{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/412250"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/412250","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Az imposztor szindróma vizsgálata a tanulmányi teljesítmény és a megküzdési módok tükrében","abstract":"Az imposztor jelenség a hazai szakirodalomban alulkutatott téma. Az imposztor jelenség alatt azt értjük, mikor valaki saját sikereit nem tudja internalizálni, önmagát csalónak éli meg és olyan érzéseket él át, mint a kompetencia hiánya vagy az alkalmatlanság érzése. Ezek az élmények bizonyítottan hatással vannak az szubjektív jóllétre és a tanulmányi teljesítményre. Az imposztorokra jellemző megküzdési módok feltárása ezáltal fontosnak bizonyul. Ezek alapján a kutatás célja, hogy megvizsgálja az imposztor jelenség kapcsán az érintettek szubjektív jóllétét, a szubjektív tanulmányi teljesítményük megítélését, az objektív tanulmányi teljesítményüket továbbá az alkalmazott megküzdési módokat. A kutatás kényelmi mintavétellel történt, online platformon keresztül, név nélkül. A mintába felsőoktatásban tanuló hallgatók kerültek be, az életkori megoszlás 19 és 55 közé esik. A vizsgálat során az Imposztorprofil-kérdőívet (IPP-Skála), a Megküzdési Módok Kérdőívet (MMK), a WHO-Általános Jól-lét Skálát (WBI-5), valamint egy saját szerkesztésű kérdőívet alkalmaztunk. Az utóbbi kérdőív a tanulmányi teljesítményt hivatott mérni, két dimenzió alapján: objektív és szubjektív teljesítmény. A vizsgálat során a kérdőív megbízhatónak bizonyult, Cronbach-α = 0,874. Eredményeink során megerősítettük az imposztor jelenség negatív előrejelzését a szubjekítv jóllétre. Emellett igazolást nyert az a feltételezésünk is miszerint az imposztor jelenség negatívan jelzi előre a szubjektív teljesítmény negatív megítélését. Továbbá az objektív tanulmányi eredmények nem mutattak szignifikáns együttjárást az imposztor jelenséggel. A kutatásunk során az alkalmazott megküzdési módok vizsgálatára klaszteranalízist is végeztünk. Azon elvárásunk, miszerint az imposztor jelenségben jellemzőbb az érzelemközpontú megküzdés nem teljesült. Ezzel szemben gyenge, de statisztikailag szignifikáns kapcsolatot találtunk a problémafókuszú megküzdés mentén. Feltételeztük, hogy a segítségkérés alacsonyabb imposztor pontszámmal jár majd együtt, viszont a statisztikai elemzések során ez sem nyert igazolást.","abstract_html":"Az imposztor jelenség a hazai szakirodalomban alulkutatott téma. Az imposztor jelenség alatt azt értjük, mikor valaki saját sikereit nem tudja internalizálni, önmagát csalónak éli meg és olyan érzéseket él át, mint a kompetencia hiánya vagy az alkalmatlanság érzése. Ezek az élmények bizonyítottan hatással vannak az szubjektív jóllétre és a tanulmányi teljesítményre. Az imposztorokra jellemző megküzdési módok feltárása ezáltal fontosnak bizonyul. Ezek alapján a kutatás célja, hogy megvizsgálja az imposztor jelenség kapcsán az érintettek szubjektív jóllétét, a szubjektív tanulmányi teljesítményük megítélését, az objektív tanulmányi teljesítményüket továbbá az alkalmazott megküzdési módokat. A kutatás kényelmi mintavétellel történt, online platformon keresztül, név nélkül. A mintába felsőoktatásban tanuló hallgatók kerültek be, az életkori megoszlás 19 és 55 közé esik. A vizsgálat során az Imposztorprofil-kérdőívet (IPP-Skála), a Megküzdési Módok Kérdőívet (MMK), a WHO-Általános Jól-lét Skálát (WBI-5), valamint egy saját szerkesztésű kérdőívet alkalmaztunk. Az utóbbi kérdőív a tanulmányi teljesítményt hivatott mérni, két dimenzió alapján: objektív és szubjektív