{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/387993"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/387993","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A fenntartható tudás ára - az egész életen át tartó tanulás megjelenése a munkajogi viszonyokban","abstract":"A szakdolgozat céljaként az egész életen át tartó tanulás munkajogi viszonyokban, így különösen a munkaviszonyban állók számára történő biztosíthatóságának vizsgálata jelenik meg. A hipotézisben felvetettek szerint kettő lehetséges megoldás létezik ebben a körben, az első egy egyszerűbb, fizetett képzési szabadságot biztosító modell, a második pedig az ilyen irányú pótszabadság szabályainak egy diszpozitív mivolta, amelynek keretein belül a felek az egypilléres szabályozás rendelkezéseitől egyező akarattal eltérhetnek, és amely így egy ideiglenes munkaszerződés-módosítást eredményez a munkáltató és a munkavállaló által közösen meghatározott tartalommal. A hipotézis tesztelése a külföldi és korábbi magyar egész életen át tartó tanulást lehetővé tevő szabályozásnak valamint a releváns szakirodalomnak a kvalitatív módszerrel történő mélyreható elemzésével továbbá kettő kiemelt külföldi – Franciaországban és Finnországban megtalálható – modellrendszernek a komparatív vizsgálatával történik meg. A kutatás részeredményeként kiemelhető a fentiekben említett országok szabályozásának pillérekre történő bontása a tanulmányban egyedi módon felállított kritériumrendszer szerint, amely akár a későbbi szakirodalmi álláspontokban is használhatóvá, hivatkozhatóvá válhat. A szakdolgozatban foglalt kutatás végső eredménye azt mutatja, hogy a hipotézisben felvetett szabályozási modellek mindegyike integrálható lehet a magyar munkajogi rendelkezések közé. A kettő modell közül mindegyiknek kimutathatóak előnyei és hátrányai, az azonban megállapítható, hogy az egész életen át tartó tanulás biztosításának a lehető leggyorsabban meg kell jelennie a magyar munkajogban, a de lege ferenda javaslatok pedig a kutatás kiterjedtsége okán reális képet festenek a lehetséges megoldásokról.","abstract_html":"A szakdolgozat céljaként az egész életen át tartó tanulás munkajogi viszonyokban, így különösen a munkaviszonyban állók számára történő biztosíthatóságának vizsgálata jelenik meg. A hipotézisben felvetettek szerint kettő lehetséges megoldás létezik ebben a körben, az első egy egyszerűbb, fizetett képzési szabadságot biztosító modell, a második pedig az ilyen irányú pótszabadság szabályainak egy diszpozitív mivolta, amelynek keretein belül a felek az egypilléres szabályozás rendelkezéseitől egyező akarattal eltérhetnek, és amely így egy ideiglenes munkaszerződés-módosítást eredményez a munkáltató és a munkavállaló által közösen meghatározott tartalommal. A hipotézis tesztelése a külföldi és korábbi magyar egész életen át tartó tanulást lehetővé tevő szabályozásnak valamint a releváns szakirodalomnak a kvalitatív módszerrel történő mélyreható elemzésével továbbá kettő kiemelt külföldi – Franciaországban és Finnországban megtalálható – modellrendszernek a komparatív vizsgálatával történik meg. A kutatás részeredményeként kiemelhető a fentiekben említett országok szabályozásának pillérekre történő bontása a tanulmányban egyedi módon felállított kritériumrendszer szerint, amely akár a későbbi szakirodalmi álláspontokban is használhatóvá, hivatkozhatóvá válhat. A szakdolgozatban foglalt kutatás végső eredménye azt mutatja, hogy a hipotézisben felvetett szabályozási modellek mindegyike integrálható lehet a magyar munkajogi rendelkezések közé. A kettő modell közül mindegyiknek kimutathatóak előnyei és hátrányai, az azonban megállapítható, hogy az egész életen át tartó tanulás biztosításának a lehető leggyorsabban meg kell jelennie a magyar munkajogban, a de lege ferenda javaslatok pedig a kutatás kiterjedtsége okán reális képet festenek a lehetséges megoldásokról.","abstract_has_math":false,"creators":["Hegedüs, Eszter"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Sipka, Péter Máté"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:46Z","subjects":["egész életen át tartó tanulás","képzési szabadság","fizetett szabadság"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"https://hdl.handle.net/2437/387993","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Sipka, Péter Máté"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Hegedüs, Eszter"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2025-03-06T14:37:01Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2025-03-06T14:37:01Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["egész életen át