{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/266840"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/266840","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Pénzbüntetés a magyar büntetőjogban","abstract":"„A büntetőjog társadalmi rendeltetése az, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. Nincs önálló működési terepe, mint egyéb jogágaknak. Ezért más a büntetőjogi szankció, mint az egyéb jogágak reparáló, helyreállító vagy egyéb kötelességstatuáló szankciói. A büntetőjogi szankció ezért büntetés, ezért hátrányokozás. Szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása, amikor már más jogági szankciók nem segítenek.”1 Ezen szankciók közül a pénzbüntetést szeretném kiemelni szakdolgozatomban, amely megoldást nyújt a bírák számára, hogy a büntetőjog ultima ratio jellege miatt az arányosság keretein belül maradva hozhassák meg az ítéletüket. A téma teljeskörű kidolgozása szempontjából kiemelkedően fontos az alapvetőnek tekinthető fogalmak meghatározása, a pénzbüntetés kialakulásának történeti bemutatása, illetve dilemmáinak vizsgálata, annak érdekében, hogy a pénzbüntetések témaköréről átfogó képet kapjunk. A téma több dilemmát is tartalmaz, mint például a kutatásom folyamán visszatérő kérdésként megjelenő napi tételes rendszer, mely estén az eljáró hatóságok szempontrendszere nem tud kitérni az elkövető minden tulajdonságára. Vizsgálom továbbá a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásának lehetőségét. A pénzbüntetés mind a jelenlegi, mind a múltban fellelhető statisztikák alapján, közel azonos mutatókkal rendelkezik a kiszabott büntetések számában, mint a szabadságvesztés-szankció. Ez nem véletlen hiszen a büntetések és intézkedések többsége valamilyen feltételhez kötött, a pénzbüntetés ezzel szemben széles körben, általános jelleggel szabható ki. A szankciórendszer megváltoztatása mindkét fent említett esetben rendkívül összetett folyamat, hiszen annak alulszabályozása nem megfelelő ítéletet eredményezhet, a túlszabályozása pedig még nagyobb terhet róna a bíróságokra. Szükséges a pénzbüntetés hazai bevezetése kapcsán feltérképezni azt is, hogy milyen nemzetközi megoldások léteznek és ezek milyen további hatást gyakorolnak a magyar büntetőjogra. A dolgozatom célja vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet csökkenteni a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetések számát, valamint tehermentesíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket.","abstract_html":"„A büntetőjog társadalmi rendeltetése az, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. Nincs önálló működési terepe, mint egyéb jogágaknak. Ezért más a büntetőjogi szankció, mint az egyéb jogágak reparáló, helyreállító vagy egyéb kötelességstatuáló szankciói. A büntetőjogi szankció ezért büntetés, ezért hátrányokozás. Szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása, amikor már más jogági szankciók nem segítenek.”1 Ezen szankciók közül a pénzbüntetést szeretném kiemelni szakdolgozatomban, amely megoldást nyújt a bírák számára, hogy a büntetőjog ultima ratio jellege miatt az arányosság keretein belül maradva hozhassák meg az ítéletüket. A téma teljeskörű kidolgozása szempontjából kiemelkedően fontos az alapvetőnek tekinthető fogalmak meghatározása, a pénzbüntetés kialakulásának történeti bemutatása, illetve dilemmáinak vizsgálata, annak érdekében, hogy a pénzbüntetések témaköréről átfogó képet kapjunk. A téma több dilemmát is tartalmaz, mint például a kutatásom folyamán visszatérő kérdésként megjelenő napi tételes rendszer, mely estén az eljáró hatóságok szempontrendszere nem tud kitérni az elkövető minden tulajdonságára. Vizsgálom továbbá a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásának lehetőségét. A pénzbüntetés mind a jelenlegi, mind a múltban fellelhető statisztikák alapján, közel azonos mutatókkal rendelkezik a kiszabott büntetések számában, mint a szabadságvesztés-szankció. Ez nem véletlen hiszen a büntetések és intézkedések többsége valamilyen feltételhez kötött, a pénzbüntetés ezzel szemben széles körben, általános jelleggel szabható ki. A szankciórendszer megváltoztatása mindkét fent említett esetben rendkívül összetett folyamat, hiszen annak alulszabályozása nem megfelelő ítéletet eredményezhet, a túlszabályozása pedig még nagyobb terhet róna a bíróságokra. Szükséges a pénzbüntetés hazai bevezetése kapcsán feltérképezni azt is, hogy milyen nemzetközi megoldások léteznek és ezek milyen további hatást gyakorolnak a magyar büntetőjogra. A dolgozatom célja vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet csökkenteni a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetések számát, valamint tehermentesíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket.","abstract_has_math":false,"creators":["Göttlichter, Erich József"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Sipos, Ferenc"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:41Z","subjects":["pénzbüntetés","büntetőjog","speciálprevenció","generálprevenció"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/266840","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Sipos, Ferenc"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Göttlichter, Erich