{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/396709"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/396709","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A T- és B-limfocita alpopulációk eloszlásának vizsgálata endometriózisos betegekben","abstract":"Az endometriózis olyan krónikus gyulladással járó megbetegedés, ami jelentős negatív hatással bír számos nő életminőségére, markáns szerepet tölt be az infertilitás és a krónikus kismedencei fájdalom hátterében. Patofiziológiájában és progressziójában a megváltozott immunfunkciónak fontos szerepet tulajdonítanak, bár pontos mechanizmusuk nem ismert. Az extrauterin megjelenő endometriális szövet gyulladásos választ indukál, és a kórkép során auto-antitest képződést is megfigyeltek, mely az adaptív immunrendszer endometriózisban játszott aktív szerepére utal. A betegség kapcsán a follikuláris T-sejtek szerepét még nem vizsgálták, illetve az általuk szabályozott B-sejt alpopulációkban bekövetkező változásokról kevés adat áll rendelkezésre, ezért célul tűztük ki a follikuláris T- és B-limfocita alpopulációk átfogó vizsgálatát az endometriózissal érintett betegeknél. Kutatásunkban 18 endometriózisban szenvedő, és 16 egészséges nő perifériás vénás vérmintáját vizsgáltuk. A perifériás mononukleáris sejteket ficoll gradiens technikával izoláltuk, majd immunfenotipizálást végeztünk és áramlási citometriás mérés keretében meghatároztuk a follikuláris helper T-limfocita (Tfh) alcsoportok, a follikuláris regulatorikus T-limfociták (Tfr), valamint a különböző érett és naiv B-limfocita populációk arányát. Az endometriózisos pácienseknél a Th2-szerű Tfh sejtek aránya szignifikánsan csökkent (p=0,0415), a Th1/17-szerű Tfh sejtek aránya nőtt (p=0,0061) a kontroll csoporthoz viszonyítva, de a Tfh és Tfr sejtek abszolút arányai nem mutattak eltérést. A naiv és memória B-limfocita alcsoportok megoszlásában nem mutatkozott szignifikáns különbség. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Th2-szerű Tfh sejtek arányának csökkenése, illetve a Th1/17-szerű Tfh sejtek arányának növekedése az endometriózisos páciensek esetén a nyirokcsomókban zajló Tfh mediált immunválasz módosulását jelzi, melynek funkcionális konzekvenciái lehetnek a betegség pathogenezisét illetően.","abstract_html":"Az endometriózis olyan krónikus gyulladással járó megbetegedés, ami jelentős negatív hatással bír számos nő életminőségére, markáns szerepet tölt be az infertilitás és a krónikus kismedencei fájdalom hátterében. Patofiziológiájában és progressziójában a megváltozott immunfunkciónak fontos szerepet tulajdonítanak, bár pontos mechanizmusuk nem ismert. Az extrauterin megjelenő endometriális szövet gyulladásos választ indukál, és a kórkép során auto-antitest képződést is megfigyeltek, mely az adaptív immunrendszer endometriózisban játszott aktív szerepére utal. A betegség kapcsán a follikuláris T-sejtek szerepét még nem vizsgálták, illetve az általuk szabályozott B-sejt alpopulációkban bekövetkező változásokról kevés adat áll rendelkezésre, ezért célul tűztük ki a follikuláris T- és B-limfocita alpopulációk átfogó vizsgálatát az endometriózissal érintett betegeknél. Kutatásunkban 18 endometriózisban szenvedő, és 16 egészséges nő perifériás vénás vérmintáját vizsgáltuk. A perifériás mononukleáris sejteket ficoll gradiens technikával izoláltuk, majd immunfenotipizálást végeztünk és áramlási citometriás mérés keretében meghatároztuk a follikuláris helper T-limfocita (Tfh) alcsoportok, a follikuláris regulatorikus T-limfociták (Tfr), valamint a különböző érett és naiv B-limfocita populációk arányát. Az endometriózisos pácienseknél a Th2-szerű Tfh sejtek aránya szignifikánsan csökkent (p=0,0415), a Th1/17-szerű Tfh sejtek aránya nőtt (p=0,0061) a kontroll csoporthoz viszonyítva, de a Tfh és Tfr sejtek abszolút arányai nem mutattak eltérést. A naiv és memória B-limfocita alcsoportok megoszlásában nem mutatkozott szignifikáns különbség. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Th2-szerű Tfh sejtek arányának csökkenése, illetve a Th1/17-szerű Tfh sejtek arányának növekedése az endometriózisos páciensek esetén a nyirokcsomókban zajló Tfh mediált immunválasz módosulását jelzi, melynek funkcionális konzekvenciái lehetnek a betegség pathogenezisét illetően.","abstract_has_math":false,"creators":["Balogh, Gabriella"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Általános Orvostudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Lampé, Rudolf","Papp, Gábor"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:41Z","subjects":["endometriózis","follikuláris T-limfocita","B-limfocita","immunológiai háttér","immunfenotipizálás","áramlási citometria"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"https://hdl.handle.net/2437/396709","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Lampé, Rudolf","Papp, Gábor"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Általános Orvostudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Balogh, Gabriella"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2025-08-08T06:35:46Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2025-08-08T06:35:46Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["endometriózis","follikuláris