{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/375385"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/375385","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A női labdarúgás magyarországi médiareprezentációja a XXI. században","abstract":"Záródolgozatomban a női labdarúgás hazai médiareprezentációjának 21. századi jellemzőit járom körül. Személyes tapasztalataimból kiindulva feltételeztem, hogy a nők futballjának magyarországi médiamegjelenítése jelentős hátrányban van a férfiakéval szemben. Az aránytalanság mértékét illetően körülbelül 80-20%-os megoszlásra számítottam a közvetített férfi és női mérkőzések számát tekintve. Ennek vizsgálatára szolgál egx, a televíziós sportközvetítésekre vonatkozó statisztikai elemzés. Kérdőíves kutatásom kapcsán előzetesen feltételeztem, hogy a női futball iránt érdeklődő hazai közönség leginkább a közösségi médiából tájékozódik, és elsősorban az algoritmus által „feldobott” hírekre, információkra kattint rá; leginkább a magyar vonatkozású híreket figyeli; szakágról alkotott véleményét jelentősen befolyásolják a botrányok, és érdeklődésének fontos részét képezik a női labdarúgókkal kapcsolatos bulvárhírek; rendszeresen néz élő közvetítéseket és azt leginkább a televízión keresztül teszi;véleménye szerint hosszú távon növelné a női labdarúgás hazai nézettségét, ha itthon több női mérkőzést közvetítenének. Először a vonatkozó szakirodalmak segítségével áttekintem a feminizmus női sportról megfogalmazott gondolatait és a női futball történetét annak érdekében, hogy világossá váljanak a napjainkban tapasztalható jelenségek, valamint a szakág felé irányuló sokszor igen sztereotip attitűd. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a nők labdarúgása – a fokozatos és érzékelhető javulás ellenére – több téren, így a médiareprezentációban is jelentős hátrányt szenved a férfi szakággal szemben. Az aránytalanságokat számadatokkal kívánom alátámasztani egy saját, a hazai élő televíziós közvetítésekre vonatkozó kvantitatív felmérés elemzésével. Ezzel összefüggésben pedig a Fodor (2019) által leírtak mentén górcső alá veszem a televízió sportközvetítésekre vonatkozó kritériumait, majd ezek alapján megvizsgálom a női futball médiaképességét. A sztereotip viszonyulás kialakulására jelentős hatással vannak a hagyományos sportsajtó, a napi- és hetilapok női sporthoz kapcsolt jelentései és az újságírók hozzá fűződő viszonya. Ezeket vetném össze a jelen helyzettel a kétezres években készült, ám még ma is releváns sportszociológiai kutatások eredményeit felhasználva. A hazai állapotokba pedig a Berkesi Judit televíziós műsorvezetővel készített szakértői interjúm nyújt betekintést. A korábbi női NB I-es labdarúgó válaszaira támaszkodom a magyar médiapiacon tapasztalható tendenciák kapcsán is. Végül kérdőíves kutatásom elemzésével zárom a dolgozatot, mely a hazai, női futballt követő közönség szakággal kapcsolatos médiafogyasztási szokásait vizsgálja.","abstract_html":"Záródolgozatomban a női labdarúgás hazai médiareprezentációjának 21. századi jellemzőit járom körül. Személyes tapasztalataimból kiindulva feltételeztem, hogy a nők futballjának magyarországi médiamegjelenítése jelentős hátrányban van a férfiakéval szemben. Az aránytalanság mértékét illetően körülbelül 80-20%-os megoszlásra számítottam a közvetített férfi és női mérkőzések számát tekintve. Ennek vizsgálatára szolgál egx, a televíziós sportközvetítésekre vonatkozó statisztikai elemzés. Kérdőíves kutatásom kapcsán előzetesen feltételeztem, hogy a női futball iránt érdeklődő hazai közönség leginkább a közösségi médiából tájékozódik, és elsősorban az algoritmus által „feldobott” hírekre, információkra kattint rá; leginkább a magyar vonatkozású híreket figyeli; szakágról alkotott véleményét jelentősen befolyásolják a botrányok, és érdeklődésének fontos részét képezik a női labdarúgókkal kapcsolatos bulvárhírek; rendszeresen néz élő közvetítéseket és azt leginkább a televízión keresztül teszi;véleménye szerint hosszú távon növelné a női labdarúgás hazai nézettségét, ha itthon több női mérkőzést közvetítenének. Először a vonatkozó szakirodalmak segítségével áttekintem a feminizmus női sportról megfogalmazott gondolatait és a női futball történetét annak érdekében, hogy világossá váljanak a napjainkban tapasztalható jelenségek, valamint a szakág felé irányuló sokszor igen sztereotip attitűd. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a nők labdarúgása – a fokozatos és érzékelhető javulás ellenére – több téren, így a médiareprezentációban is jelentős hátrányt szenved a férfi szakággal szemben. Az aránytalanságokat számadatokkal kívánom alátámasztani egy saját, a hazai élő televíziós közvetítésekre vonatkozó kvantitatív felmérés elemzésével. Ezzel összefüggésben pedig a Fodor (2019) által leírtak mentén górcső alá veszem a televízió sportközvetítésekre vonatkozó kritériumait, majd ezek alapján megvizsgálom a női futball médiaképességét. A sztereotip viszonyulás kialakulására jelentős hatással vannak a hagyományos sportsajtó, a napi- és hetilapok női sporthoz kapcsolt jelentései és az újságírók hozzá fűződő viszonya. Ezeket vetném össze a jelen helyzettel a kétezres években készült, ám még ma is releváns sportszociológiai kutatások eredményeit felhasználva. A hazai állapotokba pedig a Berkesi Judit televíziós műsorvezetővel készített szakértői interjúm nyújt betekintést. A korábbi női NB I-es labdarúgó válaszaira támaszkodom a magyar médiapiacon tapasztalható tendenciák kapcsán is. Végül kérdőíves kutatásom elemzésével zárom a dolgozatot, mely a hazai, női futballt követő közönség szakággal kapcsolatos médiafogyasztási szokásait vizsgálja.","abstract_has_math":false,"creators":["Takács, Mátyás Benedek"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Bölcsészettudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Énekes, András Előd"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:32Z","subjects":["női labdarúgás","női sport","feminizmus","média","televíziós közvetítés"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"https://hdl.handle.net/2437/375385","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Énekes, András Előd"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Bölcsészettudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Takács, Mátyás Benedek"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2024-07-08T11:05:02Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2024-07-08T11:05:02Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["női labdarúgás","női sport","feminizmus","média","televíziós közvetítés"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://hdl.handle.net/2437/375385"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Záródolgozatomban a női labdarúgás hazai médiareprezentációjának 21. századi jellemzőit járom körül. Személyes tapasztalataimból kiindulva feltételeztem, hogy a nők futballjának magyarországi médiamegjelenítése jelentős hátrányban van a férfiakéval szemben. Az aránytalanság mértékét illetően körülbelül 80-20%-os megoszlásra számítottam a közvetített férfi és női mérkőzések számát tekintve. Ennek vizsgálatára szolgál egx, a televíziós sportközvetítésekre vonatkozó statisztikai elemzés. Kérdőíves kutatásom kapcsán előzetesen feltételeztem, hogy a női futball iránt érdeklődő hazai közönség leginkább a közösségi médiából tájékozódik, és elsősorban az algoritmus által „feldobott” hírekre, információkra kattint rá; leginkább a magyar vonatkozású híreket figyeli; szakágról alkotott véleményét jelentősen befolyásolják a botrányok, és érdeklődésének fontos részét képezik a női labdarúgókkal kapcsolatos bulvárhírek; rendszeresen néz élő közvetítéseket és azt leginkább a televízión keresztül teszi;véleménye szerint hosszú távon növelné a női labdarúgás hazai nézettségét, ha itthon több női mérkőzést közvetítenének. Először a vonatkozó szakirodalmak segítségével áttekintem a feminizmus női sportról megfogalmazott gondolatait és a női futball történetét annak érdekében, hogy világossá váljanak a napjainkban tapasztalható jelenségek, valamint a szakág felé irányuló sokszor igen sztereotip attitűd. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a nők labdarúgása – a fokozatos és érzékelhető javulás ellenére – több téren, így a médiareprezentációban is jelentős hátrányt szenved a férfi szakággal szemben. Az aránytalanságokat számadatokkal kívánom alátámasztani egy saját, a hazai élő televíziós közvetítésekre vonatkozó kvantitatív felmérés elemzésével. Ezzel összefüggésben pedig a Fodor (2019) által leírtak mentén górcső alá veszem a televízió sportközvetítésekre vonatkozó kritériumait, majd ezek alapján megvizsgálom a női futball médiaképességét. A sztereotip viszonyulás kialakulására jelentős hatással vannak a hagyományos sportsajtó, a napi- és hetilapok női sporthoz kapcsolt jelentései és az újságírók hozzá fűződő viszonya. Ezeket vetném össze a jelen helyzettel a kétezres években készült, ám még ma is releváns sportszociológiai kutatások eredményeit felhasználva. A hazai állapotokba pedig a Berkesi Judit televíziós műsorvezetővel készített szakértői interjúm nyújt betekintést. A korábbi női NB I-es labdarúgó válaszaira támaszkodom a magyar médiapiacon tapasztalható tendenciák kapcsán is. Végül kérdőíves kutatásom elemzésével zárom a dolgozatot, mely a hazai, női futballt követő közönség szakággal kapcsolatos médiafogyasztási szokásait vizsgálja."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["BSc/BA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A női labdarúgás magyarországi médiareprezentációja a XXI. században"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Énekes, András Előd"],"dc:contributor.department":["DE--Bölcsészettudományi Kar"],"dc:creator":["Takács, Mátyás Benedek"],"dc:date.accessioned":["2024-07-08T11:05:02Z"],"dc:date.available":["2024-07-08T11:05:02Z"],"dc:description.abstract":["Záródolgozatomban a női labdarúgás hazai médiareprezentációjának 21. századi jellemzőit járom körül. Személyes tapasztalataimból kiindulva feltételeztem, hogy a nők futballjának magyarországi médiamegjelenítése jelentős hátrányban van a férfiakéval szemben. Az aránytalanság mértékét illetően körülbelül 80-20%-os megoszlásra számítottam a közvetített férfi és női mérkőzések számát tekintve. Ennek vizsgálatára szolgál egx, a televíziós sportközvetítésekre vonatkozó statisztikai elemzés. Kérdőíves kutatásom kapcsán előzetesen feltételeztem, hogy a női futball iránt érdeklődő hazai közönség leginkább a közösségi médiából tájékozódik, és elsősorban az algoritmus által „feldobott” hírekre, információkra kattint rá; leginkább a magyar vonatkozású híreket figyeli; szakágról alkotott véleményét jelentősen befolyásolják a botrányok, és érdeklődésének fontos részét képezik a női labdarúgókkal kapcsolatos bulvárhírek; rendszeresen néz élő közvetítéseket és azt leginkább a televízión keresztül teszi;véleménye szerint hosszú távon növelné a női labdarúgás hazai nézettségét, ha itthon több női mérkőzést közvetítenének. Először a vonatkozó szakirodalmak segítségével áttekintem a feminizmus női sportról megfogalmazott gondolatait és a női futball történetét annak érdekében, hogy világossá váljanak a napjainkban tapasztalható jelenségek, valamint a szakág felé irányuló sokszor igen sztereotip attitűd. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a nők labdarúgása – a fokozatos és érzékelhető javulás ellenére – több téren, így a médiareprezentációban is jelentős hátrányt szenved a férfi szakággal szemben. Az aránytalanságokat számadatokkal kívánom alátámasztani egy saját, a hazai élő televíziós közvetítésekre vonatkozó kvantitatív felmérés elemzésével. Ezzel összefüggésben pedig a Fodor (2019) által leírtak mentén górcső alá veszem a televízió sportközvetítésekre vonatkozó kritériumait, majd ezek alapján megvizsgálom a női futball médiaképességét. A sztereotip viszonyulás kialakulására jelentős hatással vannak a hagyományos sportsajtó, a napi- és hetilapok női sporthoz kapcsolt jelentései és az újságírók hozzá fűződő viszonya. Ezeket vetném össze a jelen helyzettel a kétezres években készült, ám még ma is releváns sportszociológiai kutatások eredményeit felhasználva. A hazai állapotokba pedig a Berkesi Judit televíziós műsorvezetővel készített szakértői interjúm nyújt betekintést. A korábbi női NB I-es labdarúgó válaszaira támaszkodom a magyar médiapiacon tapasztalható tendenciák kapcsán is. Végül kérdőíves kutatásom elemzésével zárom a dolgozatot, mely a hazai, női futballt követő közönség szakággal kapcsolatos médiafogyasztási szokásait vizsgálja."],"dc:description.degree":["BSc/BA"],"dc:identifier.uri":["https://hdl.handle.net/2437/375385"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["női labdarúgás","női sport","feminizmus","média","televíziós közvetítés"],"dc:title":["A női labdarúgás magyarországi médiareprezentációja a XXI. században"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:32Z"}