{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/407187"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/407187","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Vesetranszplantáció után kialakuló húgyúti fertőzések rizikófaktorai különös tekintettel néhány recipiens tényezőre","abstract":"Jelen dolgozatban a vesetranszplantáció után kialakuló húgyúti fertőzéseket vizsgáltuk. A vesetranszplantáció krónikus vesebetegség esetén a betegek számára elérhető legjobb opció életkilátásaik javítására. A vesetranszplantáció után jelentkező fertőzéses szövődmények közül az egyik leggyakoribbak a húgyúti fertőzések. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a húgyúti fertőzések előfordulásának gyakoriságát, kockázati tényezőit, illetve, hogy milyen arányban volt sikeres a kezelés. A kutatás során a Debreceni Egyetem Klinika Központ Sebészeti Klinikán 2016 és 2024 között vesetranszplantáción átesett betegeket vizsgáltuk retrospektíven. Gyűjtöttük a vesetranszplantáción átesett betegek adatait és vizsgáltuk, hogy a műtét utáni első évben átestek –e, húgyúti fertőzésen. Ha igen, akkor a fertőzést milyen kórokozó(k), okozták, a kitenyészett kórokozó multirezisztens volt –e, az alkalmazott antibiotikummal sikerült –e elérni a teljes tünetmentességet és a vizelet csíramentességét. Statisztikai elemzéssel vizsgáltuk, hogy a húgyúti fertőzések kialakulása, milyen összefüggésben áll a beteg nemével, életkorával, testtömeg indexével, SCORE2 indexével, Charlson Comorbidity indexével, azzal, hogy első transzplantációja volt -e, a transzplantációt megelőző vesepótló kezelés modalitásával, és időtartamával, azzal, hogy a vese élő vagy kadáver donortól származott, a Kidney donor profil indexszel, a transzplantáció utáni indukciós és fenntartó immunszuppresszióhoz alkalmazott gyógyszerekkel, és a transzplantáció után kialakuló Cytomegalovírus és BK-vírus fertőzésekkel. A fenti feltételezett hajlamosító tényezők tükrében összehasonlítottuk egymással a fertőzésen át nem esett betegek adatait, a húgyúti fertőzéses esetek alkalmával gyűjtött adatokkal, illetve a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések adatait, a nem multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések adataival. Eredményeink a következők voltak. 236 vizsgált betegből 105 betegnek alakult ki összesen 234 húgyúti fertőzése. Ebből 57-et okozott multirezisztens kórokozó. A vizelettenyésztésekből leggyakrabban izolált kórokozó az Escherichia coli volt, ami a fetőzések 49,5%-ában tenyészett ki. A legnagyobb problémát viszont a Klebsiella pneumoniae okozta, ami az izolátumok 64,7%-ában multirezisztens volt és a kezelési kísérleteknek mindössze 23,7%-ában sikerült a fertőzést megszüntetni, és ehhez a kórokozóhoz tartoztak legnagyobb arányban a nagyobb súlyosságú fertőzések is. A húgyúti fertőzés kialakulásának kockázatát szignifikánsan növelte az idősebb kor (p=0,036), a női nem (p<0,001), a retranszplantált státusz (p=0,002), a magas Charlson comorbidity index (p=0,04), a korábbi CMV vírusfertőzés (p=0,001) a magasabb KDPI index (p=0,03), a kadáver donortól származó vese beültetése (p=0,005), valamint a mycophenolate mofetil (p<0,001) és a nem elnyújtott hatástartamú tacrolimus készítmények (p<0,001) alkalmazása. A multirezisztens fertőzések kialakulásának esélyét szignifikánsan növelte, ha a beteg testtömeg indexe nagyobb volt mint 25 kg/m2(p=0,005), a retranszplantált státusz (p=0,037) és a magasabb SCORE2 index (p=0,011).","abstract_html":"Jelen dolgozatban a vesetranszplantáció után kialakuló húgyúti fertőzéseket vizsgáltuk. A vesetranszplantáció krónikus vesebetegség esetén a betegek számára elérhető legjobb opció életkilátásaik javítására. A vesetranszplantáció után jelentkező fertőzéses szövődmények közül az egyik leggyakoribbak a húgyúti fertőzések. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a húgyúti fertőzések előfordulásának gyakoriságát, kockázati tényezőit, illetve, hogy milyen arányban volt sikeres a kezelés. A kutatás során a Debreceni Egyetem Klinika Központ Sebészeti Klinikán 2016 és 2024 között vesetranszplantáción átesett betegeket vizsgáltuk retrospektíven. Gyűjtöttük a vesetranszplantáción átesett betegek adatait és vizsgáltuk, hogy a műtét utáni első évben átestek –e, húgyúti fertőzésen. Ha igen, akkor a fertőzést milyen kórokozó(k), okozták, a kitenyészett kórokozó multirezisztens volt –e, az alkalmazott antibiotikummal sikerült –e elérni a teljes tünetmentességet és a vizelet csíramentességét. Statisztikai elemzéssel vizsgáltuk, hogy a húgyúti fertőzések kialakulása, milyen összefüggésben áll a beteg nemével, életkorával, testtömeg indexével, SCORE2 indexével, Charlson Comorbidity indexével, azzal, hogy első transzplantációja volt -e, a transzplantációt megelőző vesepótló kezelés modalitásával, és időtartamával, azzal, hogy a vese élő vagy kadáver donortól származott, a Kidney donor profil indexszel, a transzplantáció utáni indukciós és fenntartó immunszuppresszióhoz alkalmazott gyógyszerekkel, és a transzplantáció után kialakuló Cytomegalovírus és BK-vírus fertőzésekkel. A fenti feltételezett hajlamosító tényezők tükrében összehasonlítottuk egymással a fertőzésen át nem esett betegek adatait, a húgyúti fertőzéses esetek alkalmával gyűjtött adatokkal, illetve a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések adatait, a nem multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések adataival. Eredményeink a következők voltak. 236 vizsgált betegből 105 betegnek alakult ki összesen 234 húgyúti fertőzése. Ebből 57-et okozott multirezisztens kórokozó. A vizelettenyésztésekből leggyakrabban izolált kórokozó az Escherichia coli volt, ami a fetőzések 49,5%-ában tenyészett ki. A legnagyobb problémát viszont a Klebsiella pneumoniae okozta, ami az izolátumok 64,7%-ában multirezisztens volt és a kezelési kísérleteknek mindössze 23,7%-ában sikerült a fertőzést megszüntetni, és ehhez a kórokozóhoz tartoztak legnagyobb arányban a nagyobb súlyosságú fertőzések is. A húgyúti fertőzés kialakulásának kockázatát szignifikánsan növelte az idősebb kor (p=0,036), a női nem (p&lt;0,001), a retranszplantált státusz (p=0,002), a magas Charlson comorbidity index (p=0,04), a korábbi CMV vírusfertőzés (p=0,001) a magasabb KDPI index (p=0,03), a kadáver donortól származó vese beültetése (p=0,005), valamint a mycophenolate mofetil (p&lt;0,001) és a nem elnyújtott hatástartamú tacrolimus készítmények (p&lt;0,001) alkalmazása. A multirezisztens fertőzések kialakulásának esélyét szignifikánsan növelte, ha a beteg testtömeg indexe nagyobb volt mint 25 kg/m2(p=0,005), a retranszplantált státusz (p=0,037) és a magasabb SCORE2 index (p=0,011).","abstract_has_math":false,"creators":["Budaházi, Richárd","Arjun Harish, Kumar"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Általános Orvostudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Nemes, Balázs Áron"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:14:01Z","subjects":["Vesetranszplantáció","Húgyúti fertőzések","Multirezisztens fertőzések"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"https://hdl.handle.net/2437/407187","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Nemes, Balázs Áron"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Általános Orvostudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Budaházi, Richárd","Arjun Harish, Kumar"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2026-05-20T06:50:59Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2026-05-20T06:50:59Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Vesetranszplantáció","Húgyúti