{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/312889"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/312889","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A szülés megélésének vizsgálata a szülés körülményeinek, a pszichés jóllét és az érzelemszabályozási nehézségek tükrében","abstract":"Bevezetés: A szülés valamennyi emberi kultúrában jelentős és különösen örömteli esemény. Éppen ezért megdöbbentőek a traumatikus és negatív szülésélmény prevalenciájára vonatkozó adatok. A szülések 5,1-30,1%-a traumatizáló (Mackinnon és mts., 2018), azaz kimeríti a PTSD diagnosztikus kritériumait, és 6,8-44% közé tehető a negatív szülésélmények előfordulása (Tabaghdehi és mts., 2020). Módszer: Az adatgyűjtésre 2020. december és 2021. február között került sor. Az önkitöltő kérdőív online módon került kitöltésre, a vizsgálat célcsoportja az egy éven belül szült nők voltak (N=595). A vizsgálat célja kvantitatív feltáró elemzés volt, melynek során deskriptív és összehasonlító módszereket is alkalmaztunk. Vizsgáltuk a szülés megélését és annak körülményeit két, saját készítésű kérdőívvel, és igyekeztünk pszichológiai jellemzőket feltárni a Pszichológiai Jóllét és az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív segítségével. A saját fejlesztésű szülés megélését vizsgáló kérdőíven faktoranalízist hajtottunk végre, az azonosított 8 faktorból 2 (szülésélmény, bánásmód) valamennyi hipotézisünk alapjául szolgált. Eredmények: Az eredmények a legtöbb esetben elvárásainknak megfelelően alakultak. Azok a nők, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, a több mint 10 órás vajúdás, vagy a fájdalom érvénytelenítése, negatívabb szülésélménnyel (p<0,001) rendelkeztek az előbbi jellemzőkkel nem bíró társaikhoz képest. Szintén negatív szülésélményre hajlamosít a több beavatkozás (U=29635, p<0,05, Med(negatív-normál=5-4)). Minél kedvezőtlenebb kórházi bánásmódot tapasztal a szülő nő, annál negatívabb szülésélményben lesz része (rho(595)=-0,566, p<0,001). A pozitív pszichológiai működés pozitívabb szülésélménnyel jár együtt (rho(595)=-0,238, p<0,001), viszont várakozásainkkal ellentétben, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, nem rendelkeztek szignifikáns mértékben alacsonyabb pszichés jóllét mutatóval (U=33272, p=0,411, Med(megterhelő-nem megterhelő=84-85)) a fájdalom mértékétől nem szenvedő csoporthoz képest. Az érzelemszabályozás terén a várt eredmények születtek. Akik érzelemszabályozási nehézségekkel küzdenek, megrázkódtatóbb szülésben volt részük (rho(595)=0,242, p<0,001). Azok a nők, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, több érzelemszabályozási nehézséggel küzdenek, mint akiknek nem volt megterhelő (U=38604, p=0,041, Med(megterhelő-nem megterhelő=82,5-77)). Következtetés: Számos, nemcsak medikális tényező vezethet negatív szülésélményhez. Az alacsony pszichés jóllét korai prevenciója és az időben felismert érzelemszabályozási nehézségek kezelésébe nyújtott intervenciók megakadályozhatják, hogy e tényezők a negatív szülésélmény etiológiai faktorává váljanak.","abstract_html":"Bevezetés: A szülés valamennyi emberi kultúrában jelentős és különösen örömteli esemény. Éppen ezért megdöbbentőek a traumatikus és negatív szülésélmény prevalenciájára vonatkozó adatok. A szülések 5,1-30,1%-a traumatizáló (Mackinnon és mts., 2018), azaz kimeríti a PTSD diagnosztikus kritériumait, és 6,8-44% közé tehető a negatív szülésélmények előfordulása (Tabaghdehi és mts., 2020). Módszer: Az adatgyűjtésre 2020. december és 2021. február között került sor. Az önkitöltő kérdőív online módon került kitöltésre, a vizsgálat célcsoportja az egy éven belül szült nők voltak (N=595). A vizsgálat célja kvantitatív feltáró elemzés volt, melynek során deskriptív és összehasonlító módszereket is alkalmaztunk. Vizsgáltuk a szülés megélését és annak körülményeit két, saját készítésű kérdőívvel, és igyekeztünk pszichológiai jellemzőket feltárni a Pszichológiai Jóllét és az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív segítségével. A saját fejlesztésű szülés megélését vizsgáló kérdőíven faktoranalízist hajtottunk végre, az azonosított 8 faktorból 2 (szülésélmény, bánásmód) valamennyi hipotézisünk alapjául szolgált. Eredmények: Az eredmények a legtöbb esetben elvárásainknak megfelelően alakultak. Azok a nők, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, a több mint 10 órás vajúdás, vagy a fájdalom