teljesítmény. A vizsgálat során a kérdőív megbízhatónak bizonyult, Cronbach-α = 0,874. Eredményeink során megerősítettük az imposztor jelenség negatív előrejelzését a szubjekítv jóllétre. Emellett igazolást nyert az a feltételezésünk is miszerint az imposztor jelenség negatívan jelzi előre a szubjektív teljesítmény negatív megítélését. Továbbá az objektív tanulmányi eredmények nem mutattak szignifikáns együttjárást az imposztor jelenséggel. A kutatásunk során az alkalmazott megküzdési módok vizsgálatára klaszteranalízist is végeztünk. Azon elvárásunk, miszerint az imposztor jelenségben jellemzőbb az érzelemközpontú megküzdés nem teljesült. Ezzel szemben gyenge, de statisztikailag szignifikáns kapcsolatot találtunk a problémafókuszú megküzdés mentén. Feltételeztük, hogy a segítségkérés alacsonyabb imposztor pontszámmal jár majd együtt, viszont a statisztikai elemzések során ez sem nyert igazolást.","abstract_has_math":false,"creators":["Iski, Tünde"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Bölcsészettudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Kovács, Karolina"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z","subjects":["imposztor jelenség","tanulmányi teljesítmény","megküzdési módok","szubjektív jóllét","klaszteranalízis","egyetemi hallgatók"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"https://hdl.handle.net/2437/412250","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Kovács, Karolina"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Bölcsészettudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Iski, Tünde"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2026-06-25T08:05:54Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2026-06-25T08:05:54Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["imposztor jelenség","tanulmányi teljesítmény","megküzdési módok","szubjektív jóllét","klaszteranalízis","egyetemi hallgatók"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://hdl.handle.net/2437/412250"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az imposztor jelenség a hazai szakirodalomban alulkutatott téma. Az imposztor jelenség alatt azt értjük, mikor valaki saját sikereit nem tudja internalizálni, önmagát csalónak éli meg és olyan érzéseket él át, mint a kompetencia hiánya vagy az alkalmatlanság érzése. Ezek az élmények bizonyítottan hatással vannak az szubjektív jóllétre és a tanulmányi teljesítményre. Az imposztorokra jellemző megküzdési módok feltárása ezáltal fontosnak bizonyul. Ezek alapján a kutatás célja, hogy megvizsgálja az imposztor jelenség kapcsán az érintettek szubjektív jóllétét, a szubjektív tanulmányi teljesítményük megítélését, az objektív tanulmányi teljesítményüket továbbá az alkalmazott megküzdési módokat. A kutatás kényelmi mintavétellel történt, online platformon keresztül, név nélkül. A mintába felsőoktatásban tanuló hallgatók kerültek be, az életkori megoszlás 19 és 55 közé esik. A vizsgálat során az Imposztorprofil-kérdőívet (IPP-Skála), a Megküzdési Módok Kérdőívet (MMK), a WHO-Általános Jól-lét Skálát (WBI-5), valamint egy saját szerkesztésű kérdőívet alkalmaztunk. Az utóbbi kérdőív a tanulmányi teljesítményt hivatott mérni, két dimenzió alapján: objektív és szubjektív teljesítmény. A vizsgálat során a kérdőív megbízhatónak bizonyult, Cronbach-α = 0,874. Eredményeink során megerősítettük az imposztor jelenség negatív előrejelzését a szubjekítv jóllétre. Emellett igazolást nyert az a feltételezésünk is miszerint az imposztor jelenség negatívan jelzi előre a szubjektív teljesítmény negatív megítélését. Továbbá az