{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/238729"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/238729","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Áldás, vagy átok? Természeti erőforrások Venezuela és Chile gazdasági életében","abstract":"Diplomadolgozatomban Venezuela és Chile gazdasági helyzetét vizsgáltam, különös tekintettel a természeti erőforrások szerepére. A vizsgálat tárgyát képező két ország kellően szélsőséges utat jártak be annak ellenére, hogy hasonló természeti és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. A vizsgálatok során alkalmazott módszerek nagyrészt szekunder kutatások, emellett az összehasonlítás megkönnyítése érdekében SWOT elemzést alkalmaztam. Venezuela legfőbb erőssége, hogy a legnagyobb olajtartalékkal rendelkezik a világon, ami a vizsgálatok alapján egyben hátrány is számára, hiszen nem tudja megfelelően hasznosítani az ebből származó előnyöket. Ezzel szemben Chile a rézből származó bevételeit optimálisan tudja alkalmazni. A politikai elemzésnél kirajzolódott egy diktatórikus vs. demokratikus állami berendezkedés, melynek különbsége jól tükröződik a két ország esetében. Az országok működésének vizsgálata során a legnagyobb kockázatot Venezuela esetében a teljes elszigetelődés veszélye jelentheti, ezzel szemben Chile tárt karokkal fogadja a külföldi befektetőket és megtesz mindent annak érdekében, hogy minél vonzóbb feltételeket teremtsen számukra. Az elemzés végére egyértelműen beigazolódott, hogy amíg Venezuela számára átok, addig Chile esetében áldás a természeti erőforrás. Azonban a hangsúly nem a természeti erőforrás létén, hanem az erőforrás felhasználásában van. Venezuela sajnos rossz, Chile viszont jó példával szolgál nemcsak a közgazdászok számára. Tekintettel arra, hogy a két ország számos hasonló adottságokkal rendelekezik, mint Magyarország, így a leglényegesebb kérdés az, hogy Magyarország milyen utat fog bejárni a jövőben?","abstract_html":"Diplomadolgozatomban Venezuela és Chile gazdasági helyzetét vizsgáltam, különös tekintettel a természeti erőforrások szerepére. A vizsgálat tárgyát képező két ország kellően szélsőséges utat jártak be annak ellenére, hogy hasonló természeti és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. A vizsgálatok során alkalmazott módszerek nagyrészt szekunder kutatások, emellett az összehasonlítás megkönnyítése érdekében SWOT elemzést alkalmaztam. Venezuela legfőbb erőssége, hogy a legnagyobb olajtartalékkal rendelkezik a világon, ami a vizsgálatok alapján egyben hátrány is számára, hiszen nem tudja megfelelően hasznosítani az ebből származó előnyöket. Ezzel szemben Chile a rézből származó bevételeit optimálisan tudja alkalmazni. A politikai elemzésnél kirajzolódott egy diktatórikus vs. demokratikus állami berendezkedés, melynek különbsége jól tükröződik a két ország esetében. Az országok működésének vizsgálata során a legnagyobb kockázatot Venezuela esetében a teljes elszigetelődés veszélye jelentheti, ezzel szemben Chile tárt karokkal fogadja a külföldi befektetőket és megtesz mindent annak érdekében, hogy minél vonzóbb feltételeket teremtsen számukra. Az elemzés végére egyértelműen beigazolódott, hogy amíg Venezuela számára átok, addig Chile esetében áldás a természeti erőforrás. Azonban a hangsúly nem a természeti erőforrás létén, hanem az erőforrás felhasználásában van. Venezuela sajnos rossz, Chile viszont jó példával szolgál nemcsak a közgazdászok számára. Tekintettel arra, hogy a két ország számos hasonló adottságokkal rendelekezik, mint Magyarország, így a leglényegesebb kérdés az, hogy Magyarország milyen utat fog bejárni a jövőben?","abstract_has_math":false,"creators":["Kliment, László Zsolt"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Gazdaságtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Erdey, László"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:44Z","subjects":["Chile","Venezuela","olaj","réz"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/238729","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Erdey, László"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Gazdaságtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kliment, László