{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/3067"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/3067","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A magyar bírósági végrehajtás és az Uniós kihívások","abstract":"A bírósági végrehajtás igen jelentős szerepet foglal el mind a polgári eljárás intézményei között, mind a hétköznapi emberek életében. Ugyanis a bírósági eljárás olyan nemperes eljárás melyben a hitelező a bíróság vagy a végrehajtásra felhatalmazott szerv által „behajthatja” az adóstól a követelését. A végrehajtási eljárás fő kérdése tehát az, hogy a pernyertes fél az „igazát”, azaz az előzményi okiratban „megítélt” követelését miként érvényesítheti hatósági segédlettel. Az adós általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a követelését, melynek szabályait a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályoz. A bírósági eljárás önálló törvényi szabályozása a XIX század végére vezethető vissza. Azóta számos változáson keresztül ment át a bírósági végrehajtás, míg elérte mai formáját. A legutóbbi változtatásra az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt volt szükség, bár már az 1994. évi végrehajtási törvénynek a külföldi határozatok végrehajtására vonatkozó IX. fejezete már a Brüsszeli és a Luganói Egyezmény rendelkezéseinek a figyelembevételével született meg. A Vht. tehát folyamatosan követte az Unión belüli végrehajtásra vonatkozó joganyag változásait. Az Európai Unión belül az életviszonyok megváltozása szükségessé tette a polgári eljárásjog európai egységesítését, melynek keretében számos egyezmény és rendelet született. Mindezekre tekintettel dolgozatomban szeretném bemutatni azt, hogy mit is jelent a bírósági végrehajtás, mik a legfőbb jellemzői, illetve azt, hogy hogyan fejlődött a végrehajtási eljárás hazánkban. Továbbá szeretném megismertetni az olvasót a végrehajtási eljárásnak az Unión belüli jogharmonizációs folyamataival, valamint annak eredményeivel, és hogy mindez hogyan hatott a magyar szabályozásra.","abstract_html":"A bírósági végrehajtás igen jelentős szerepet foglal el mind a polgári eljárás intézményei között, mind a hétköznapi emberek életében. Ugyanis a bírósági eljárás olyan nemperes eljárás melyben a hitelező a bíróság vagy a végrehajtásra felhatalmazott szerv által „behajthatja” az adóstól a követelését. A végrehajtási eljárás fő kérdése tehát az, hogy a pernyertes fél az „igazát”, azaz az előzményi okiratban „megítélt” követelését miként érvényesítheti hatósági segédlettel. Az adós általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a követelését, melynek szabályait a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályoz. A bírósági eljárás önálló törvényi szabályozása a XIX század végére vezethető vissza. Azóta számos változáson keresztül ment át a bírósági végrehajtás, míg elérte mai formáját. A legutóbbi változtatásra az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt volt szükség, bár már az 1994. évi végrehajtási törvénynek a külföldi határozatok végrehajtására vonatkozó IX. fejezete már a Brüsszeli és a Luganói Egyezmény rendelkezéseinek a figyelembevételével született meg. A Vht. tehát folyamatosan követte az Unión belüli végrehajtásra vonatkozó joganyag változásait. Az Európai Unión belül az életviszonyok megváltozása szükségessé tette a polgári eljárásjog európai egységesítését, melynek keretében számos egyezmény és rendelet született. Mindezekre tekintettel dolgozatomban szeretném bemutatni azt, hogy mit is jelent a bírósági végrehajtás, mik a legfőbb jellemzői, illetve azt, hogy hogyan fejlődött a végrehajtási eljárás hazánkban. Továbbá szeretném megismertetni az olvasót a végrehajtási eljárásnak az Unión belüli jogharmonizációs folyamataival, valamint annak eredményeivel, és hogy mindez hogyan hatott a magyar szabályozásra.","abstract_has_math":false,"creators":["Szabó, Diána"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Molnár, Judit"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":2007,"date_issued":"2007-11-26T14:06:16Z","date_published":"2007-11-26T14:06:16Z","updated_at":"2026-07-27T19:13:44Z","subjects":["magyar bíróság"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/3067","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Molnár, Judit"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Szabó, Diána"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2007-11-26T14:06:16Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2007-11-26T14:06:16Z"]},{"key":"dc:date.issued","label":"Date","values":["2007-11-26T14:06:16Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["magyar