{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/239555"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/239555","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Szerződéskötés elektronikus környezetben – Az „internet-szerződések”","abstract":"A magyar polgári jog szabályai között a technológiai fejlődés és európai uniós tagságunk révén helyet követeltek és kaptak az elektronikus környezetben létrejött szerződésekre vonatkozó rendelkezések. A jogszabályi elismertség és a hagyományos szerződésekkel azonos jogi minősítés alapján elmondható, hogy az elektronikus szerződéskötésnek jogi akadályai nincsenek, csupán a folyamat és a közeg specialitásaira figyelemmel találkozhatunk (indokolt) többletkövetelményekkel. A hazai szabályozás összképét tekintve megállapítható, hogy az „internet-szerződések” magánjog keretei közé történő elhelyezése és e szerződésekre vonatkozó szabályanyag mind európai, mind nemzetközi viszonylatban is modernnek mondható. Az e-szerződések megjelenése és elterjedésére a polgári jog sikerrel reagált, a jogalkotás szintjén megvalósult az elektronikus szerződéskötés egyenrangúként való elismerése a klasszikusnak tekinthető szerződéskötési formákkal. E komplex terület jogtechnikai kihívásait és a szabályozás felerősödését jól példázza az a tény is, hogy az hatályos Ptk. a szerződésekre vonatkozó általános szabályok között külön fejezetet biztosít az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályainak. Ezzel az e-szerződéseknek a polgári jog rendszerében elfoglalt helye már a Ptk., mint anyajog szintjén is rögzítésre került, a részletszabályokat továbbra is az egyéb törvények és rendeletek bontják ki, ezáltal a jogalkotó rugalmasabban képes a mindenkori rendelkezéseket az aktuális gyakorlathoz alakítani, arra figyelemmel, hogy az e-kereskedelem korunk legdinamikusabban fejlődő területe. A jogalkotó nincs könnyű helyzetben, hiszen a fejlődés napi szintű, a technológia és a gyakorlat mindig a jogszabályok előtt jár.","abstract_html":"A magyar polgári jog szabályai között a technológiai fejlődés és európai uniós tagságunk révén helyet követeltek és kaptak az elektronikus környezetben létrejött szerződésekre vonatkozó rendelkezések. A jogszabályi elismertség és a hagyományos szerződésekkel azonos jogi minősítés alapján elmondható, hogy az elektronikus szerződéskötésnek jogi akadályai nincsenek, csupán a folyamat és a közeg specialitásaira figyelemmel találkozhatunk (indokolt) többletkövetelményekkel. A hazai szabályozás összképét tekintve megállapítható, hogy az „internet-szerződések” magánjog keretei közé történő elhelyezése és e szerződésekre vonatkozó szabályanyag mind európai, mind nemzetközi viszonylatban is modernnek mondható. Az e-szerződések megjelenése és elterjedésére a polgári jog sikerrel reagált, a jogalkotás szintjén megvalósult az elektronikus szerződéskötés egyenrangúként való elismerése a klasszikusnak tekinthető szerződéskötési formákkal. E komplex terület jogtechnikai kihívásait és a szabályozás felerősödését jól példázza az a tény is, hogy az hatályos Ptk. a szerződésekre vonatkozó általános szabályok között külön fejezetet biztosít az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályainak. Ezzel az e-szerződéseknek a polgári jog rendszerében elfoglalt helye már a Ptk., mint anyajog szintjén is rögzítésre került, a részletszabályokat továbbra is az egyéb törvények és rendeletek bontják ki, ezáltal a jogalkotó rugalmasabban képes a mindenkori rendelkezéseket az aktuális gyakorlathoz alakítani, arra figyelemmel, hogy az e-kereskedelem korunk legdinamikusabban fejlődő területe. A jogalkotó nincs könnyű helyzetben, hiszen a fejlődés napi szintű, a technológia és a gyakorlat mindig a jogszabályok előtt jár.","abstract_has_math":false,"creators":["Ambrusz, Ákos"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Csécsy, Andrea"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:57Z","subjects":["elektronikus kereskedelem, e-commerce, kereskedelem"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/239555","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Csécsy, Andrea"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Ambrusz, Ákos"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2017-05-05T09:33:41Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2017-05-05T09:33:41Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["elektronikus