{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/278770"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/278770","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek – A perkoncentráció elvének jelentősége","abstract":"A jogtudományban és a gyakorlatban is igény jelentkezett egy új koncentrált, felelősségteljes és professzionális pervitel megteremtését célzó perjogi törvény megalkotására. Az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jén lépett hatályba. Az új Pp. megalkotásával a jogalkotók célja a perhatékonyság növelése volt. Ennek érdekében jelent meg a Pp.-ben a perkoncentráció elve is, amely alapján a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. A hatékonyság rendszerszintű megvalósításában kiemelkedő szerepet kapott a bíróság közrehatási kötelezettsége mentén megvalósítandó tevékenysége is. Az optimális anyagi pervezetés során a bíróság és a felek szorosan együttműködnek, ennek eredményeként rögzülnek a per anyagi jogi alapjai, amelyek meghatározzák a bizonyításra szoruló tényeket, illetve az azok megállapításhoz szükséges bizonyítékokat. Ezáltal létrejött egy olyan eszköz a jogalkalmazás területén, amely mentén párhuzamosan érvényesíthetővé válik a közérdek és a magánérdek. A perkoncentráció gyakorlati megvalósítása érdekében a Pp.-ben bevezették az osztott perszerkezetet, amely egy tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. A perkoncentráció követelményének szem előtt tartásával tartalmazza a törvény a bíróság két bementi szintű, eltérő, sajátos eljárási szabályait. Az elsőfokú ügyeket a járásbíróságok és a törvényszékek között osztja meg. A kollektív igényérvényesítés körében is változás történt, két új eljárásjogi intézmény szolgálja a hatékonyságot és a gyorsaságot: a társult per és a közérdekből indított per. A perhatékonyság érdekében kettős célt fogalmaztak meg a perorvoslatok körében, amely alapján olyan szabályozás került kialakításra, mely a jogorvoslathoz való jog megfelelő érvényesülése mellett az elsőfokú eljárásokhoz hasonlóan nem ad lehetőséget a perelhúzásra. Az új Pp.-ben tehát az alapelvek és a konkrét rendelkezések szintjén is változások történtek a jogalkotói cél megvalósítása érdekében. Mindezek ellenére nem beszélhetünk újdonságokról, hiszen mind az alapelvek, mind pedig ezen eljárásjogi megoldások már az 1952-es Pp.-ben ismertek voltak. A Pp. viszont kiemeli és koncentráltan szabályozza ezeket, így új alapokra helyezi a polgári perek szabályait.","abstract_html":"A jogtudományban és a gyakorlatban is igény jelentkezett egy új koncentrált, felelősségteljes és professzionális pervitel megteremtését célzó perjogi törvény megalkotására. Az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jén lépett hatályba. Az új Pp. megalkotásával a jogalkotók célja a perhatékonyság növelése volt. Ennek érdekében jelent meg a Pp.-ben a perkoncentráció elve is, amely alapján a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. A hatékonyság rendszerszintű megvalósításában kiemelkedő szerepet kapott a bíróság közrehatási kötelezettsége mentén megvalósítandó tevékenysége is. Az optimális anyagi pervezetés során a bíróság és a felek szorosan együttműködnek, ennek eredményeként rögzülnek a per anyagi jogi alapjai, amelyek meghatározzák a bizonyításra szoruló tényeket, illetve az azok megállapításhoz szükséges bizonyítékokat. Ezáltal létrejött egy olyan eszköz a jogalkalmazás területén, amely mentén párhuzamosan érvényesíthetővé válik a közérdek és a magánérdek. A perkoncentráció gyakorlati megvalósítása érdekében a Pp.-ben bevezették az osztott perszerkezetet, amely egy tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. A perkoncentráció követelményének szem előtt tartásával tartalmazza a törvény a bíróság két bementi szintű, eltérő, sajátos eljárási szabályait. Az elsőfokú ügyeket a járásbíróságok és a törvényszékek között osztja meg. A kollektív igényérvényesítés körében is változás történt, két új eljárásjogi intézmény szolgálja a hatékonyságot és a gyorsaságot: a társult per és a közérdekből indított per. A perhatékonyság érdekében kettős célt fogalmaztak meg a perorvoslatok körében, amely alapján olyan szabályozás került kialakításra, mely a jogorvoslathoz való jog megfelelő érvényesülése mellett az elsőfokú eljárásokhoz hasonlóan nem ad lehetőséget a perelhúzásra. Az új Pp.-ben tehát az alapelvek és a konkrét rendelkezések szintjén is változások történtek a jogalkotói cél megvalósítása érdekében. Mindezek ellenére nem beszélhetünk újdonságokról, hiszen mind az alapelvek, mind pedig ezen eljárásjogi megoldások már az 1952-es Pp.-ben ismertek voltak. A Pp. viszont kiemeli és koncentráltan szabályozza ezeket, így új alapokra helyezi a polgári perek szabályait.","abstract_has_math":false,"creators":["Bognár-Fodor, Regina Kitti"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Molnár, Judit"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z","subjects":["polgári eljárásjog","alapelvek","perkoncentráció"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/278770","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Molnár, Judit"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Bognár-Fodor, Regina Kitti"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2020-01-22T12:30:41Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2020-01-22T12:30:41Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["polgári eljárásjog","alapelvek","perkoncentráció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/278770"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A jogtudományban és a gyakorlatban is igény jelentkezett egy új koncentrált, felelősségteljes és professzionális pervitel megteremtését célzó perjogi törvény megalkotására. Az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jén lépett hatályba. Az új Pp. megalkotásával a jogalkotók célja a perhatékonyság növelése volt. Ennek érdekében jelent meg a Pp.