érvénytelenítése, negatívabb szülésélménnyel (p&lt;0,001) rendelkeztek az előbbi jellemzőkkel nem bíró társaikhoz képest. Szintén negatív szülésélményre hajlamosít a több beavatkozás (U=29635, p&lt;0,05, Med(negatív-normál=5-4)). Minél kedvezőtlenebb kórházi bánásmódot tapasztal a szülő nő, annál negatívabb szülésélményben lesz része (rho(595)=-0,566, p&lt;0,001). A pozitív pszichológiai működés pozitívabb szülésélménnyel jár együtt (rho(595)=-0,238, p&lt;0,001), viszont várakozásainkkal ellentétben, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, nem rendelkeztek szignifikáns mértékben alacsonyabb pszichés jóllét mutatóval (U=33272, p=0,411, Med(megterhelő-nem megterhelő=84-85)) a fájdalom mértékétől nem szenvedő csoporthoz képest. Az érzelemszabályozás terén a várt eredmények születtek. Akik érzelemszabályozási nehézségekkel küzdenek, megrázkódtatóbb szülésben volt részük (rho(595)=0,242, p&lt;0,001). Azok a nők, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, több érzelemszabályozási nehézséggel küzdenek, mint akiknek nem volt megterhelő (U=38604, p=0,041, Med(megterhelő-nem megterhelő=82,5-77)). Következtetés: Számos, nemcsak medikális tényező vezethet negatív szülésélményhez. Az alacsony pszichés jóllét korai prevenciója és az időben felismert érzelemszabályozási nehézségek kezelésébe nyújtott intervenciók megakadályozhatják, hogy e tényezők a negatív szülésélmény etiológiai faktorává váljanak.","abstract_has_math":false,"creators":["Nagyné Forgács, Ildikó"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Népegészségügyi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Molnár, Judit"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z","subjects":["szülés","pszichés jóllét","érzelemszabályozási nehézségek"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/312889","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Molnár, Judit"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Népegészségügyi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Nagyné Forgács, Ildikó"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2021-06-24T10:04:20Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2021-06-24T10:04:20Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["szülés","pszichés jóllét","érzelemszabályozási nehézségek"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/312889"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Bevezetés: A szülés valamennyi emberi kultúrában jelentős és különösen örömteli esemény. Éppen ezért megdöbbentőek a traumatikus és negatív szülésélmény prevalenciájára vonatkozó adatok. A szülések 5,1-30,1%-a traumatizáló (Mackinnon és mts., 2018), azaz kimeríti a PTSD diagnosztikus kritériumait, és 6,8-44% közé tehető a negatív szülésélmények előfordulása (Tabaghdehi és mts., 2020). Módszer: Az adatgyűjtésre 2020. december és 2021. február között került sor. Az önkitöltő kérdőív online módon került kitöltésre, a vizsgálat célcsoportja az egy éven belül szült nők voltak (N=595). A vizsgálat célja kvantitatív feltáró elemzés volt, melynek során deskriptív és összehasonlító módszereket is alkalmaztunk. Vizsgáltuk a szülés megélését és annak körülményeit két, saját készítésű kérdőívvel, és igyekeztünk pszichológiai jellemzőket feltárni a Pszichológiai Jóllét és az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív segítségével. A saját fejlesztésű szülés megélését vizsgáló kérdőíven faktoranalízist hajtottunk végre, az azonosított 8 faktorból 2 (szülésélmény, bánásmód) valamennyi hipotézisünk alapjául szolgált. Eredmények: Az eredmények a legtöbb esetben elvárásainknak megfelelően alakultak. Azok a nők, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, a több mint 10 órás vajúdás, vagy a fájdalom érvénytelenítése, negatívabb szülésélménnyel (p<0,001) rendelkeztek az előbbi jellemzőkkel nem bíró társaikhoz képest. Szintén negatív szülésélményre hajlamosít a több beavatkozás (U=29635, p<0,05, Med(negatív-normál=5-4)). Minél kedvezőtlenebb kórházi bánásmódot tapasztal a szülő nő, annál negatívabb szülésélményben lesz része (rho(595)=-0,566, p<0,001). A pozitív pszichológiai működés pozitívabb szülésélménnyel jár együtt (rho(595)=-0,238, p<0,001), viszont várakozásainkkal ellentétben, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, nem rendelkeztek szignifikáns mértékben alacsonyabb pszichés jóllét mutatóval (U=33272, p=0,411, Med(megterhelő-nem megterhelő=84-85)) a