objektív tanulmányi eredmények nem mutattak szignifikáns együttjárást az imposztor jelenséggel. A kutatásunk során az alkalmazott megküzdési módok vizsgálatára klaszteranalízist is végeztünk. Azon elvárásunk, miszerint az imposztor jelenségben jellemzőbb az érzelemközpontú megküzdés nem teljesült. Ezzel szemben gyenge, de statisztikailag szignifikáns kapcsolatot találtunk a problémafókuszú megküzdés mentén. Feltételeztük, hogy a segítségkérés alacsonyabb imposztor pontszámmal jár majd együtt, viszont a statisztikai elemzések során ez sem nyert igazolást."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["BSc/BA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az imposztor szindróma vizsgálata a tanulmányi teljesítmény és a megküzdési módok tükrében"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Kovács, Karolina"],"dc:contributor.department":["DE--Bölcsészettudományi Kar"],"dc:creator":["Iski, Tünde"],"dc:date.accessioned":["2026-06-25T08:05:54Z"],"dc:date.available":["2026-06-25T08:05:54Z"],"dc:description.abstract":["Az imposztor jelenség a hazai szakirodalomban alulkutatott téma. Az imposztor jelenség alatt azt értjük, mikor valaki saját sikereit nem tudja internalizálni, önmagát csalónak éli meg és olyan érzéseket él át, mint a kompetencia hiánya vagy az alkalmatlanság érzése. Ezek az élmények bizonyítottan hatással vannak az szubjektív jóllétre és a tanulmányi teljesítményre. Az imposztorokra jellemző megküzdési módok feltárása ezáltal fontosnak bizonyul. Ezek alapján a kutatás célja, hogy megvizsgálja az imposztor jelenség kapcsán az érintettek szubjektív jóllétét, a szubjektív tanulmányi teljesítményük megítélését, az objektív tanulmányi teljesítményüket továbbá az alkalmazott megküzdési módokat. A kutatás kényelmi mintavétellel történt, online platformon keresztül, név nélkül. A mintába felsőoktatásban tanuló hallgatók kerültek be, az életkori megoszlás 19 és 55 közé esik. A vizsgálat során az Imposztorprofil-kérdőívet (IPP-Skála), a Megküzdési Módok Kérdőívet (MMK), a WHO-Általános Jól-lét Skálát (WBI-5), valamint egy saját szerkesztésű kérdőívet alkalmaztunk. Az utóbbi kérdőív a tanulmányi teljesítményt hivatott mérni, két dimenzió alapján: objektív és szubjektív teljesítmény. A vizsgálat során a kérdőív megbízhatónak bizonyult, Cronbach-α = 0,874. Eredményeink során megerősítettük az imposztor jelenség negatív előrejelzését a szubjekítv jóllétre. Emellett igazolást nyert az a feltételezésünk is miszerint az imposztor jelenség negatívan jelzi előre a szubjektív teljesítmény negatív megítélését. Továbbá az objektív tanulmányi eredmények nem mutattak szignifikáns együttjárást az imposztor jelenséggel. A kutatásunk során az alkalmazott megküzdési módok vizsgálatára klaszteranalízist is végeztünk. Azon elvárásunk, miszerint az imposztor jelenségben jellemzőbb az érzelemközpontú megküzdés nem teljesült. Ezzel szemben gyenge, de statisztikailag szignifikáns kapcsolatot találtunk a problémafókuszú megküzdés mentén. Feltételeztük, hogy a segítségkérés alacsonyabb imposztor pontszámmal jár majd együtt, viszont a statisztikai elemzések során ez sem nyert igazolást."],"dc:description.degree":["BSc/BA"],"dc:identifier.uri":["https://hdl.handle.net/2437/412250"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["imposztor jelenség","tanulmányi teljesítmény","megküzdési módok","szubjektív jóllét","klaszteranalízis","egyetemi hallgatók"],"dc:title":["Az imposztor szindróma vizsgálata a tanulmányi teljesítmény és a megküzdési módok tükrében"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z"}