T-limfocita","B-limfocita","immunológiai háttér","immunfenotipizálás","áramlási citometria"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://hdl.handle.net/2437/396709"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Az endometriózis olyan krónikus gyulladással járó megbetegedés, ami jelentős negatív hatással bír számos nő életminőségére, markáns szerepet tölt be az infertilitás és a krónikus kismedencei fájdalom hátterében. Patofiziológiájában és progressziójában a megváltozott immunfunkciónak fontos szerepet tulajdonítanak, bár pontos mechanizmusuk nem ismert. Az extrauterin megjelenő endometriális szövet gyulladásos választ indukál, és a kórkép során auto-antitest képződést is megfigyeltek, mely az adaptív immunrendszer endometriózisban játszott aktív szerepére utal. A betegség kapcsán a follikuláris T-sejtek szerepét még nem vizsgálták, illetve az általuk szabályozott B-sejt alpopulációkban bekövetkező változásokról kevés adat áll rendelkezésre, ezért célul tűztük ki a follikuláris T- és B-limfocita alpopulációk átfogó vizsgálatát az endometriózissal érintett betegeknél. Kutatásunkban 18 endometriózisban szenvedő, és 16 egészséges nő perifériás vénás vérmintáját vizsgáltuk. A perifériás mononukleáris sejteket ficoll gradiens technikával izoláltuk, majd immunfenotipizálást végeztünk és áramlási citometriás mérés keretében meghatároztuk a follikuláris helper T-limfocita (Tfh) alcsoportok, a follikuláris regulatorikus T-limfociták (Tfr), valamint a különböző érett és naiv B-limfocita populációk arányát. Az endometriózisos pácienseknél a Th2-szerű Tfh sejtek aránya szignifikánsan csökkent (p=0,0415), a Th1/17-szerű Tfh sejtek aránya nőtt (p=0,0061) a kontroll csoporthoz viszonyítva, de a Tfh és Tfr sejtek abszolút arányai nem mutattak eltérést. A naiv és memória B-limfocita alcsoportok megoszlásában nem mutatkozott szignifikáns különbség. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Th2-szerű Tfh sejtek arányának csökkenése, illetve a Th1/17-szerű Tfh sejtek arányának növekedése az endometriózisos páciensek esetén a nyirokcsomókban zajló Tfh mediált immunválasz módosulását jelzi, melynek funkcionális konzekvenciái lehetnek a betegség pathogenezisét illetően."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A T- és B-limfocita alpopulációk eloszlásának vizsgálata endometriózisos betegekben"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Lampé, Rudolf","Papp, Gábor"],"dc:contributor.department":["DE--Általános Orvostudományi Kar"],"dc:creator":["Balogh, Gabriella"],"dc:date.accessioned":["2025-08-08T06:35:46Z"],"dc:date.available":["2025-08-08T06:35:46Z"],"dc:description.abstract":["Az endometriózis olyan krónikus gyulladással járó megbetegedés, ami jelentős negatív hatással bír számos nő életminőségére, markáns szerepet tölt be az infertilitás és a krónikus kismedencei fájdalom hátterében. Patofiziológiájában és progressziójában a megváltozott immunfunkciónak fontos szerepet tulajdonítanak, bár pontos mechanizmusuk nem ismert. Az extrauterin megjelenő endometriális szövet gyulladásos választ indukál, és a kórkép során auto-antitest képződést is megfigyeltek, mely az adaptív immunrendszer endometriózisban játszott aktív szerepére utal. A betegség kapcsán a follikuláris T-sejtek szerepét még nem vizsgálták, illetve az általuk szabályozott B-sejt alpopulációkban bekövetkező változásokról kevés adat áll rendelkezésre, ezért célul tűztük ki a follikuláris T- és B-limfocita alpopulációk átfogó vizsgálatát az endometriózissal érintett betegeknél. Kutatásunkban 18 endometriózisban szenvedő, és 16 egészséges nő perifériás vénás vérmintáját vizsgáltuk. A perifériás mononukleáris sejteket ficoll gradiens technikával izoláltuk, majd immunfenotipizálást végeztünk és áramlási citometriás mérés keretében meghatároztuk a follikuláris helper T-limfocita (Tfh) alcsoportok, a follikuláris regulatorikus T-limfociták (Tfr), valamint a különböző érett és naiv B-limfocita populációk arányát. Az endometriózisos pácienseknél a Th2-szerű Tfh sejtek aránya szignifikánsan csökkent (p=0,0415), a Th1/17-szerű Tfh sejtek aránya nőtt (p=0,0061) a kontroll csoporthoz viszonyítva, de a Tfh és Tfr sejtek abszolút arányai nem mutattak eltérést. A naiv és memória B-limfocita alcsoportok megoszlásában nem mutatkozott szignifikáns különbség. Eredményeink alapján elmondható, hogy a Th2-szerű Tfh sejtek arányának csökkenése, illetve a Th1/17-szerű Tfh sejtek arányának növekedése az endometriózisos páciensek esetén a nyirokcsomókban zajló Tfh mediált immunválasz módosulását jelzi, melynek funkcionális konzekvenciái lehetnek a betegség pathogenezisét illetően."],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["https://hdl.handle.net/2437/396709"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["endometriózis","follikuláris T-limfocita","B-limfocita","immunológiai háttér","immunfenotipizálás","áramlási citometria"],"dc:title":["A T- és B-limfocita alpopulációk eloszlásának vizsgálata endometriózisos betegekben"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:41Z"}