Zsolt"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2017-04-28T09:46:57Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2017-04-28T09:46:57Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["Chile","Venezuela","olaj","réz"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/238729"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["Diplomadolgozatomban Venezuela és Chile gazdasági helyzetét vizsgáltam, különös tekintettel a természeti erőforrások szerepére. A vizsgálat tárgyát képező két ország kellően szélsőséges utat jártak be annak ellenére, hogy hasonló természeti és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. A vizsgálatok során alkalmazott módszerek nagyrészt szekunder kutatások, emellett az összehasonlítás megkönnyítése érdekében SWOT elemzést alkalmaztam. Venezuela legfőbb erőssége, hogy a legnagyobb olajtartalékkal rendelkezik a világon, ami a vizsgálatok alapján egyben hátrány is számára, hiszen nem tudja megfelelően hasznosítani az ebből származó előnyöket. Ezzel szemben Chile a rézből származó bevételeit optimálisan tudja alkalmazni. A politikai elemzésnél kirajzolódott egy diktatórikus vs. demokratikus állami berendezkedés, melynek különbsége jól tükröződik a két ország esetében. Az országok működésének vizsgálata során a legnagyobb kockázatot Venezuela esetében a teljes elszigetelődés veszélye jelentheti, ezzel szemben Chile tárt karokkal fogadja a külföldi befektetőket és megtesz mindent annak érdekében, hogy minél vonzóbb feltételeket teremtsen számukra. Az elemzés végére egyértelműen beigazolódott, hogy amíg Venezuela számára átok, addig Chile esetében áldás a természeti erőforrás. Azonban a hangsúly nem a természeti erőforrás létén, hanem az erőforrás felhasználásában van. Venezuela sajnos rossz, Chile viszont jó példával szolgál nemcsak a közgazdászok számára. Tekintettel arra, hogy a két ország számos hasonló adottságokkal rendelekezik, mint Magyarország, így a leglényegesebb kérdés az, hogy Magyarország milyen utat fog bejárni a jövőben?"]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["MSc/MA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Áldás, vagy átok? Természeti erőforrások Venezuela és Chile gazdasági életében"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Erdey, László"],"dc:contributor.department":["DE--Gazdaságtudományi Kar"],"dc:creator":["Kliment, László Zsolt"],"dc:date.accessioned":["2017-04-28T09:46:57Z"],"dc:date.available":["2017-04-28T09:46:57Z"],"dc:description.abstract":["Diplomadolgozatomban Venezuela és Chile gazdasági helyzetét vizsgáltam, különös tekintettel a természeti erőforrások szerepére. A vizsgálat tárgyát képező két ország kellően szélsőséges utat jártak be annak ellenére, hogy hasonló természeti és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. A vizsgálatok során alkalmazott módszerek nagyrészt szekunder kutatások, emellett az összehasonlítás megkönnyítése érdekében SWOT elemzést alkalmaztam. Venezuela legfőbb erőssége, hogy a legnagyobb olajtartalékkal rendelkezik a világon, ami a vizsgálatok alapján egyben hátrány is számára, hiszen nem tudja megfelelően hasznosítani az ebből származó előnyöket. Ezzel szemben Chile a rézből származó bevételeit optimálisan tudja alkalmazni. A politikai elemzésnél kirajzolódott egy diktatórikus vs. demokratikus állami berendezkedés, melynek különbsége jól tükröződik a két ország esetében. Az országok működésének vizsgálata során a legnagyobb kockázatot Venezuela esetében a teljes elszigetelődés veszélye jelentheti, ezzel szemben Chile tárt karokkal fogadja a külföldi befektetőket és megtesz mindent annak érdekében, hogy minél vonzóbb feltételeket teremtsen számukra. Az elemzés végére egyértelműen beigazolódott, hogy amíg Venezuela számára átok, addig Chile esetében áldás a természeti erőforrás. Azonban a hangsúly nem a természeti erőforrás létén, hanem az erőforrás felhasználásában van. Venezuela sajnos rossz, Chile viszont jó példával szolgál nemcsak a közgazdászok számára. Tekintettel arra, hogy a két ország számos hasonló adottságokkal rendelekezik, mint Magyarország, így a leglényegesebb kérdés az, hogy Magyarország milyen utat fog bejárni a jövőben?"],"dc:description.degree":["MSc/MA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/238729"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["Chile","Venezuela","olaj","réz"],"dc:title":["Áldás, vagy átok? Természeti erőforrások Venezuela és Chile gazdasági életében"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:44Z"}