{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/410829"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/410829","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Az amurgéb élőhelyeinek halalapú ökológiai állapotértékelése a Tisza vízrendszere mentén","abstract":"Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) inváziós halfaj, gyors terjedése napjainkban egyre jelentősebb ökológiai problémát jelent nemzetközi szinten és a hazai vízi ökoszisztémákban egyaránt. Számos tanulmányban dokumentálták a faj intenzív térnyerését és az általa meghódított közösségekre gyakorolt hatását, melyek közül kiemelkednek az egyes hal- és kétéltűfajok állománya esetében tapasztalható visszaszorulások, esetleges lokális kipusztulások. Ezek a megfigyelések és felmérések indokolttá teszik a faj terjeszkedésének és ökológiai hatásának további monitorozását, kiváltképp az újonnan kolonizált élőhelyek esetében. Jelen vizsgálat célja a kelet-magyarországi régióban található – a Tisza vízrendszeréhez tartozó – 11 vízfolyás halközösségének felmérése volt, különös tekintettel az amurgéb előfordulására és annak közösségszerkezetre gyakorolt hatására. A mintavételezés 2025 tavaszán történt elektromos halászgép alkalmazásával különböző vízterek reprezentatív szakaszain. A mintavételek során gyűjtött adatok értékeléséhez diverzitási mutatókat, valamint a Magyar Multimetrikus Halindexet (HMMFI) alkalmaztuk a vízfolyások halközösség-alapú ökológiai állapotának jellemzésére. Eredményeink alapján a vizsgált területeken összesen 24 halfaj jelenlétét mutattuk ki, azonban számos helyszínen az amurgéb jelenléte dominánsnak bizonyult a vizsgált közösségekben. Azokon a mintavételi pontokon, ahol a faj nagy egyedszámban fordult elő, alacsonyabb diverzitási értékeket és gyengébb ökológiai állapotot tapasztaltunk. Megfigyeléseink alátámasztják, hogy az amurgéb széles tűrőképessége és opportunista táplálkozása révén sikeresen kolonizálja a különböző típusú vízfolyásokat, a vizsgált élőhelyek számottevő esetében pedig domináns faunaelemnek bizonyult, különösen a lassú áramlású, növényzettel erősen benőtt szakaszokat. Jelenléte jelentős versenyhelyzetet teremt az őshonos fajok számára és hozzájárulhat azok állományának visszaszorulásához, valamint a halközösségek homogenizálódásához. A felmért halközöségek alapján az élőhelyek többsége gyenge ökológiai állapottal jellemezhető. Eredményeink alátámasztják a faj monitorozásának és visszaszorításának fontosságát, valamint hozzájárulnak a hazai vízfolyások természetvédelmi kezelésének megalapozásához.","abstract_html":"Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) inváziós halfaj, gyors terjedése napjainkban egyre jelentősebb ökológiai problémát jelent nemzetközi szinten és a hazai vízi ökoszisztémákban egyaránt. Számos tanulmányban dokumentálták a faj intenzív térnyerését és az általa meghódított közösségekre gyakorolt hatását, melyek közül kiemelkednek az egyes hal- és kétéltűfajok állománya esetében tapasztalható visszaszorulások, esetleges lokális kipusztulások. Ezek a megfigyelések és felmérések indokolttá teszik a faj terjeszkedésének és ökológiai hatásának további monitorozását, kiváltképp az újonnan kolonizált élőhelyek esetében. Jelen vizsgálat célja a kelet-magyarországi régióban található – a Tisza vízrendszeréhez tartozó – 11 vízfolyás halközösségének felmérése volt, különös tekintettel az amurgéb előfordulására és annak közösségszerkezetre gyakorolt hatására. A mintavételezés 2025 tavaszán történt elektromos halászgép alkalmazásával különböző vízterek reprezentatív szakaszain. A mintavételek során gyűjtött adatok értékeléséhez diverzitási mutatókat, valamint a Magyar Multimetrikus Halindexet (HMMFI) alkalmaztuk a vízfolyások halközösség-alapú ökológiai állapotának