fertőzések","Multirezisztens fertőzések"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://hdl.handle.net/2437/407187"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Jelen dolgozatban a vesetranszplantáció után kialakuló húgyúti fertőzéseket vizsgáltuk. A vesetranszplantáció krónikus vesebetegség esetén a betegek számára elérhető legjobb opció életkilátásaik javítására. A vesetranszplantáció után jelentkező fertőzéses szövődmények közül az egyik leggyakoribbak a húgyúti fertőzések. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a húgyúti fertőzések előfordulásának gyakoriságát, kockázati tényezőit, illetve, hogy milyen arányban volt sikeres a kezelés. A kutatás során a Debreceni Egyetem Klinika Központ Sebészeti Klinikán 2016 és 2024 között vesetranszplantáción átesett betegeket vizsgáltuk retrospektíven. Gyűjtöttük a vesetranszplantáción átesett betegek adatait és vizsgáltuk, hogy a műtét utáni első évben átestek –e, húgyúti fertőzésen. Ha igen, akkor a fertőzést milyen kórokozó(k), okozták, a kitenyészett kórokozó multirezisztens volt –e, az alkalmazott antibiotikummal sikerült –e elérni a teljes tünetmentességet és a vizelet csíramentességét. Statisztikai elemzéssel vizsgáltuk, hogy a húgyúti fertőzések kialakulása, milyen összefüggésben áll a beteg nemével, életkorával, testtömeg indexével, SCORE2 indexével, Charlson Comorbidity indexével, azzal, hogy első transzplantációja volt -e, a transzplantációt megelőző vesepótló kezelés modalitásával, és időtartamával, azzal, hogy a vese élő vagy kadáver donortól származott, a Kidney donor profil indexszel, a transzplantáció utáni indukciós és fenntartó immunszuppresszióhoz alkalmazott gyógyszerekkel, és a transzplantáció után kialakuló Cytomegalovírus és BK-vírus fertőzésekkel. A fenti feltételezett hajlamosító tényezők tükrében összehasonlítottuk egymással a fertőzésen át nem esett betegek adatait, a húgyúti fertőzéses esetek alkalmával gyűjtött adatokkal, illetve a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések adatait, a nem multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések adataival. Eredményeink a következők voltak. 236 vizsgált betegből 105 betegnek alakult ki összesen 234 húgyúti fertőzése. Ebből 57-et okozott multirezisztens kórokozó. A vizelettenyésztésekből leggyakrabban izolált kórokozó az Escherichia coli volt, ami a fetőzések 49,5%-ában tenyészett ki. A legnagyobb problémát viszont a Klebsiella pneumoniae okozta, ami az izolátumok 64,7%-ában multirezisztens volt és a kezelési kísérleteknek mindössze 23,7%-ában sikerült a fertőzést megszüntetni, és ehhez a kórokozóhoz tartoztak legnagyobb arányban a nagyobb súlyosságú fertőzések is. A húgyúti fertőzés kialakulásának kockázatát szignifikánsan növelte az idősebb kor (p=0,036), a női nem (p<0,001), a retranszplantált státusz (p=0,002), a magas Charlson comorbidity index (p=0,04), a korábbi CMV vírusfertőzés (p=0,001) a magasabb KDPI index (p=0,03), a kadáver donortól származó vese beültetése (p=0,005), valamint a mycophenolate mofetil (p<0,001) és a nem elnyújtott hatástartamú tacrolimus készítmények (p<0,001) alkalmazása. A multirezisztens fertőzések kialakulásának esélyét szignifikánsan növelte, ha a beteg testtömeg indexe nagyobb volt mint 25 kg/m2(p=0,005), a retranszplantált státusz (p=0,037) és a magasabb SCORE2 index (p=0,011)."