{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/404798"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/404798","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Az életvitelszerű lakáshasználat szabályozásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Gondolatok a földforgalmi perek kapcsán","abstract":"Otthon. Mit értünk voltaképpen e közismert szó alatt? Vajon az otthon értelmezése redukálható-e egy hatósági igazolványon szereplő címre, egy épületre, egy településre? Meglátásom szerint az otthon egy olyan, egyedülállóan sokoldalú kifejezés, amelyet rendkívül nehéz – talán lehetetlen – volna pontosan definiálni és ekként az élet, a tudományok ezerarcú világában egységesen használni. Talán nem tévedünk azzal a kijelentéssel, hogy otthon alatt az emberek többsége egy konkrét helyre, ingatlanra asszociál, amely a jog szemüvegén keresztül egy adott településen található olyan lakó- vagy tartózkodási hely, amely a természetes személy személyes és családi életének színteréül szolgál, ahol az ember nap mint nap nyugovóra tér és ahonnan az életét állandó jelleggel szervezi. E meghatározásnak immanens eleme az állandóság és a lakóhelyen történő tartózkodás, azaz a lakás céljára szolgáló ingatlan tényleges használata. E tanulmány témaválasztására térve okszerűen felmerül a kérdés: mennyiben tekinthetők az otthon, a lakóhely és az életvitelszerű lakáshasználat egymás szinonimáinak, illetve jogi értelemben mi adja a különbséget közöttük? Önmagában az életvitelszerű lakáshasználat értelmezése, igazolásának módja sem volt sokáig magától értetődő a közigazgatási ügyszakos ítélkezési gyakorlat tükrében, amelyet egyúttal a jogalkotónak az a döntése is kifejezésre juttat, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) 2024. július 1-jei hatállyal egzaktul meghatározta azt, hogy mit kell a jogalkalmazóknak életvitelszerű lakáshasználat alatt érteni. Ennek a törvénymódosításnak a földforgalmi perek ítélkezési gyakorlatára gyakorolt hatása esetelemző módszer útján egyelőre nem mérhető. Ennélfogva a 2024. július 1. előtti bírói gyakorlat analízise tud számunkra iránymutatást adni, jóllehet a jogirodalom e kérdés tudományos igényű vizsgálatának ezidáig nem szentelt figyelmet. A nem sokkal korábban hatályba lépett törvénymódosítás apropóján azonban időszerűnek tűnik tenni e hiátus felszámolásáért. Jelen dolgozat a földforgalmi perek sokrétűségére figyelemmel igyekezett az életvitelszerű lakáshasználat értelmezésével és igazolásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a közigazgatási peres eljárások terrénumán, alkotmányossági elveket is figyelembe vevő vizsgálódás révén bemutatni.","abstract_html":"Otthon. Mit értünk voltaképpen e közismert szó alatt? Vajon az otthon értelmezése redukálható-e egy hatósági igazolványon szereplő címre, egy épületre, egy településre? Meglátásom szerint az otthon egy olyan, egyedülállóan sokoldalú kifejezés, amelyet rendkívül nehéz – talán lehetetlen – volna pontosan definiálni és ekként az élet, a tudományok ezerarcú világában egységesen használni. Talán nem tévedünk azzal a kijelentéssel, hogy otthon alatt az emberek többsége egy konkrét helyre, ingatlanra asszociál, amely a jog szemüvegén keresztül egy adott településen található olyan lakó- vagy tartózkodási hely, amely a természetes személy személyes és családi életének színteréül szolgál, ahol az ember nap mint nap nyugovóra tér és ahonnan az életét állandó jelleggel szervezi. E meghatározásnak immanens eleme az állandóság és a lakóhelyen történő tartózkodás, azaz a lakás céljára szolgáló ingatlan tényleges használata. E tanulmány témaválasztására térve okszerűen felmerül a kérdés: mennyiben tekinthetők az otthon, a lakóhely és az életvitelszerű lakáshasználat egymás szinonimáinak, illetve jogi értelemben mi adja a különbséget közöttük? Önmagában az életvitelszerű lakáshasználat