{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/301192"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/301192","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra","abstract":"Szakdolgozatom témája az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra. A tulajdon és a tulajdonjog, ezeken keresztül pedig a vagyon jelentősége minden korban kiemelkedően fontos, erre tekintettel a tulajdonjogot korlátozó, illetve megszüntető korlátok problémáinak a vizsgálata mindig aktuális és jelentős. Szakdolgozatom elkészítésének fő célja annak bemutatása, hogy a bírósági végrehajtás keretén belül az ingatlan kényszerértékesítése során, milyen jogszabályi előírásokat kell betartani annak érdekében, hogy az sikeresen és jogszabályszerűen menjen végbe. Az értekezés során arra törekszem, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) rendelkezései alapján egy átfogó képet kapjunk arra vonatkozóan, hogy az ingatlan végrehajtás milyen szerepet tölt be a bírósági végrehajtás során, milyen szempontok figyelembevételével fog helyt állni az ultima ratio jellege. A jogszabály rendelkezéseinek bemutatásán túl, igyekszem hangsúlyt fektetni az annak alkalmazása során felmerült ellentmondásokra, esetlegesen nem egyértelműen szabályzott kérdésekre és azokkal kapcsolatos állásfoglalásokra.Álláspontom szerint érdemes kiemelni azon problémákat, amelyekbe a gyakorlati alkalmazás során ütközünk és amelyek esetlegesen változtatásokra szorulnak. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy a gyakorlatban felmerülő aggályok számos esetben nem a normatív joganyag homályosságából, hanem az eljárások immanens részét képező, a felek ellentétes érdekeiből eredő szükségképpeni velejárók. Ebből adódóan a más jogágakhoz képest a górcső alá vett jogterület fokozottan nagy kihívás elé állítja a jogalkalmazót abban, hogy a joggyakorlat kialakítása során fel kell tudni oldani felek eltérő jogos érdekeit egyidejűleg védő, egymással ellentétes irányban ható alapelveket (így például a végrehajtást kérő rendelkezési jogának, valamint a fokozatosság és arányosság alapelvének kollíziója), ad absurdum tételes jogi normákat.Az ingatlan végrehajtás a bírósági végrehajtás legsúlyosabb vagyoni kényszerrel járó intézkedése.Megfigyelhető, hogy a jogszabály módosításai során rendszerint jelentős változtatásokon esett át az ingatlan értékesítésére, árverésére vonatkozó szabályozás is. Ennek egyik oka azon tény lehet, hogy az 1994. évi jogszabály megalkotása óta a bírósági végrehajtás is hatalmas változásokon ment keresztül és ami 1994-ben még megállta a helyét, a mai viszonyok között már alkalmazhatatlan lenne. Fontos kiemelni azt is, hogy a módosítások egyik fő célja az ingatlan értékesítésének átláthatóbb és egyszerűbb rendszerének a bevezetése. Álláspontom szerint a Vht. rendelkezésivel igyekszik minél jobban biztosítani az ingatlan árverésének ultima ratio jellegét, hiszen az adósok védelme, mint fő szempont következetesen végig követhető.","abstract_html":"Szakdolgozatom témája az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra. A tulajdon és a tulajdonjog, ezeken keresztül pedig a vagyon jelentősége minden korban kiemelkedően fontos, erre tekintettel a tulajdonjogot korlátozó, illetve megszüntető korlátok problémáinak a vizsgálata mindig aktuális és jelentős. Szakdolgozatom elkészítésének fő célja annak bemutatása, hogy a bírósági végrehajtás keretén belül az ingatlan kényszerértékesítése során, milyen jogszabályi előírásokat kell betartani annak érdekében, hogy az sikeresen és jogszabályszerűen menjen végbe. Az értekezés során arra törekszem, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) rendelkezései alapján egy átfogó képet kapjunk arra vonatkozóan, hogy az ingatlan végrehajtás milyen szerepet tölt be a bírósági végrehajtás során, milyen szempontok figyelembevételével fog helyt állni az ultima ratio jellege. A jogszabály rendelkezéseinek bemutatásán túl, igyekszem hangsúlyt fektetni az annak alkalmazása során felmerült ellentmondásokra, esetlegesen nem egyértelműen szabályzott kérdésekre és azokkal kapcsolatos állásfoglalásokra.Álláspontom szerint érdemes kiemelni azon problémákat, amelyekbe a gyakorlati alkalmazás során ütközünk és amelyek esetlegesen változtatásokra szorulnak. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy a gyakorlatban felmerülő aggályok számos esetben nem a normatív joganyag homályosságából, hanem az eljárások immanens részét képező, a felek ellentétes érdekeiből eredő szükségképpeni velejárók. Ebből adódóan a más jogágakhoz képest a górcső alá vett jogterület fokozottan nagy kihívás elé állítja a jogalkalmazót abban, hogy a joggyakorlat kialakítása során fel kell tudni oldani felek eltérő jogos érdekeit egyidejűleg védő, egymással ellentétes irányban ható alapelveket (így például a végrehajtást kérő rendelkezési jogának, valamint a fokozatosság és arányosság alapelvének kollíziója), ad absurdum tételes jogi normákat.Az ingatlan végrehajtás a bírósági végrehajtás legsúlyosabb vagyoni kényszerrel járó intézkedése.Megfigyelhető, hogy a jogszabály módosításai során rendszerint jelentős változtatásokon esett át az ingatlan értékesítésére, árverésére vonatkozó szabályozás is. Ennek egyik oka azon tény lehet, hogy az 1994. évi jogszabály megalkotása óta a bírósági végrehajtás is hatalmas változásokon ment keresztül és ami 1994-ben még megállta a helyét, a mai viszonyok között már alkalmazhatatlan lenne. Fontos kiemelni azt is, hogy a módosítások egyik fő célja az ingatlan értékesítésének átláthatóbb és egyszerűbb rendszerének a bevezetése. Álláspontom szerint a Vht. rendelkezésivel igyekszik minél jobban biztosítani az ingatlan árverésének ultima ratio jellegét, hiszen az adósok védelme, mint fő szempont következetesen végig követhető.","abstract_has_math":false,"creators":["Nagy, Diána"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Pribula, László"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:48Z","subjects":["ingatlan","ingatlanvégrehajtás","bírósági végrehajtás"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/301192","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Pribula, László"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Nagy, Diána"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2021-01-14T13:31:20Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2021-01-14T13:31:20Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["ingatlan","ingatlanvégrehajtás","bírósági végrehajtás"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/301192"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Szakdolgozatom témája az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra. A tulajdon és a tulajdonjog, ezeken keresztül pedig a vagyon jelentősége minden korban kiemelkedően fontos, erre tekintettel a tulajdonjogot korlátozó, illetve megszüntető korlátok problémáinak a vizsgálata mindig aktuális és jelentős. Szakdolgozatom elkészítésének fő célja annak bemutatása, hogy a bírósági végrehajtás keretén belül az ingatlan kényszerértékesítése során, milyen jogszabályi előírásokat kell betartani annak érdekében, hogy az sikeresen és jogszabályszerűen menjen végbe. Az értekezés során arra törekszem, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) rendelkezései alapján egy átfogó képet kapjunk arra vonatkozóan, hogy az ingatlan végrehajtás milyen szerepet tölt be a bírósági végrehajtás során, milyen szempontok figyelembevételével fog helyt állni az ultima ratio jellege. A jogszabály rendelkezéseinek bemutatásán túl, igyekszem hangsúlyt fektetni az annak alkalmazása során felmerült ellentmondásokra, esetlegesen nem egyértelműen szabályzott kérdésekre és azokkal kapcsolatos állásfoglalásokra.Álláspontom szerint érdemes kiemelni azon problémákat, amelyekbe a gyakorlati alkalmazás során ütközünk és amelyek esetlegesen változtatásokra szorulnak. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy a gyakorlatban felmerülő aggályok számos esetben nem a normatív joganyag homályosságából, hanem az eljárások immanens részét képező, a felek ellentétes érdekeiből eredő szükségképpeni velejárók. Ebből adódóan a más jogágakhoz képest a górcső alá vett jogterület fokozottan nagy kihívás elé állítja a jogalkalmazót abban, hogy a joggyakorlat kialakítása során fel kell tudni oldani felek eltérő jogos érdekeit egyidejűleg védő, egymással ellentétes irányban ható alapelveket (így például a végrehajtást kérő rendelkezési jogának, valamint a fokozatosság és arányosság alapelvének kollíziója), ad absurdum tételes