tartó tanulás","képzési szabadság","fizetett szabadság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://hdl.handle.net/2437/387993"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A szakdolgozat céljaként az egész életen át tartó tanulás munkajogi viszonyokban, így különösen a munkaviszonyban állók számára történő biztosíthatóságának vizsgálata jelenik meg. A hipotézisben felvetettek szerint kettő lehetséges megoldás létezik ebben a körben, az első egy egyszerűbb, fizetett képzési szabadságot biztosító modell, a második pedig az ilyen irányú pótszabadság szabályainak egy diszpozitív mivolta, amelynek keretein belül a felek az egypilléres szabályozás rendelkezéseitől egyező akarattal eltérhetnek, és amely így egy ideiglenes munkaszerződés-módosítást eredményez a munkáltató és a munkavállaló által közösen meghatározott tartalommal. A hipotézis tesztelése a külföldi és korábbi magyar egész életen át tartó tanulást lehetővé tevő szabályozásnak valamint a releváns szakirodalomnak a kvalitatív módszerrel történő mélyreható elemzésével továbbá kettő kiemelt külföldi – Franciaországban és Finnországban megtalálható – modellrendszernek a komparatív vizsgálatával történik meg. A kutatás részeredményeként kiemelhető a fentiekben említett országok szabályozásának pillérekre történő bontása a tanulmányban egyedi módon felállított kritériumrendszer szerint, amely akár a későbbi szakirodalmi álláspontokban is használhatóvá, hivatkozhatóvá válhat. A szakdolgozatban foglalt kutatás végső eredménye azt mutatja, hogy a hipotézisben felvetett szabályozási modellek mindegyike integrálható lehet a magyar munkajogi rendelkezések közé. A kettő modell közül mindegyiknek kimutathatóak előnyei és hátrányai, az azonban megállapítható, hogy az egész életen át tartó tanulás biztosításának a lehető leggyorsabban meg kell jelennie a magyar munkajogban, a de lege ferenda javaslatok pedig a kutatás kiterjedtsége okán reális képet festenek a lehetséges megoldásokról."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A fenntartható tudás ára - az egész életen át tartó tanulás megjelenése a munkajogi viszonyokban"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Sipka, Péter Máté"],"dc:contributor.department":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Hegedüs, Eszter"],"dc:date.accessioned":["2025-03-06T14:37:01Z"],"dc:date.available":["2025-03-06T14:37:01Z"],"dc:description.abstract":["A szakdolgozat céljaként az egész életen át tartó tanulás munkajogi viszonyokban, így különösen a munkaviszonyban állók számára történő biztosíthatóságának vizsgálata jelenik meg. A hipotézisben felvetettek szerint kettő lehetséges megoldás létezik ebben a körben, az első egy egyszerűbb, fizetett képzési szabadságot biztosító modell, a második pedig az ilyen irányú pótszabadság szabályainak egy diszpozitív mivolta, amelynek keretein belül a felek az egypilléres szabályozás rendelkezéseitől egyező akarattal eltérhetnek, és amely így egy ideiglenes munkaszerződés-módosítást eredményez a munkáltató és a munkavállaló által közösen meghatározott tartalommal. A hipotézis tesztelése a külföldi és korábbi magyar egész életen át tartó tanulást lehetővé tevő szabályozásnak valamint a releváns szakirodalomnak a kvalitatív módszerrel történő mélyreható elemzésével továbbá kettő kiemelt külföldi – Franciaországban és Finnországban megtalálható – modellrendszernek a komparatív vizsgálatával történik meg. A kutatás részeredményeként kiemelhető a fentiekben említett országok szabályozásának pillérekre történő bontása a tanulmányban egyedi módon felállított kritériumrendszer szerint, amely akár a későbbi szakirodalmi álláspontokban is használhatóvá, hivatkozhatóvá válhat. A szakdolgozatban foglalt kutatás végső eredménye azt mutatja, hogy a hipotézisben felvetett szabályozási modellek mindegyike integrálható lehet a magyar munkajogi rendelkezések közé. A kettő modell közül mindegyiknek kimutathatóak előnyei és hátrányai, az azonban megállapítható, hogy az egész életen át tartó tanulás biztosításának a lehető leggyorsabban meg kell jelennie a magyar munkajogban, a de lege ferenda javaslatok pedig a kutatás kiterjedtsége okán reális képet festenek a lehetséges megoldásokról."],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["https://hdl.handle.net/2437/387993"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["egész életen át tartó tanulás","képzési szabadság","fizetett szabadság"],"dc:title":["A fenntartható tudás ára - az egész életen át tartó tanulás megjelenése a munkajogi viszonyokban"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:46Z"}