értelmezése, igazolásának módja sem volt sokáig magától értetődő a közigazgatási ügyszakos ítélkezési gyakorlat tükrében, amelyet egyúttal a jogalkotónak az a döntése is kifejezésre juttat, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) 2024. július 1-jei hatállyal egzaktul meghatározta azt, hogy mit kell a jogalkalmazóknak életvitelszerű lakáshasználat alatt érteni. Ennek a törvénymódosításnak a földforgalmi perek ítélkezési gyakorlatára gyakorolt hatása esetelemző módszer útján egyelőre nem mérhető. Ennélfogva a 2024. július 1. előtti bírói gyakorlat analízise tud számunkra iránymutatást adni, jóllehet a jogirodalom e kérdés tudományos igényű vizsgálatának ezidáig nem szentelt figyelmet. A nem sokkal korábban hatályba lépett törvénymódosítás apropóján azonban időszerűnek tűnik tenni e hiátus felszámolásáért. Jelen dolgozat a földforgalmi perek sokrétűségére figyelemmel igyekezett az életvitelszerű lakáshasználat értelmezésével és igazolásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a közigazgatási peres eljárások terrénumán, alkotmányossági elveket is figyelembe vevő vizsgálódás révén bemutatni.","abstract_has_math":false,"creators":["Oláh, Antónia"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Barta, Attila"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:39Z","subjects":["mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek","helyben lakó","életvitelszerű lakáshasználat","elővásárlási jog","lakóhely","tartózkodási hely"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"https://hdl.handle.net/2437/404798","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Barta, Attila"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Oláh, Antónia"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2026-02-19T14:52:10Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2026-02-19T14:52:10Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek","helyben lakó","életvitelszerű lakáshasználat","elővásárlási jog","lakóhely","tartózkodási hely"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://hdl.handle.net/2437/404798"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Otthon. Mit értünk voltaképpen e közismert szó alatt? Vajon az otthon értelmezése redukálható-e egy hatósági igazolványon szereplő címre, egy épületre, egy településre? Meglátásom szerint az otthon egy olyan, egyedülállóan sokoldalú kifejezés, amelyet rendkívül nehéz – talán lehetetlen – volna pontosan definiálni és ekként az élet, a tudományok ezerarcú világában egységesen használni. Talán nem tévedünk azzal a kijelentéssel, hogy otthon alatt az emberek többsége egy konkrét helyre, ingatlanra asszociál, amely a jog szemüvegén keresztül egy adott településen található olyan lakó- vagy tartózkodási hely, amely a természetes személy személyes és családi életének színteréül szolgál, ahol az ember nap mint nap nyugovóra tér és ahonnan az életét állandó jelleggel szervezi. E meghatározásnak immanens eleme az állandóság és a lakóhelyen történő tartózkodás, azaz a lakás céljára szolgáló ingatlan tényleges használata. E tanulmány témaválasztására térve okszerűen felmerül a kérdés: mennyiben tekinthetők az otthon, a lakóhely és az életvitelszerű lakáshasználat egymás szinonimáinak, illetve jogi értelemben mi adja a különbséget közöttük? Önmagában az életvitelszerű lakáshasználat értelmezése, igazolásának módja sem volt sokáig magától értetődő a közigazgatási ügyszakos ítélkezési gyakorlat tükrében, amelyet egyúttal a jogalkotónak az a döntése is kifejezésre juttat, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) 2024. július 1-jei hatállyal egzaktul meghatározta azt, hogy mit kell a jogalkalmazóknak életvitelszerű lakáshasználat alatt érteni. Ennek a törvénymódosításnak a földforgalmi perek ítélkezési gyakorlatára gyakorolt hatása esetelemző módszer útján egyelőre nem mérhető. Ennélfogva a 