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Vesetranszplantáció után kialakuló húgyúti fertőzések rizikófaktorai különös tekintettel néhány recipiens tényezőre"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Nemes, Balázs Áron"],"dc:contributor.department":["DE--Általános Orvostudományi Kar"],"dc:creator":["Budaházi, Richárd","Arjun Harish, Kumar"],"dc:date.accessioned":["2026-05-20T06:50:59Z"],"dc:date.available":["2026-05-20T06:50:59Z"],"dc:description.abstract":["Jelen dolgozatban a vesetranszplantáció után kialakuló húgyúti fertőzéseket vizsgáltuk. A vesetranszplantáció krónikus vesebetegség esetén a betegek számára elérhető legjobb opció életkilátásaik javítására. A vesetranszplantáció után jelentkező fertőzéses szövődmények közül az egyik leggyakoribbak a húgyúti fertőzések. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük a húgyúti fertőzések előfordulásának gyakoriságát, kockázati tényezőit, illetve, hogy milyen arányban volt sikeres a kezelés. A kutatás során a Debreceni Egyetem Klinika Központ Sebészeti Klinikán 2016 és 2024 között vesetranszplantáción átesett betegeket vizsgáltuk retrospektíven. Gyűjtöttük a vesetranszplantáción átesett betegek adatait és vizsgáltuk, hogy a műtét utáni első évben átestek –e, húgyúti fertőzésen. Ha igen, akkor a fertőzést milyen kórokozó(k), okozták, a kitenyészett kórokozó multirezisztens volt –e, az alkalmazott antibiotikummal sikerült –e elérni a teljes tünetmentességet és a vizelet csíramentességét. Statisztikai elemzéssel vizsgáltuk, hogy a húgyúti fertőzések kialakulása, milyen összefüggésben áll a beteg nemével, életkorával, testtömeg indexével, SCORE2 indexével, Charlson Comorbidity indexével, azzal, hogy első transzplantációja volt -e, a transzplantációt megelőző vesepótló kezelés modalitásával, és időtartamával, azzal, hogy a vese élő vagy kadáver donortól származott, a Kidney donor profil indexszel, a transzplantáció utáni indukciós és fenntartó immunszuppresszióhoz alkalmazott gyógyszerekkel, és a transzplantáció után kialakuló Cytomegalovírus és BK-vírus fertőzésekkel. A fenti feltételezett hajlamosító tényezők tükrében összehasonlítottuk egymással a fertőzésen át nem esett betegek adatait, a húgyúti fertőzéses esetek alkalmával gyűjtött adatokkal, illetve a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések adatait, a nem multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések adataival. Eredményeink a következők voltak. 236 vizsgált betegből 105 betegnek alakult ki összesen 234 húgyúti fertőzése. Ebből 57-et okozott multirezisztens kórokozó. A vizelettenyésztésekből leggyakrabban izolált kórokozó az Escherichia coli volt, ami a fetőzések 49,5%-ában tenyészett ki. A legnagyobb problémát viszont a Klebsiella pneumoniae okozta, ami az izolátumok 64,7%-ában multirezisztens volt és a kezelési kísérleteknek mindössze 23,7%-ában sikerült a fertőzést megszüntetni, és ehhez a kórokozóhoz tartoztak legnagyobb arányban a nagyobb súlyosságú fertőzések is. A húgyúti fertőzés kialakulásának kockázatát szignifikánsan növelte az idősebb kor (p=0,036), a női nem (p<0,001), a retranszplantált státusz (p=0,002), a magas Charlson comorbidity index (p=0,04), a korábbi CMV vírusfertőzés (p=0,001) a magasabb KDPI index (p=0,03), a kadáver donortól származó vese beültetése (p=0,005), valamint a mycophenolate mofetil (p<0,001) és a nem elnyújtott hatástartamú tacrolimus készítmények (p<0,001) alkalmazása. A multirezisztens fertőzések kialakulásának esélyét szignifikánsan növelte, ha a beteg testtömeg indexe nagyobb volt mint 25 kg/m2(p=0,005), a retranszplantált státusz (p=0,037) és a magasabb SCORE2 index (p=0,011)."],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["https://hdl.handle.net/2437/407187"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["Vesetranszplantáció","Húgyúti fertőzések","Multirezisztens fertőzések"],"dc:title":["Vesetranszplantáció után kialakuló húgyúti fertőzések rizikófaktorai különös tekintettel néhány recipiens tényezőre"]},"updated_at":"2026-07-27T19:14:01Z"}