József"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2019-05-03T09:25:28Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2019-05-03T09:25:28Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["pénzbüntetés","büntetőjog","speciálprevenció","generálprevenció"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/266840"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["„A büntetőjog társadalmi rendeltetése az, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. Nincs önálló működési terepe, mint egyéb jogágaknak. Ezért más a büntetőjogi szankció, mint az egyéb jogágak reparáló, helyreállító vagy egyéb kötelességstatuáló szankciói. A büntetőjogi szankció ezért büntetés, ezért hátrányokozás. Szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása, amikor már más jogági szankciók nem segítenek.”1 Ezen szankciók közül a pénzbüntetést szeretném kiemelni szakdolgozatomban, amely megoldást nyújt a bírák számára, hogy a büntetőjog ultima ratio jellege miatt az arányosság keretein belül maradva hozhassák meg az ítéletüket. A téma teljeskörű kidolgozása szempontjából kiemelkedően fontos az alapvetőnek tekinthető fogalmak meghatározása, a pénzbüntetés kialakulásának történeti bemutatása, illetve dilemmáinak vizsgálata, annak érdekében, hogy a pénzbüntetések témaköréről átfogó képet kapjunk. A téma több dilemmát is tartalmaz, mint például a kutatásom folyamán visszatérő kérdésként megjelenő napi tételes rendszer, mely estén az eljáró hatóságok szempontrendszere nem tud kitérni az elkövető minden tulajdonságára. Vizsgálom továbbá a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásának lehetőségét. A pénzbüntetés mind a jelenlegi, mind a múltban fellelhető statisztikák alapján, közel azonos mutatókkal rendelkezik a kiszabott büntetések számában, mint a szabadságvesztés-szankció. Ez nem véletlen hiszen a büntetések és intézkedések többsége valamilyen feltételhez kötött, a pénzbüntetés ezzel szemben széles körben, általános jelleggel szabható ki. A szankciórendszer megváltoztatása mindkét fent említett esetben rendkívül összetett folyamat, hiszen annak alulszabályozása nem megfelelő ítéletet eredményezhet, a túlszabályozása pedig még nagyobb terhet róna a bíróságokra. Szükséges a pénzbüntetés hazai bevezetése kapcsán feltérképezni azt is, hogy milyen nemzetközi megoldások léteznek és ezek milyen további hatást gyakorolnak a magyar büntetőjogra. A dolgozatom célja vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet csökkenteni a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetések számát, valamint tehermentesíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["BSc/BA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Pénzbüntetés a magyar büntetőjogban"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Sipos, Ferenc"],"dc:contributor.department":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Göttlichter, Erich József"],"dc:date.accessioned":["2019-05-03T09:25:28Z"],"dc:date.available":["2019-05-03T09:25:28Z"],"dc:description.abstract":["„A büntetőjog társadalmi rendeltetése az, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. Nincs önálló működési terepe, mint egyéb jogágaknak. Ezért más a büntetőjogi szankció, mint az egyéb jogágak reparáló, helyreállító vagy egyéb kötelességstatuáló szankciói. A büntetőjogi szankció ezért büntetés, ezért hátrányokozás. Szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása, amikor már más jogági szankciók nem segítenek.”1 Ezen szankciók közül a pénzbüntetést szeretném kiemelni szakdolgozatomban, amely megoldást nyújt a bírák számára, hogy a büntetőjog ultima ratio jellege miatt az arányosság keretein belül maradva hozhassák meg az ítéletüket. A téma teljeskörű kidolgozása szempontjából kiemelkedően fontos az alapvetőnek tekinthető fogalmak meghatározása, a pénzbüntetés kialakulásának történeti bemutatása, illetve dilemmáinak vizsgálata, annak érdekében, hogy a pénzbüntetések témaköréről átfogó képet kapjunk. A téma több dilemmát is tartalmaz, mint például a kutatásom folyamán visszatérő kérdésként megjelenő napi tételes rendszer, mely estén az eljáró hatóságok szempontrendszere nem tud kitérni az elkövető minden tulajdonságára. Vizsgálom továbbá a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásának lehetőségét. A pénzbüntetés mind a jelenlegi, mind a múltban fellelhető statisztikák alapján, közel azonos mutatókkal rendelkezik a kiszabott büntetések számában, mint a szabadságvesztés-szankció. Ez nem véletlen hiszen a büntetések és intézkedések többsége valamilyen feltételhez kötött, a pénzbüntetés ezzel szemben széles körben, általános jelleggel szabható ki. A szankciórendszer megváltoztatása mindkét fent említett esetben rendkívül összetett folyamat, hiszen annak alulszabályozása nem megfelelő ítéletet eredményezhet, a túlszabályozása pedig még nagyobb terhet róna a bíróságokra. Szükséges a pénzbüntetés hazai bevezetése kapcsán feltérképezni azt is, hogy milyen nemzetközi megoldások léteznek és ezek milyen további hatást gyakorolnak a magyar büntetőjogra. A dolgozatom célja vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet csökkenteni a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetések számát, valamint tehermentesíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket."],"dc:description.degree":["BSc/BA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/266840"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["pénzbüntetés","büntetőjog","speciálprevenció","generálprevenció"],"dc:title":["Pénzbüntetés a magyar büntetőjogban"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:41Z"}