{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/91182"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/91182","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A folyami szitakötők populációdinamikai vizsgálata a Tisza tiszafüredi szakaszán","abstract":"A folyami szitakötők a szitakötők rendjének, azon belül a nagyszitakötők alrendjének egy önálló családját alkotják. Hazánkban négy képviselőjük fordul elő: Gomphus (Stylurus?) flavipes flavipes – sárgás szitakötő; Gomphus vulgatissimus vulgatissimus – feketelábú szitakötő; Ophiogomphus cecilia cecilia – erdei szitakötő; Onychogomphus forcipatus forcipatus – csermely-szitakötő. A nevükhöz híven áramláskedvelő (reofil) fajok, bár a G. vulgatissimus és a G. flavipes olykor holtmedrekből, halastavakból, kavicsbánya-tavakból is előkerül. A vízfolyások vízminőségi állapotának romlása, valamint a vízhozamok szélsőséges ingadozásai, különösen a kisvízfolyások esetében, kritikus mértékben csökkentik az élőhelyi feltételek módosulására érzékenyen reagáló fajok túlélési esélyeit. Az ilyen típusú változások visszajelzésére (indikálására) igen alkalmasak a folyami szitakötők, ezért fontos, hogy minél részletesebb adataink legyenek állományaik alakulásáról. Ehhez – az exuviumok gyűjtése révén – viszonylag egyszerű és természetvédelmi szempontból kíméletes módszer áll rendelkezésünkre. Ezzel az eljárással megbízható információkat szerezhetünk a fajok populációdinamikájáról, a kibújás időbeli lefolyásáról, az ivararányról (protandria, proterogynia), a mortalitásról, az állatok méretének szezonális változásáról. Az exuviumszám ismeretében az imágók, illetve a lárvák felmérésén alapulónál sokkal egzaktabb anyagforgalmi szempontú megállapítások is tehetők. A makroszkopikus gerinctelenekkel végzett felmérő-értékelő munka szükségességét a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és az EU Víz Keretirányelv egyaránt hangsúlyozza. Közülük biomonitorozási célra a folyami szitakötők különösen alkalmasak, hiszen élőhelyeiken viszonylag nagy egyedszámban fordulnak elő, ugyanakkor a táplálékláncnak közbülső tagjai, ezért denzitásuk változása érzékenyen befolyásolja mind predátoraik, mind a prédaként szolgáló állatok egyedszámát.","abstract_html":"A folyami szitakötők a szitakötők rendjének, azon belül a nagyszitakötők alrendjének egy önálló családját alkotják. Hazánkban négy képviselőjük fordul elő: Gomphus (Stylurus?) flavipes flavipes – sárgás szitakötő; Gomphus vulgatissimus vulgatissimus – feketelábú szitakötő; Ophiogomphus cecilia cecilia – erdei szitakötő; Onychogomphus forcipatus forcipatus – csermely-szitakötő. A nevükhöz híven áramláskedvelő (reofil) fajok, bár a G. vulgatissimus és a G. flavipes olykor holtmedrekből, halastavakból, kavicsbánya-tavakból is előkerül. A vízfolyások vízminőségi állapotának romlása, valamint a vízhozamok szélsőséges ingadozásai, különösen a kisvízfolyások esetében, kritikus mértékben csökkentik az élőhelyi feltételek módosulására érzékenyen reagáló fajok túlélési esélyeit. Az ilyen típusú változások visszajelzésére (indikálására) igen alkalmasak a folyami szitakötők, ezért fontos, hogy minél részletesebb adataink legyenek állományaik alakulásáról. Ehhez – az exuviumok gyűjtése révén – viszonylag egyszerű és természetvédelmi szempontból kíméletes módszer áll rendelkezésünkre. Ezzel az eljárással megbízható információkat szerezhetünk a fajok populációdinamikájáról, a kibújás időbeli lefolyásáról, az ivararányról (protandria, proterogynia), a mortalitásról, az állatok méretének szezonális változásáról. Az exuviumszám ismeretében az imágók, illetve a lárvák felmérésén alapulónál sokkal egzaktabb anyagforgalmi szempontú megállapítások is tehetők. A makroszkopikus gerinctelenekkel végzett felmérő-értékelő munka szükségességét a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és az EU Víz Keretirányelv egyaránt hangsúlyozza. Közülük biomonitorozási célra a folyami szitakötők különösen alkalmasak, hiszen élőhelyeiken viszonylag nagy egyedszámban fordulnak elő, ugyanakkor a táplálékláncnak közbülső tagjai, ezért denzitásuk változása érzékenyen befolyásolja mind predátoraik, mind a prédaként szolgáló állatok egyedszámát.","abstract_has_math":false,"creators":["Ádám, Gabriella"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Kozák, Lajos"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2010,"date_issued":"2010-01-15T08:33:14Z","date_published":"2010-01-15T08:33:14Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:41Z","subjects":["folyami szitakötők","exuvium","Közép-Tisza","természetvédelem"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/91182","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Kozák, Lajos"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Ádám, Gabriella"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2010-01-15T08:33:14Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2010-01-15T08:33:14Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2010-01-15T08:33:14Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["folyami