fájdalom mértékétől nem szenvedő csoporthoz képest. Az érzelemszabályozás terén a várt eredmények születtek. Akik érzelemszabályozási nehézségekkel küzdenek, megrázkódtatóbb szülésben volt részük (rho(595)=0,242, p<0,001). Azok a nők, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, több érzelemszabályozási nehézséggel küzdenek, mint akiknek nem volt megterhelő (U=38604, p=0,041, Med(megterhelő-nem megterhelő=82,5-77)). Következtetés: Számos, nemcsak medikális tényező vezethet negatív szülésélményhez. Az alacsony pszichés jóllét korai prevenciója és az időben felismert érzelemszabályozási nehézségek kezelésébe nyújtott intervenciók megakadályozhatják, hogy e tényezők a negatív szülésélmény etiológiai faktorává váljanak."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["MSc/MA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A szülés megélésének vizsgálata a szülés körülményeinek, a pszichés jóllét és az érzelemszabályozási nehézségek tükrében"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Molnár, Judit"],"dc:contributor.department":["DE--Népegészségügyi Kar"],"dc:creator":["Nagyné Forgács, Ildikó"],"dc:date.accessioned":["2021-06-24T10:04:20Z"],"dc:date.available":["2021-06-24T10:04:20Z"],"dc:description.abstract":["Bevezetés: A szülés valamennyi emberi kultúrában jelentős és különösen örömteli esemény. Éppen ezért megdöbbentőek a traumatikus és negatív szülésélmény prevalenciájára vonatkozó adatok. A szülések 5,1-30,1%-a traumatizáló (Mackinnon és mts., 2018), azaz kimeríti a PTSD diagnosztikus kritériumait, és 6,8-44% közé tehető a negatív szülésélmények előfordulása (Tabaghdehi és mts., 2020). Módszer: Az adatgyűjtésre 2020. december és 2021. február között került sor. Az önkitöltő kérdőív online módon került kitöltésre, a vizsgálat célcsoportja az egy éven belül szült nők voltak (N=595). A vizsgálat célja kvantitatív feltáró elemzés volt, melynek során deskriptív és összehasonlító módszereket is alkalmaztunk. Vizsgáltuk a szülés megélését és annak körülményeit két, saját készítésű kérdőívvel, és igyekeztünk pszichológiai jellemzőket feltárni a Pszichológiai Jóllét és az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív segítségével. A saját fejlesztésű szülés megélését vizsgáló kérdőíven faktoranalízist hajtottunk végre, az azonosított 8 faktorból 2 (szülésélmény, bánásmód) valamennyi hipotézisünk alapjául szolgált. Eredmények: Az eredmények a legtöbb esetben elvárásainknak megfelelően alakultak. Azok a nők, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, a több mint 10 órás vajúdás, vagy a fájdalom érvénytelenítése, negatívabb szülésélménnyel (p<0,001) rendelkeztek az előbbi jellemzőkkel nem bíró társaikhoz képest. Szintén negatív szülésélményre hajlamosít a több beavatkozás (U=29635, p<0,05, Med(negatív-normál=5-4)). Minél kedvezőtlenebb kórházi bánásmódot tapasztal a szülő nő, annál negatívabb szülésélményben lesz része (rho(595)=-0,566, p<0,001). A pozitív pszichológiai működés pozitívabb szülésélménnyel jár együtt (rho(595)=-0,238, p<0,001), viszont várakozásainkkal ellentétben, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, nem rendelkeztek szignifikáns mértékben alacsonyabb pszichés jóllét mutatóval (U=33272, p=0,411, Med(megterhelő-nem megterhelő=84-85)) a fájdalom mértékétől nem szenvedő csoporthoz képest. Az érzelemszabályozás terén a várt eredmények születtek. Akik érzelemszabályozási nehézségekkel küzdenek, megrázkódtatóbb szülésben volt részük (rho(595)=0,242, p<0,001). Azok a nők, akiknek megterhelő volt az elviselhetetlen mértékű fájdalom, több érzelemszabályozási nehézséggel küzdenek, mint akiknek nem volt megterhelő (U=38604, p=0,041, Med(megterhelő-nem megterhelő=82,5-77)). Következtetés: Számos, nemcsak medikális tényező vezethet negatív szülésélményhez. Az alacsony pszichés jóllét korai prevenciója és az időben felismert érzelemszabályozási nehézségek kezelésébe nyújtott intervenciók megakadályozhatják, hogy e tényezők a negatív szülésélmény etiológiai faktorává váljanak."],"dc:description.degree":["MSc/MA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/312889"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["szülés","pszichés jóllét","érzelemszabályozási nehézségek"],"dc:title":["A szülés megélésének vizsgálata a szülés körülményeinek, a pszichés jóllét és az érzelemszabályozási nehézségek tükrében"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:55Z"}