2024. július 1. előtti bírói gyakorlat analízise tud számunkra iránymutatást adni, jóllehet a jogirodalom e kérdés tudományos igényű vizsgálatának ezidáig nem szentelt figyelmet. A nem sokkal korábban hatályba lépett törvénymódosítás apropóján azonban időszerűnek tűnik tenni e hiátus felszámolásáért. Jelen dolgozat a földforgalmi perek sokrétűségére figyelemmel igyekezett az életvitelszerű lakáshasználat értelmezésével és igazolásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a közigazgatási peres eljárások terrénumán, alkotmányossági elveket is figyelembe vevő vizsgálódás révén bemutatni."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az életvitelszerű lakáshasználat szabályozásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Gondolatok a földforgalmi perek kapcsán"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Barta, Attila"],"dc:contributor.department":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Oláh, Antónia"],"dc:date.accessioned":["2026-02-19T14:52:10Z"],"dc:date.available":["2026-02-19T14:52:10Z"],"dc:description.abstract":["Otthon. Mit értünk voltaképpen e közismert szó alatt? Vajon az otthon értelmezése redukálható-e egy hatósági igazolványon szereplő címre, egy épületre, egy településre? Meglátásom szerint az otthon egy olyan, egyedülállóan sokoldalú kifejezés, amelyet rendkívül nehéz – talán lehetetlen – volna pontosan definiálni és ekként az élet, a tudományok ezerarcú világában egységesen használni. Talán nem tévedünk azzal a kijelentéssel, hogy otthon alatt az emberek többsége egy konkrét helyre, ingatlanra asszociál, amely a jog szemüvegén keresztül egy adott településen található olyan lakó- vagy tartózkodási hely, amely a természetes személy személyes és családi életének színteréül szolgál, ahol az ember nap mint nap nyugovóra tér és ahonnan az életét állandó jelleggel szervezi. E meghatározásnak immanens eleme az állandóság és a lakóhelyen történő tartózkodás, azaz a lakás céljára szolgáló ingatlan tényleges használata. E tanulmány témaválasztására térve okszerűen felmerül a kérdés: mennyiben tekinthetők az otthon, a lakóhely és az életvitelszerű lakáshasználat egymás szinonimáinak, illetve jogi értelemben mi adja a különbséget közöttük? Önmagában az életvitelszerű lakáshasználat értelmezése, igazolásának módja sem volt sokáig magától értetődő a közigazgatási ügyszakos ítélkezési gyakorlat tükrében, amelyet egyúttal a jogalkotónak az a döntése is kifejezésre juttat, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) 2024. július 1-jei hatállyal egzaktul meghatározta azt, hogy mit kell a jogalkalmazóknak életvitelszerű lakáshasználat alatt érteni. Ennek a törvénymódosításnak a földforgalmi perek ítélkezési gyakorlatára gyakorolt hatása esetelemző módszer útján egyelőre nem mérhető. Ennélfogva a 2024. július 1. előtti bírói gyakorlat analízise tud számunkra iránymutatást adni, jóllehet a jogirodalom e kérdés tudományos igényű vizsgálatának ezidáig nem szentelt figyelmet. A nem sokkal korábban hatályba lépett törvénymódosítás apropóján azonban időszerűnek tűnik tenni e hiátus felszámolásáért. Jelen dolgozat a földforgalmi perek sokrétűségére figyelemmel igyekezett az életvitelszerű lakáshasználat értelmezésével és igazolásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a közigazgatási peres eljárások terrénumán, alkotmányossági elveket is figyelembe vevő vizsgálódás révén bemutatni."],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["https://hdl.handle.net/2437/404798"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek","helyben lakó","életvitelszerű lakáshasználat","elővásárlási jog","lakóhely","tartózkodási hely"],"dc:title":["Az életvitelszerű lakáshasználat szabályozásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Gondolatok a földforgalmi perek kapcsán"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:39Z"}