jogi normákat.Az ingatlan végrehajtás a bírósági végrehajtás legsúlyosabb vagyoni kényszerrel járó intézkedése.Megfigyelhető, hogy a jogszabály módosításai során rendszerint jelentős változtatásokon esett át az ingatlan értékesítésére, árverésére vonatkozó szabályozás is. Ennek egyik oka azon tény lehet, hogy az 1994. évi jogszabály megalkotása óta a bírósági végrehajtás is hatalmas változásokon ment keresztül és ami 1994-ben még megállta a helyét, a mai viszonyok között már alkalmazhatatlan lenne. Fontos kiemelni azt is, hogy a módosítások egyik fő célja az ingatlan értékesítésének átláthatóbb és egyszerűbb rendszerének a bevezetése. Álláspontom szerint a Vht. rendelkezésivel igyekszik minél jobban biztosítani az ingatlan árverésének ultima ratio jellegét, hiszen az adósok védelme, mint fő szempont következetesen végig követhető."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Pribula, László"],"dc:contributor.department":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Nagy, Diána"],"dc:date.accessioned":["2021-01-14T13:31:20Z"],"dc:date.available":["2021-01-14T13:31:20Z"],"dc:description.abstract":["Szakdolgozatom témája az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra. A tulajdon és a tulajdonjog, ezeken keresztül pedig a vagyon jelentősége minden korban kiemelkedően fontos, erre tekintettel a tulajdonjogot korlátozó, illetve megszüntető korlátok problémáinak a vizsgálata mindig aktuális és jelentős. Szakdolgozatom elkészítésének fő célja annak bemutatása, hogy a bírósági végrehajtás keretén belül az ingatlan kényszerértékesítése során, milyen jogszabályi előírásokat kell betartani annak érdekében, hogy az sikeresen és jogszabályszerűen menjen végbe. Az értekezés során arra törekszem, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) rendelkezései alapján egy átfogó képet kapjunk arra vonatkozóan, hogy az ingatlan végrehajtás milyen szerepet tölt be a bírósági végrehajtás során, milyen szempontok figyelembevételével fog helyt állni az ultima ratio jellege. A jogszabály rendelkezéseinek bemutatásán túl, igyekszem hangsúlyt fektetni az annak alkalmazása során felmerült ellentmondásokra, esetlegesen nem egyértelműen szabályzott kérdésekre és azokkal kapcsolatos állásfoglalásokra.Álláspontom szerint érdemes kiemelni azon problémákat, amelyekbe a gyakorlati alkalmazás során ütközünk és amelyek esetlegesen változtatásokra szorulnak. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy a gyakorlatban felmerülő aggályok számos esetben nem a normatív joganyag homályosságából, hanem az eljárások immanens részét képező, a felek ellentétes érdekeiből eredő szükségképpeni velejárók. Ebből adódóan a más jogágakhoz képest a górcső alá vett jogterület fokozottan nagy kihívás elé állítja a jogalkalmazót abban, hogy a joggyakorlat kialakítása során fel kell tudni oldani felek eltérő jogos érdekeit egyidejűleg védő, egymással ellentétes irányban ható alapelveket (így például a végrehajtást kérő rendelkezési jogának, valamint a fokozatosság és arányosság alapelvének kollíziója), ad absurdum tételes jogi normákat.Az ingatlan végrehajtás a bírósági végrehajtás legsúlyosabb vagyoni kényszerrel járó intézkedése.Megfigyelhető, hogy a jogszabály módosításai során rendszerint jelentős változtatásokon esett át az ingatlan értékesítésére, árverésére vonatkozó szabályozás is. Ennek egyik oka azon tény lehet, hogy az 1994. évi jogszabály megalkotása óta a bírósági végrehajtás is hatalmas változásokon ment keresztül és ami 1994-ben még megállta a helyét, a mai viszonyok között már alkalmazhatatlan lenne. Fontos kiemelni azt is, hogy a módosítások egyik fő célja az ingatlan értékesítésének átláthatóbb és egyszerűbb rendszerének a bevezetése. Álláspontom szerint a Vht. rendelkezésivel igyekszik minél jobban biztosítani az ingatlan árverésének ultima ratio jellegét, hiszen az adósok védelme, mint fő szempont következetesen végig követhető."],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/301192"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["ingatlan","ingatlanvégrehajtás","bírósági végrehajtás"],"dc:title":["Az ingatlan kényszerértékesítése a bírósági végrehajtásban, különös tekintettel a lakóingatlanokra"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:48Z"}