szitakötők","exuvium","Közép-Tisza","természetvédelem"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/91182"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A folyami szitakötők a szitakötők rendjének, azon belül a nagyszitakötők alrendjének egy önálló családját alkotják. Hazánkban négy képviselőjük fordul elő: Gomphus (Stylurus?) flavipes flavipes – sárgás szitakötő; Gomphus vulgatissimus vulgatissimus – feketelábú szitakötő; Ophiogomphus cecilia cecilia – erdei szitakötő; Onychogomphus forcipatus forcipatus – csermely-szitakötő. A nevükhöz híven áramláskedvelő (reofil) fajok, bár a G. vulgatissimus és a G. flavipes olykor holtmedrekből, halastavakból, kavicsbánya-tavakból is előkerül. A vízfolyások vízminőségi állapotának romlása, valamint a vízhozamok szélsőséges ingadozásai, különösen a kisvízfolyások esetében, kritikus mértékben csökkentik az élőhelyi feltételek módosulására érzékenyen reagáló fajok túlélési esélyeit. Az ilyen típusú változások visszajelzésére (indikálására) igen alkalmasak a folyami szitakötők, ezért fontos, hogy minél részletesebb adataink legyenek állományaik alakulásáról. Ehhez – az exuviumok gyűjtése révén – viszonylag egyszerű és természetvédelmi szempontból kíméletes módszer áll rendelkezésünkre. Ezzel az eljárással megbízható információkat szerezhetünk a fajok populációdinamikájáról, a kibújás időbeli lefolyásáról, az ivararányról (protandria, proterogynia), a mortalitásról, az állatok méretének szezonális változásáról. Az exuviumszám ismeretében az imágók, illetve a lárvák felmérésén alapulónál sokkal egzaktabb anyagforgalmi szempontú megállapítások is tehetők. A makroszkopikus gerinctelenekkel végzett felmérő-értékelő munka szükségességét a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és az EU Víz Keretirányelv egyaránt hangsúlyozza. Közülük biomonitorozási célra a folyami szitakötők különösen alkalmasak, hiszen élőhelyeiken viszonylag nagy egyedszámban fordulnak elő, ugyanakkor a táplálékláncnak közbülső tagjai, ezért denzitásuk változása érzékenyen befolyásolja mind predátoraik, mind a prédaként szolgáló állatok egyedszámát."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["Bsc"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A folyami szitakötők populációdinamikai vizsgálata a Tisza tiszafüredi szakaszán"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Kozák, Lajos"],"dc:contributor.department":["DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar"],"dc:creator":["Ádám, Gabriella"],"dc:date.accessioned":["2010-01-15T08:33:14Z"],"dc:date.available":["2010-01-15T08:33:14Z"],"dc:date.issued":["2010-01-15T08:33:14Z"],"dc:description.abstract":["A folyami szitakötők a szitakötők rendjének, azon belül a nagyszitakötők alrendjének egy önálló családját alkotják. Hazánkban négy képviselőjük fordul elő: Gomphus (Stylurus?) flavipes flavipes – sárgás szitakötő; Gomphus vulgatissimus vulgatissimus – feketelábú szitakötő; Ophiogomphus cecilia cecilia – erdei szitakötő; Onychogomphus forcipatus forcipatus – csermely-szitakötő. A nevükhöz híven áramláskedvelő (reofil) fajok, bár a G. vulgatissimus és a G. flavipes olykor holtmedrekből, halastavakból, kavicsbánya-tavakból is előkerül. A vízfolyások vízminőségi állapotának romlása, valamint a vízhozamok szélsőséges ingadozásai, különösen a kisvízfolyások esetében, kritikus mértékben csökkentik az élőhelyi feltételek módosulására érzékenyen reagáló fajok túlélési esélyeit. Az ilyen típusú változások visszajelzésére (indikálására) igen alkalmasak a folyami szitakötők, ezért fontos, hogy minél részletesebb adataink legyenek állományaik alakulásáról. Ehhez – az exuviumok gyűjtése révén – viszonylag egyszerű és természetvédelmi szempontból kíméletes módszer áll rendelkezésünkre. Ezzel az eljárással megbízható információkat szerezhetünk a fajok populációdinamikájáról, a kibújás időbeli lefolyásáról, az ivararányról (protandria, proterogynia), a mortalitásról, az állatok méretének szezonális változásáról. Az exuviumszám ismeretében az imágók, illetve a lárvák felmérésén alapulónál sokkal egzaktabb anyagforgalmi szempontú megállapítások is tehetők. A makroszkopikus gerinctelenekkel végzett felmérő-értékelő munka szükségességét a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és az EU Víz Keretirányelv egyaránt hangsúlyozza. Közülük biomonitorozási célra a folyami szitakötők különösen alkalmasak, hiszen élőhelyeiken viszonylag nagy egyedszámban fordulnak elő, ugyanakkor a táplálékláncnak közbülső tagjai, ezért denzitásuk változása érzékenyen befolyásolja mind predátoraik, mind a prédaként szolgáló állatok egyedszámát."],"dc:description.degree":["Bsc"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/91182"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["folyami szitakötők","exuvium","Közép-Tisza","természetvédelem"],"dc:title":["A folyami szitakötők populációdinamikai vizsgálata a Tisza tiszafüredi szakaszán"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:41Z"}