{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/374846"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/374846","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A Tarna halfaunája és halközösség alapú ökológiai állapotértékelése","abstract":"A Tarna az Észak-Alföldön, részben a Mátra vidékén elhelyezkedő kisvízfolyás. A folyó vízgyűjtőterületének domborzata igen változatos, hiszen a déli része síkvidéki, míg északi területek hegy-dombvidéki jellegűek. Ezen kis folyó élővilágát az utóbbi években az antropogén hatások nagyban meghatározták. A Tarna halfauna tekintetében sokszínű, így megtalálható a folyóban több természetvédelmi oltalom alatt álló halfaj is, mint például a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), kövicsík (Barbatula barbatula), vágócsík (Cobitis elongatoides), tiszai küllő (Gobio carpathicus), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). A Tarnán a halfauna vizsgálatok már a nyolcvanas években kezdetét vették, igaz eleinte viszonylag rövid szakaszokon és kevés mintavételi helyen. A 2019-ben bekövetkező szennyezés majd pár évvel ezt követő 2022-es kiszáradás tovább növelte az érdeklődésem a felől, hogy milyen módon befolyásolhatták a halfauna összetételét ezen drasztikus behatások. Célom továbbá a vizsgálatok összevetése a vízszennyezés előtti időszakokkal, hogy miképpen hatott ki az ember ezen változatos folyó diverzitására.","abstract_html":"A Tarna az Észak-Alföldön, részben a Mátra vidékén elhelyezkedő kisvízfolyás. A folyó vízgyűjtőterületének domborzata igen változatos, hiszen a déli része síkvidéki, míg északi területek hegy-dombvidéki jellegűek. Ezen kis folyó élővilágát az utóbbi években az antropogén hatások nagyban meghatározták. A Tarna halfauna tekintetében sokszínű, így megtalálható a folyóban több természetvédelmi oltalom alatt álló halfaj is, mint például a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), kövicsík (Barbatula barbatula), vágócsík (Cobitis elongatoides), tiszai küllő (Gobio carpathicus), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). A Tarnán a halfauna vizsgálatok már a nyolcvanas években kezdetét vették, igaz eleinte viszonylag rövid szakaszokon és kevés mintavételi helyen. A 2019-ben bekövetkező szennyezés majd pár évvel ezt követő 2022-es kiszáradás tovább növelte az érdeklődésem a felől, hogy milyen módon befolyásolhatták a halfauna összetételét ezen drasztikus behatások. Célom továbbá a vizsgálatok összevetése a vízszennyezés előtti időszakokkal, hogy miképpen hatott ki az ember ezen változatos folyó diverzitására.","abstract_has_math":false,"creators":["Pádár, Patrik"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet","school":null,"contributors":[],"advisors":["Nyeste, Krisztián József"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:44Z","subjects":["Tarna, halfauna, ökológiai állapotértékelés"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"https://hdl.handle.net/2437/374846","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Nyeste, Krisztián József"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Pádár, Patrik"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2024-06-24T10:19:13Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2024-06-24T10:19:13Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Tarna, halfauna, ökológiai állapotértékelés"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["https://hdl.handle.net/2437/374846"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A Tarna az Észak-Alföldön, részben a Mátra vidékén elhelyezkedő kisvízfolyás. A folyó vízgyűjtőterületének domborzata igen változatos, hiszen a déli része síkvidéki, míg északi területek hegy-dombvidéki jellegűek. Ezen kis folyó élővilágát az utóbbi években az antropogén hatások nagyban meghatározták. A Tarna halfauna tekintetében sokszínű, így megtalálható a folyóban több természetvédelmi oltalom alatt álló halfaj is, mint például a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), kövicsík (Barbatula barbatula), vágócsík (Cobitis elongatoides), tiszai küllő (Gobio carpathicus), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). A Tarnán a halfauna vizsgálatok már a nyolcvanas években kezdetét vették, igaz eleinte viszonylag rövid szakaszokon és kevés mintavételi helyen. A 2019-ben bekövetkező szennyezés majd pár évvel ezt követő 2022-es kiszáradás tovább növelte az érdeklődésem a felől, hogy milyen módon befolyásolhatták a halfauna összetételét ezen drasztikus behatások. Célom továbbá a vizsgálatok összevetése a vízszennyezés előtti időszakokkal, hogy miképpen hatott ki az ember ezen változatos folyó diverzitására."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["MSc/MA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A Tarna halfaunája és halközösség alapú ökológiai állapotértékelése"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Nyeste, Krisztián József"],"dc:contributor.department":["DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet"],"dc:creator":["Pádár, Patrik"],"dc:date.accessioned":["2024-06-24T10:19:13Z"],"dc:date.available":["2024-06-24T10:19:13Z"],"dc:description.abstract":["A Tarna az Észak-Alföldön, részben a Mátra vidékén elhelyezkedő kisvízfolyás. A folyó vízgyűjtőterületének domborzata igen változatos, hiszen a déli része síkvidéki, míg északi területek hegy-dombvidéki jellegűek. Ezen kis folyó élővilágát az utóbbi években az antropogén hatások nagyban meghatározták. A Tarna halfauna tekintetében sokszínű, így megtalálható a folyóban több természetvédelmi oltalom alatt álló halfaj is, mint például a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), kövicsík (Barbatula barbatula), vágócsík (Cobitis elongatoides), tiszai küllő (Gobio carpathicus), halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). A Tarnán a halfauna vizsgálatok már a nyolcvanas években kezdetét vették, igaz eleinte viszonylag rövid szakaszokon és kevés mintavételi helyen. A 2019-ben bekövetkező szennyezés majd pár évvel ezt követő 2022-es kiszáradás tovább növelte az érdeklődésem a felől, hogy milyen módon befolyásolhatták a halfauna összetételét ezen drasztikus behatások. Célom továbbá a vizsgálatok összevetése a vízszennyezés előtti időszakokkal, hogy miképpen hatott ki az ember ezen változatos folyó diverzitására."],"dc:description.degree":["MSc/MA"],"dc:identifier.uri":["https://hdl.handle.net/2437/374846"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["Tarna, halfauna, ökológiai állapotértékelés"],"dc:title":["A Tarna halfaunája és halközösség alapú ökológiai állapotértékelése"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:44Z"}