{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/246499"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/246499","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Pedagógushallgatók romák köznevelési részvételével kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata","abstract":"A roma lakosság, a korábbi asszimilációs törekvések után, a rendszerváltás idején a volt szocialista országok többségében hátrányos helyzetbe került. A gazdasági, társadalmi hátrányok kevéssé mérséklődtek az elmúlt évtizedek során. Napjainkban a romákkal kapcsolatos kérdések alapvetően emberi jogi, valamint oktatási területen jelennek meg. Utóbbi a társadalmi integrációban kap(na) jelentős szerepet. Ugyanakkor, ahogyan arra egy nemzetközi kutatás, az EDUMIGROM rámutatott, a felzárkóztatás politikai szándéka gyakran kisiklik a többségi társadalom érintett tagjainak ellenállása miatt (Szalai et al., 2010). A dolgozatban azt mutatjuk be, hogyan viszonyulnak a Debreceni Egyetemen tanuló leendő óvoda- és középiskolai pedagógusok és a roma gyerekekhez. Vannak-e előítéleteik velük szemben? Úgy gondolják, hogy a roma gyerekek bármilyen téren rosszabbak, mint a többségi társadalom tagjai? Tanulnak-e a képzésük során a roma kultúráról, sajátosságokról? És mindezek fényében tudják-e majd segíteni a roma gyerekek integrációját, a tanári munkájuk során? A dolgozathoz 2016 novemberében és decemberében négy fókuszcsoportos interjú készült, a Debreceni Egyetem összesen 22 hallgatójával. A megkérdezett hallgatók fele óvodapedagógusnak, a másik fele középiskolai pedagógusnak készül. Az interjúk öt témakörben készültek: 1. pedagógus akar-e lenni a hallgató, mennyire elkötelezett; 2. milyen számára az „álomiskola”, illetve az „álomóvoda”; 3. mit gondol a hallgató a romákról, beállítódásukról, viselkedésükről, különösen a roma gyermekekről; 4. mit tanult a képzés során a roma identitásalakulásról, kultúráról; 5. tud-e bármit a roma szakkollégiumok tevékenységéről. Az interjúkat átirata alapján tematikus elemzést készítettem. Az eredmények szerint a tanárképzésben részt vevő hallgatók úgy érzik, nincs sem elméleti, sem gyakorlati tudásuk a roma diákokról. Saját gyermekkori emlékeire hagyatkoznak, ezek alapján a roma gyerekeket problémásnak, nehezen taníthatónak gondolják. Az óvodapedagógus hallgatók ezzel szemben viszonylag árnyaltan, nem homogén csoportként látják a romákat, és a képzés gyakorlati része hozzájárult ahhoz, hogy kompetensnek érezzék magukat egy olyan óvodai csoportban is, ahová roma gyerekek járnak. Az elméleti felkészítést azonban ők sem érzik elégségesnek, és bizonytalanok abban, hogy a cigány szülőkkel mennyire tudnának jó kapcsolatot kialakítani.","abstract_html":"A roma lakosság, a korábbi asszimilációs törekvések után, a rendszerváltás idején a volt szocialista országok többségében hátrányos helyzetbe került. A gazdasági, társadalmi hátrányok kevéssé mérséklődtek az elmúlt évtizedek során. Napjainkban a romákkal kapcsolatos kérdések alapvetően emberi jogi, valamint oktatási területen jelennek meg. Utóbbi a társadalmi integrációban kap(na) jelentős szerepet. Ugyanakkor, ahogyan arra egy nemzetközi kutatás, az EDUMIGROM rámutatott, a felzárkóztatás politikai szándéka gyakran kisiklik a többségi társadalom érintett tagjainak ellenállása miatt (Szalai et al., 2010). A dolgozatban azt mutatjuk be, hogyan viszonyulnak a Debreceni Egyetemen tanuló leendő óvoda- és középiskolai pedagógusok és a roma gyerekekhez. Vannak-e előítéleteik velük szemben? Úgy gondolják, hogy a roma gyerekek bármilyen téren rosszabbak, mint a többségi társadalom tagjai? Tanulnak-e a képzésük során a roma kultúráról, sajátosságokról? És mindezek fényében tudják-e majd segíteni a roma gyerekek integrációját, a tanári munkájuk során? A dolgozathoz 2016 novemberében és decemberében négy fókuszcsoportos interjú készült, a Debreceni Egyetem összesen 22 hallgatójával. A