jellemzésére. Eredményeink alapján a vizsgált területeken összesen 24 halfaj jelenlétét mutattuk ki, azonban számos helyszínen az amurgéb jelenléte dominánsnak bizonyult a vizsgált közösségekben. Azokon a mintavételi pontokon, ahol a faj nagy egyedszámban fordult elő, alacsonyabb diverzitási értékeket és gyengébb ökológiai állapotot tapasztaltunk. Megfigyeléseink alátámasztják, hogy az amurgéb széles tűrőképessége és opportunista táplálkozása révén sikeresen kolonizálja a különböző típusú vízfolyásokat, a vizsgált élőhelyek számottevő esetében pedig domináns faunaelemnek bizonyult, különösen a lassú áramlású, növényzettel erősen benőtt szakaszokat. Jelenléte jelentős versenyhelyzetet teremt az őshonos fajok számára és hozzájárulhat azok állományának visszaszorulásához, valamint a halközösségek homogenizálódásához. A felmért halközöségek alapján az élőhelyek többsége gyenge ökológiai állapottal jellemezhető. Eredményeink alátámasztják a faj monitorozásának és visszaszorításának fontosságát, valamint hozzájárulnak a hazai vízfolyások természetvédelmi kezelésének megalapozásához.","abstract_has_math":false,"creators":["Sereg, Kamilla Rózsa"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet","school":null,"contributors":[],"advisors":["Somogyi , Dóra","Nyeste, Krisztián József"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z","subjects":["ökológiai állapotértékelés, amurgéb, invázió, élőhelydegradálódás, kiszáradás"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"https://hdl.handle.net/2437/410829","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Somogyi , Dóra","Nyeste, Krisztián József"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Sereg, Kamilla Rózsa"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2026-06-17T13:47:50Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2026-06-17T13:47:50Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["ökológiai állapotértékelés, amurgéb, invázió, élőhelydegradálódás, kiszáradás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://hdl.handle.net/2437/410829"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) inváziós halfaj, gyors terjedése napjainkban egyre jelentősebb ökológiai problémát jelent nemzetközi szinten és a hazai vízi ökoszisztémákban egyaránt. Számos tanulmányban dokumentálták a faj intenzív térnyerését és az általa meghódított közösségekre gyakorolt hatását, melyek közül kiemelkednek az egyes hal- és kétéltűfajok állománya esetében tapasztalható visszaszorulások, esetleges lokális kipusztulások. Ezek a megfigyelések és felmérések indokolttá teszik a faj terjeszkedésének és ökológiai hatásának további monitorozását, kiváltképp az újonnan kolonizált élőhelyek esetében. Jelen vizsgálat célja a kelet-magyarországi régióban található – a Tisza vízrendszeréhez tartozó – 11 vízfolyás halközösségének felmérése volt, különös tekintettel az amurgéb előfordulására és annak közösségszerkezetre gyakorolt hatására. A mintavételezés 2025 tavaszán történt elektromos halászgép alkalmazásával különböző vízterek reprezentatív szakaszain. A mintavételek során gyűjtött adatok értékeléséhez diverzitási mutatókat, valamint a Magyar Multimetrikus Halindexet (HMMFI) alkalmaztuk a vízfolyások halközösség-alapú ökológiai állapotának jellemzésére. Eredményeink alapján a vizsgált területeken összesen 24 halfaj jelenlétét mutattuk ki, azonban számos helyszínen az amurgéb jelenléte dominánsnak bizonyult a vizsgált közösségekben. Azokon a mintavételi pontokon, ahol a faj nagy egyedszámban fordult elő, alacsonyabb diverzitási értékeket és gyengébb ökológiai állapotot tapasztaltunk. Megfigyeléseink alátámasztják, hogy az amurgéb széles tűrőképessége és opportunista táplálkozása révén sikeresen kolonizálja a különböző típusú vízfolyásokat, a vizsgált élőhelyek számottevő esetében pedig domináns faunaelemnek bizonyult, különösen a lassú áramlású, növényzettel erősen benőtt szakaszokat. Jelenléte jelentős versenyhelyzetet teremt az őshonos fajok számára és hozzájárulhat azok állományának visszaszorulásához, valamint a halközösségek homogenizálódásához. A felmért halközöségek alapján az élőhelyek többsége gyenge ökológiai állapottal jellemezhető. Eredményeink alátámasztják a faj monitorozásának és visszaszorításának fontosságát, valamint hozzájárulnak a hazai vízfolyások természetvédelmi kezelésének megalapozásához."