kereskedelem, e-commerce, kereskedelem"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/239555"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A magyar polgári jog szabályai között a technológiai fejlődés és európai uniós tagságunk révén helyet követeltek és kaptak az elektronikus környezetben létrejött szerződésekre vonatkozó rendelkezések. A jogszabályi elismertség és a hagyományos szerződésekkel azonos jogi minősítés alapján elmondható, hogy az elektronikus szerződéskötésnek jogi akadályai nincsenek, csupán a folyamat és a közeg specialitásaira figyelemmel találkozhatunk (indokolt) többletkövetelményekkel. A hazai szabályozás összképét tekintve megállapítható, hogy az „internet-szerződések” magánjog keretei közé történő elhelyezése és e szerződésekre vonatkozó szabályanyag mind európai, mind nemzetközi viszonylatban is modernnek mondható. Az e-szerződések megjelenése és elterjedésére a polgári jog sikerrel reagált, a jogalkotás szintjén megvalósult az elektronikus szerződéskötés egyenrangúként való elismerése a klasszikusnak tekinthető szerződéskötési formákkal. E komplex terület jogtechnikai kihívásait és a szabályozás felerősödését jól példázza az a tény is, hogy az hatályos Ptk. a szerződésekre vonatkozó általános szabályok között külön fejezetet biztosít az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályainak. Ezzel az e-szerződéseknek a polgári jog rendszerében elfoglalt helye már a Ptk., mint anyajog szintjén is rögzítésre került, a részletszabályokat továbbra is az egyéb törvények és rendeletek bontják ki, ezáltal a jogalkotó rugalmasabban képes a mindenkori rendelkezéseket az aktuális gyakorlathoz alakítani, arra figyelemmel, hogy az e-kereskedelem korunk legdinamikusabban fejlődő területe. A jogalkotó nincs könnyű helyzetben, hiszen a fejlődés napi szintű, a technológia és a gyakorlat mindig a jogszabályok előtt jár."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["BSc/BA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Szerződéskötés elektronikus környezetben – Az „internet-szerződések”"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Csécsy, Andrea"],"dc:contributor.department":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Ambrusz, Ákos"],"dc:date.accessioned":["2017-05-05T09:33:41Z"],"dc:date.available":["2017-05-05T09:33:41Z"],"dc:description.abstract":["A magyar polgári jog szabályai között a technológiai fejlődés és európai uniós tagságunk révén helyet követeltek és kaptak az elektronikus környezetben létrejött szerződésekre vonatkozó rendelkezések. A jogszabályi elismertség és a hagyományos szerződésekkel azonos jogi minősítés alapján elmondható, hogy az elektronikus szerződéskötésnek jogi akadályai nincsenek, csupán a folyamat és a közeg specialitásaira figyelemmel találkozhatunk (indokolt) többletkövetelményekkel. A hazai szabályozás összképét tekintve megállapítható, hogy az „internet-szerződések” magánjog keretei közé történő elhelyezése és e szerződésekre vonatkozó szabályanyag mind európai, mind nemzetközi viszonylatban is modernnek mondható. Az e-szerződések megjelenése és elterjedésére a polgári jog sikerrel reagált, a jogalkotás szintjén megvalósult az elektronikus szerződéskötés egyenrangúként való elismerése a klasszikusnak tekinthető szerződéskötési formákkal. E komplex terület jogtechnikai kihívásait és a szabályozás felerősödését jól példázza az a tény is, hogy az hatályos Ptk. a szerződésekre vonatkozó általános szabályok között külön fejezetet biztosít az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályainak. Ezzel az e-szerződéseknek a polgári jog rendszerében elfoglalt helye már a Ptk., mint anyajog szintjén is rögzítésre került, a részletszabályokat továbbra is az egyéb törvények és rendeletek bontják ki, ezáltal a jogalkotó rugalmasabban képes a mindenkori rendelkezéseket az aktuális gyakorlathoz alakítani, arra figyelemmel, hogy az e-kereskedelem korunk legdinamikusabban fejlődő területe. A jogalkotó nincs könnyű helyzetben, hiszen a fejlődés napi szintű, a technológia és a gyakorlat mindig a jogszabályok előtt jár."],"dc:description.degree":["BSc/BA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/239555"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["elektronikus kereskedelem, e-commerce, kereskedelem"],"dc:title":["Szerződéskötés elektronikus környezetben – Az „internet-szerződések”"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:57Z"}