megkérdezett hallgatók fele óvodapedagógusnak, a másik fele középiskolai pedagógusnak készül. Az interjúk öt témakörben készültek: 1. pedagógus akar-e lenni a hallgató, mennyire elkötelezett; 2. milyen számára az „álomiskola”, illetve az „álomóvoda”; 3. mit gondol a hallgató a romákról, beállítódásukról, viselkedésükről, különösen a roma gyermekekről; 4. mit tanult a képzés során a roma identitásalakulásról, kultúráról; 5. tud-e bármit a roma szakkollégiumok tevékenységéről. Az interjúkat átirata alapján tematikus elemzést készítettem. Az eredmények szerint a tanárképzésben részt vevő hallgatók úgy érzik, nincs sem elméleti, sem gyakorlati tudásuk a roma diákokról. Saját gyermekkori emlékeire hagyatkoznak, ezek alapján a roma gyerekeket problémásnak, nehezen taníthatónak gondolják. Az óvodapedagógus hallgatók ezzel szemben viszonylag árnyaltan, nem homogén csoportként látják a romákat, és a képzés gyakorlati része hozzájárult ahhoz, hogy kompetensnek érezzék magukat egy olyan óvodai csoportban is, ahová roma gyerekek járnak. Az elméleti felkészítést azonban ők sem érzik elégségesnek, és bizonytalanok abban, hogy a cigány szülőkkel mennyire tudnának jó kapcsolatot kialakítani.","abstract_has_math":false,"creators":["Kovács, Edina Mária"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Bölcsészettudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Veresné Gönczi, Ibolya"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:39Z","subjects":["pedagógus","pedagógusképzés","roma","köznevelés","esélyegyenlőség"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/246499","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Veresné Gönczi, Ibolya"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Bölcsészettudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kovács, Edina Mária"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2017-12-14T14:35:43Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2017-12-14T14:35:43Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["pedagógus","pedagógusképzés","roma","köznevelés","esélyegyenlőség"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/246499"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A roma lakosság, a korábbi asszimilációs törekvések után, a rendszerváltás idején a volt szocialista országok többségében hátrányos helyzetbe került. A gazdasági, társadalmi hátrányok kevéssé mérséklődtek az elmúlt évtizedek során. Napjainkban a romákkal kapcsolatos kérdések alapvetően emberi jogi, valamint oktatási területen jelennek meg. Utóbbi a társadalmi integrációban kap(na) jelentős szerepet. Ugyanakkor, ahogyan arra egy nemzetközi kutatás, az EDUMIGROM rámutatott, a felzárkóztatás politikai szándéka gyakran kisiklik a többségi társadalom érintett tagjainak ellenállása miatt (Szalai et al., 2010). A dolgozatban azt mutatjuk be, hogyan viszonyulnak a Debreceni Egyetemen tanuló leendő óvoda- és középiskolai pedagógusok és a roma gyerekekhez. Vannak-e előítéleteik velük szemben? Úgy gondolják, hogy a roma gyerekek bármilyen téren rosszabbak, mint a többségi társadalom tagjai? Tanulnak-e a képzésük során a roma kultúráról, sajátosságokról? És mindezek fényében tudják-e majd segíteni a roma gyerekek integrációját, a tanári munkájuk során? A dolgozathoz 2016 novemberében és decemberében négy fókuszcsoportos interjú készült, a Debreceni Egyetem összesen 22 hallgatójával. A megkérdezett hallgatók fele óvodapedagógusnak, a másik fele középiskolai pedagógusnak készül. Az interjúk öt témakörben készültek: 1. pedagógus akar-e lenni a hallgató, mennyire elkötelezett; 2. milyen számára az „álomiskola”, illetve az „álomóvoda”; 3. mit gondol a hallgató a romákról, beállítódásukról, viselkedésükről, különösen a roma gyermekekről; 4. mit tanult a képzés során a roma identitásalakulásról, kultúráról; 5. tud-e bármit a roma szakkollégiumok tevékenységéről. Az interjúkat