-ben a perkoncentráció elve is, amely alapján a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. A hatékonyság rendszerszintű megvalósításában kiemelkedő szerepet kapott a bíróság közrehatási kötelezettsége mentén megvalósítandó tevékenysége is. Az optimális anyagi pervezetés során a bíróság és a felek szorosan együttműködnek, ennek eredményeként rögzülnek a per anyagi jogi alapjai, amelyek meghatározzák a bizonyításra szoruló tényeket, illetve az azok megállapításhoz szükséges bizonyítékokat. Ezáltal létrejött egy olyan eszköz a jogalkalmazás területén, amely mentén párhuzamosan érvényesíthetővé válik a közérdek és a magánérdek. A perkoncentráció gyakorlati megvalósítása érdekében a Pp.-ben bevezették az osztott perszerkezetet, amely egy tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. A perkoncentráció követelményének szem előtt tartásával tartalmazza a törvény a bíróság két bementi szintű, eltérő, sajátos eljárási szabályait. Az elsőfokú ügyeket a járásbíróságok és a törvényszékek között osztja meg. A kollektív igényérvényesítés körében is változás történt, két új eljárásjogi intézmény szolgálja a hatékonyságot és a gyorsaságot: a társult per és a közérdekből indított per. A perhatékonyság érdekében kettős célt fogalmaztak meg a perorvoslatok körében, amely alapján olyan szabályozás került kialakításra, mely a jogorvoslathoz való jog megfelelő érvényesülése mellett az elsőfokú eljárásokhoz hasonlóan nem ad lehetőséget a perelhúzásra. Az új Pp.-ben tehát az alapelvek és a konkrét rendelkezések szintjén is változások történtek a jogalkotói cél megvalósítása érdekében. Mindezek ellenére nem beszélhetünk újdonságokról, hiszen mind az alapelvek, mind pedig ezen eljárásjogi megoldások már az 1952-es Pp.-ben ismertek voltak. A Pp. viszont kiemeli és koncentráltan szabályozza ezeket, így új alapokra helyezi a polgári perek szabályait."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek – A perkoncentráció elvének jelentősége"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Molnár, Judit"],"dc:contributor.department":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Bognár-Fodor, Regina Kitti"],"dc:date.accessioned":["2020-01-22T12:30:41Z"],"dc:date.available":["2020-01-22T12:30:41Z"],"dc:description.abstract":["A jogtudományban és a gyakorlatban is igény jelentkezett egy új koncentrált, felelősségteljes és professzionális pervitel megteremtését célzó perjogi törvény megalkotására. Az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jén lépett hatályba. Az új Pp. megalkotásával a jogalkotók célja a perhatékonyság növelése volt. Ennek érdekében jelent meg a Pp.-ben a perkoncentráció elve is, amely alapján a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. A hatékonyság rendszerszintű megvalósításában kiemelkedő szerepet kapott a bíróság közrehatási kötelezettsége mentén megvalósítandó tevékenysége is. Az optimális anyagi pervezetés során a bíróság és a felek szorosan együttműködnek, ennek eredményeként rögzülnek a per anyagi jogi alapjai, amelyek meghatározzák a bizonyításra szoruló tényeket, illetve az azok megállapításhoz szükséges bizonyítékokat. Ezáltal létrejött egy olyan eszköz a jogalkalmazás területén, amely mentén párhuzamosan érvényesíthetővé válik a közérdek és a magánérdek. A perkoncentráció gyakorlati megvalósítása érdekében a Pp.-ben bevezették az osztott perszerkezetet, amely egy tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. A perkoncentráció követelményének szem előtt tartásával tartalmazza a törvény a bíróság két bementi szintű, eltérő, sajátos eljárási szabályait. Az elsőfokú ügyeket a járásbíróságok és a törvényszékek között osztja meg. A kollektív igényérvényesítés körében is változás történt, két új eljárásjogi intézmény szolgálja a hatékonyságot és a gyorsaságot: a társult per és a közérdekből indított per. A perhatékonyság érdekében kettős célt fogalmaztak meg a perorvoslatok körében, amely alapján olyan szabályozás került kialakításra, mely a jogorvoslathoz való jog megfelelő érvényesülése mellett az elsőfokú eljárásokhoz hasonlóan nem ad lehetőséget a perelhúzásra. Az új Pp.-ben tehát az alapelvek és a konkrét rendelkezések szintjén is változások történtek a jogalkotói cél megvalósítása érdekében. Mindezek ellenére nem beszélhetünk újdonságokról, hiszen mind az alapelvek, mind pedig ezen eljárásjogi megoldások már az 1952-es Pp.-ben ismertek voltak. A Pp. viszont kiemeli és koncentráltan szabályozza ezeket, így új alapokra helyezi a polgári perek szabályait."],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/278770"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["polgári eljárásjog","alapelvek","perkoncentráció"],"dc:title":["A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek – A perkoncentráció elvének jelentősége"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:59Z"}