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["MSc/MA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az amurgéb élőhelyeinek halalapú ökológiai állapotértékelése a Tisza vízrendszere mentén"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Somogyi , Dóra","Nyeste, Krisztián József"],"dc:contributor.department":["DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet"],"dc:creator":["Sereg, Kamilla Rózsa"],"dc:date.accessioned":["2026-06-17T13:47:50Z"],"dc:date.available":["2026-06-17T13:47:50Z"],"dc:description.abstract":["Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) inváziós halfaj, gyors terjedése napjainkban egyre jelentősebb ökológiai problémát jelent nemzetközi szinten és a hazai vízi ökoszisztémákban egyaránt. Számos tanulmányban dokumentálták a faj intenzív térnyerését és az általa meghódított közösségekre gyakorolt hatását, melyek közül kiemelkednek az egyes hal- és kétéltűfajok állománya esetében tapasztalható visszaszorulások, esetleges lokális kipusztulások. Ezek a megfigyelések és felmérések indokolttá teszik a faj terjeszkedésének és ökológiai hatásának további monitorozását, kiváltképp az újonnan kolonizált élőhelyek esetében. Jelen vizsgálat célja a kelet-magyarországi régióban található – a Tisza vízrendszeréhez tartozó – 11 vízfolyás halközösségének felmérése volt, különös tekintettel az amurgéb előfordulására és annak közösségszerkezetre gyakorolt hatására. A mintavételezés 2025 tavaszán történt elektromos halászgép alkalmazásával különböző vízterek reprezentatív szakaszain. A mintavételek során gyűjtött adatok értékeléséhez diverzitási mutatókat, valamint a Magyar Multimetrikus Halindexet (HMMFI) alkalmaztuk a vízfolyások halközösség-alapú ökológiai állapotának jellemzésére. Eredményeink alapján a vizsgált területeken összesen 24 halfaj jelenlétét mutattuk ki, azonban számos helyszínen az amurgéb jelenléte dominánsnak bizonyult a vizsgált közösségekben. Azokon a mintavételi pontokon, ahol a faj nagy egyedszámban fordult elő, alacsonyabb diverzitási értékeket és gyengébb ökológiai állapotot tapasztaltunk. Megfigyeléseink alátámasztják, hogy az amurgéb széles tűrőképessége és opportunista táplálkozása révén sikeresen kolonizálja a különböző típusú vízfolyásokat, a vizsgált élőhelyek számottevő esetében pedig domináns faunaelemnek bizonyult, különösen a lassú áramlású, növényzettel erősen benőtt szakaszokat. Jelenléte jelentős versenyhelyzetet teremt az őshonos fajok számára és hozzájárulhat azok állományának visszaszorulásához, valamint a halközösségek homogenizálódásához. A felmért halközöségek alapján az élőhelyek többsége gyenge ökológiai állapottal jellemezhető. Eredményeink alátámasztják a faj monitorozásának és visszaszorításának fontosságát, valamint hozzájárulnak a hazai vízfolyások természetvédelmi kezelésének megalapozásához."],"dc:description.degree":["MSc/MA"],"dc:identifier.uri":["https://hdl.handle.net/2437/410829"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["ökológiai állapotértékelés, amurgéb, invázió, élőhelydegradálódás, kiszáradás"],"dc:title":["Az amurgéb élőhelyeinek halalapú ökológiai állapotértékelése a Tisza vízrendszere mentén"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z"}