációjára nem alkalmazhatók A család meghatározó szerepével kapcsolatos hipotézis igazolódott, hiszen a szakértői mintám minden tagja gyerekként, vagy ifjúként kapcsolatba került a vallással. Néhány esetben nem a református felekezet volt az első közösség, mellyel találkoztak. Számos esetben az alanyok „beleszocializálódtak” az egyházba és „vallásba”, ám minden esetben említettek valamilyen megtérés élményt. Tehát a család vallásosságot befolyásoló hatása, korrelációjának erőssége az empirikus adatok révén igazolódott. Témavezető neve: Dr. Valuch Tibor Szakdolgozat készítésének éve: 2010","abstract_html":"A két hipotézishez szükséges szakirodalmi áttekintés a szekularizációra, a társadalomtörténeti és történeti háttérre, valamint a reformáció és a református felekezet kialakulására koncentrálódott. A szakdolgozat elméleti keretének a dolgozat elején leírt „Troeltsh elméletet” választottam (Andorka 2006: 640-652). Ez az egyház és a kisegyház vagy szekta viszonyáról értekezik. Tehát az első hipotézisem, mely szerint a népegyházi és államegyházi (Tomka 1984: 127-128) paraméterekkel, illetve a dolgozat elején ismertetett elmélet szerint - mely megkülönbözteti az egyházat és a kisegyházakat – ún. egyházi tulajdonságokkal bír a Békési Református Egyház, részben cáfolódott. Hiszen az empirikus adatok szerint (Cs. K. megtérés; F.S megtérés) és a tudatosságot és személyes döntést mutató indikátorok, mint a bibliaolvasás vagy a hitvallásismeret jellemző a szakértői mintára. Az empíria mutat kisegyházi (vagy szektás) tulajdonságokat, melyek az egyház konceptualizációjára nem alkalmazhatók A család meghatározó szerepével kapcsolatos hipotézis igazolódott, hiszen a szakértői mintám minden tagja gyerekként, vagy ifjúként kapcsolatba került a vallással. Néhány esetben nem a református felekezet volt az első közösség, mellyel találkoztak. Számos esetben az alanyok „beleszocializálódtak” az egyházba és „vallásba”, ám minden esetben említettek valamilyen megtérés élményt. Tehát a család vallásosságot befolyásoló hatása, korrelációjának erőssége az empirikus adatok révén igazolódott. Témavezető neve: Dr. Valuch Tibor Szakdolgozat készítésének éve: 2010","abstract_has_math":false,"creators":["Lipcsei, László Péter"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Valuch, Tibor"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-05-09T12:02:32Z","date_published":"2010-05-09T12:02:32Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z","subjects":["egyház","szocializáció"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/95853","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Valuch, Tibor"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Lipcsei, László Péter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2010-05-09T12:02:32Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2010-05-09T12:02:32Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-05-09T12:02:32Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["egyház","szocializáció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/95853"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A két hipotézishez szükséges szakirodalmi áttekintés a szekularizációra, a társadalomtörténeti és történeti háttérre, valamint a reformáció és a református felekezet kialakulására koncentrálódott. A szakdolgozat elméleti keretének a dolgozat elején leírt „Troeltsh elméletet” választottam (Andorka 2006: 640-652). Ez az egyház és a kisegyház vagy szekta viszonyáról értekezik. Tehát az első hipotézisem, mely szerint a népegyházi és államegyházi (Tomka 1984: 127-128) paraméterekkel, illetve a dolgozat elején ismertetett elmélet szerint - mely megkülönbözteti az egyházat és a kisegyházakat – ún. egyházi tulajdonságokkal bír a Békési Református Egyház, részben cáfolódott. Hiszen az empirikus adatok szerint (Cs. K. megtérés; F.S megtérés) és a tudatosságot és személyes döntést mutató indikátorok, mint a bibliaolvasás vagy a hitvallásismeret jellemző a szakértői mintára. Az empíria mutat kisegyházi (vagy szektás) tulajdonságokat, melyek az egyház konceptualizációjára nem alkalmazhatók A család meghatározó szerepével kapcsolatos hipotézis igazolódott, hiszen a szakértői mintám minden tagja gyerekként, vagy ifjúként kapcsolatba került a vallással. Néhány esetben nem a református felekezet volt az első közösség, mellyel találkoztak. Számos esetben az alanyok „beleszocializálódtak” az egyházba és „vallásba”, ám minden esetben említettek valamilyen megtérés élményt. Tehát a család vallásosságot befolyásoló hatása, korrelációjának erőssége az empirikus adatok révén igazolódott. Témavezető neve: Dr. Valuch Tibor Szakdolgozat készítésének éve: 2010"]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["Bsc"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A Békési Református Egyház vizsgálata vallásszociológiai megközelítésből"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Valuch, Tibor"],"dc:contributor.department":["DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar"],"dc:creator":["Lipcsei, László Péter"],"dc:date.accessioned":["2010-05-09T12:02:32Z"],"dc:date.available":["2010-05-09T12:02:32Z"],"dc:date.issued":["2010-05-09T12:02:32Z"],"dc:description.abstract":["A két hipotézishez szükséges szakirodalmi áttekintés a szekularizációra, a társadalomtörténeti és történeti háttérre, valamint a reformáció és a református felekezet kialakulására koncentrálódott. A szakdolgozat elméleti keretének a dolgozat elején leírt „Troeltsh elméletet” választottam (Andorka 2006: 640-652). Ez az egyház és a kisegyház vagy szekta viszonyáról értekezik. Tehát az első hipotézisem, mely szerint a népegyházi és államegyházi (Tomka 1984: 127-128) paraméterekkel, illetve a dolgozat elején ismertetett elmélet szerint - mely megkülönbözteti az egyházat és a kisegyházakat – ún. egyházi tulajdonságokkal bír a Békési Református Egyház, részben cáfolódott. Hiszen az empirikus adatok szerint (Cs. K. megtérés; F.S megtérés) és a tudatosságot és személyes döntést mutató indikátorok, mint a bibliaolvasás vagy a hitvallásismeret jellemző a szakértői mintára. Az empíria mutat kisegyházi (vagy szektás) tulajdonságokat, melyek az egyház konceptualizációjára nem alkalmazhatók A család meghatározó szerepével kapcsolatos hipotézis igazolódott, hiszen a szakértői mintám minden tagja gyerekként, vagy ifjúként kapcsolatba került a vallással. Néhány esetben nem a református felekezet volt az első közösség, mellyel találkoztak. Számos esetben az alanyok „beleszocializálódtak” az egyházba és „vallásba”, ám minden esetben említettek valamilyen megtérés élményt. Tehát a család vallásosságot befolyásoló hatása, korrelációjának erőssége az empirikus adatok révén igazolódott. Témavezető neve: Dr. Valuch Tibor Szakdolgozat készítésének éve: 2010"],"dc:description.degree":["Bsc"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/95853"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["egyház","szocializáció"],"dc:title":["A Békési Református Egyház vizsgálata vallásszociológiai megközelítésből"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z"}