bíróság"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/3067"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A bírósági végrehajtás igen jelentős szerepet foglal el mind a polgári eljárás intézményei között, mind a hétköznapi emberek életében. Ugyanis a bírósági eljárás olyan nemperes eljárás melyben a hitelező a bíróság vagy a végrehajtásra felhatalmazott szerv által „behajthatja” az adóstól a követelését. A végrehajtási eljárás fő kérdése tehát az, hogy a pernyertes fél az „igazát”, azaz az előzményi okiratban „megítélt” követelését miként érvényesítheti hatósági segédlettel. Az adós általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a követelését, melynek szabályait a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályoz. A bírósági eljárás önálló törvényi szabályozása a XIX század végére vezethető vissza. Azóta számos változáson keresztül ment át a bírósági végrehajtás, míg elérte mai formáját. A legutóbbi változtatásra az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt volt szükség, bár már az 1994. évi végrehajtási törvénynek a külföldi határozatok végrehajtására vonatkozó IX. fejezete már a Brüsszeli és a Luganói Egyezmény rendelkezéseinek a figyelembevételével született meg. A Vht. tehát folyamatosan követte az Unión belüli végrehajtásra vonatkozó joganyag változásait. Az Európai Unión belül az életviszonyok megváltozása szükségessé tette a polgári eljárásjog európai egységesítését, melynek keretében számos egyezmény és rendelet született. Mindezekre tekintettel dolgozatomban szeretném bemutatni azt, hogy mit is jelent a bírósági végrehajtás, mik a legfőbb jellemzői, illetve azt, hogy hogyan fejlődött a végrehajtási eljárás hazánkban. Továbbá szeretném megismertetni az olvasót a végrehajtási eljárásnak az Unión belüli jogharmonizációs folyamataival, valamint annak eredményeivel, és hogy mindez hogyan hatott a magyar szabályozásra."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["Ba"]},{"key":"dc:format.mimetype","label":"Dc Format Mimetype","values":["application/pdf"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A magyar bírósági végrehajtás és az Uniós kihívások"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Molnár, Judit"],"dc:contributor.department":["DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Szabó, Diána"],"dc:date.accessioned":["2007-11-26T14:06:16Z"],"dc:date.available":["2007-11-26T14:06:16Z"],"dc:date.issued":["2007-11-26T14:06:16Z"],"dc:description.abstract":["A bírósági végrehajtás igen jelentős szerepet foglal el mind a polgári eljárás intézményei között, mind a hétköznapi emberek életében. Ugyanis a bírósági eljárás olyan nemperes eljárás melyben a hitelező a bíróság vagy a végrehajtásra felhatalmazott szerv által „behajthatja” az adóstól a követelését. A végrehajtási eljárás fő kérdése tehát az, hogy a pernyertes fél az „igazát”, azaz az előzményi okiratban „megítélt” követelését miként érvényesítheti hatósági segédlettel. Az adós általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a követelését, melynek szabályait a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályoz. A bírósági eljárás önálló törvényi szabályozása a XIX század végére vezethető vissza. Azóta számos változáson keresztül ment át a bírósági végrehajtás, míg elérte mai formáját. A legutóbbi változtatásra az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt volt szükség, bár már az 1994. évi végrehajtási törvénynek a külföldi határozatok végrehajtására vonatkozó IX. fejezete már a Brüsszeli és a Luganói Egyezmény rendelkezéseinek a figyelembevételével született meg. A Vht. tehát folyamatosan követte az Unión belüli végrehajtásra vonatkozó joganyag változásait. Az Európai Unión belül az életviszonyok megváltozása szükségessé tette a polgári eljárásjog európai egységesítését, melynek keretében számos egyezmény és rendelet született. Mindezekre tekintettel dolgozatomban szeretném bemutatni azt, hogy mit is jelent a bírósági végrehajtás, mik a legfőbb jellemzői, illetve azt, hogy hogyan fejlődött a végrehajtási eljárás hazánkban. Továbbá szeretném megismertetni az olvasót a végrehajtási eljárásnak az Unión belüli jogharmonizációs folyamataival, valamint annak eredményeivel, és hogy mindez hogyan hatott a magyar szabályozásra."],"dc:description.degree":["Ba"],"dc:format.mimetype":["application/pdf"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/3067"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["magyar bíróság"],"dc:title":["A magyar bírósági végrehajtás és az Uniós kihívások"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:44Z"}