átirata alapján tematikus elemzést készítettem. Az eredmények szerint a tanárképzésben részt vevő hallgatók úgy érzik, nincs sem elméleti, sem gyakorlati tudásuk a roma diákokról. Saját gyermekkori emlékeire hagyatkoznak, ezek alapján a roma gyerekeket problémásnak, nehezen taníthatónak gondolják. Az óvodapedagógus hallgatók ezzel szemben viszonylag árnyaltan, nem homogén csoportként látják a romákat, és a képzés gyakorlati része hozzájárult ahhoz, hogy kompetensnek érezzék magukat egy olyan óvodai csoportban is, ahová roma gyerekek járnak. Az elméleti felkészítést azonban ők sem érzik elégségesnek, és bizonytalanok abban, hogy a cigány szülőkkel mennyire tudnának jó kapcsolatot kialakítani."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["MSc/MA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Pedagógushallgatók romák köznevelési részvételével kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Veresné Gönczi, Ibolya"],"dc:contributor.department":["DE--Bölcsészettudományi Kar"],"dc:creator":["Kovács, Edina Mária"],"dc:date.accessioned":["2017-12-14T14:35:43Z"],"dc:date.available":["2017-12-14T14:35:43Z"],"dc:description.abstract":["A roma lakosság, a korábbi asszimilációs törekvések után, a rendszerváltás idején a volt szocialista országok többségében hátrányos helyzetbe került. A gazdasági, társadalmi hátrányok kevéssé mérséklődtek az elmúlt évtizedek során. Napjainkban a romákkal kapcsolatos kérdések alapvetően emberi jogi, valamint oktatási területen jelennek meg. Utóbbi a társadalmi integrációban kap(na) jelentős szerepet. Ugyanakkor, ahogyan arra egy nemzetközi kutatás, az EDUMIGROM rámutatott, a felzárkóztatás politikai szándéka gyakran kisiklik a többségi társadalom érintett tagjainak ellenállása miatt (Szalai et al., 2010). A dolgozatban azt mutatjuk be, hogyan viszonyulnak a Debreceni Egyetemen tanuló leendő óvoda- és középiskolai pedagógusok és a roma gyerekekhez. Vannak-e előítéleteik velük szemben? Úgy gondolják, hogy a roma gyerekek bármilyen téren rosszabbak, mint a többségi társadalom tagjai? Tanulnak-e a képzésük során a roma kultúráról, sajátosságokról? És mindezek fényében tudják-e majd segíteni a roma gyerekek integrációját, a tanári munkájuk során? A dolgozathoz 2016 novemberében és decemberében négy fókuszcsoportos interjú készült, a Debreceni Egyetem összesen 22 hallgatójával. A megkérdezett hallgatók fele óvodapedagógusnak, a másik fele középiskolai pedagógusnak készül. Az interjúk öt témakörben készültek: 1. pedagógus akar-e lenni a hallgató, mennyire elkötelezett; 2. milyen számára az „álomiskola”, illetve az „álomóvoda”; 3. mit gondol a hallgató a romákról, beállítódásukról, viselkedésükről, különösen a roma gyermekekről; 4. mit tanult a képzés során a roma identitásalakulásról, kultúráról; 5. tud-e bármit a roma szakkollégiumok tevékenységéről. Az interjúkat átirata alapján tematikus elemzést készítettem. Az eredmények szerint a tanárképzésben részt vevő hallgatók úgy érzik, nincs sem elméleti, sem gyakorlati tudásuk a roma diákokról. Saját gyermekkori emlékeire hagyatkoznak, ezek alapján a roma gyerekeket problémásnak, nehezen taníthatónak gondolják. Az óvodapedagógus hallgatók ezzel szemben viszonylag árnyaltan, nem homogén csoportként látják a romákat, és a képzés gyakorlati része hozzájárult ahhoz, hogy kompetensnek érezzék magukat egy olyan óvodai csoportban is, ahová roma gyerekek járnak. Az elméleti felkészítést azonban ők sem érzik elégségesnek, és bizonytalanok abban, hogy a cigány szülőkkel mennyire tudnának jó kapcsolatot kialakítani."],"dc:description.degree":["MSc/MA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/246499"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["pedagógus","pedagógusképzés","roma","köznevelés","esélyegyenlőség"],"dc:title":["Pedagógushallgatók romák köznevelési részvételével kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:39Z"}