{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/234862"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/234862","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog konkurenciája","abstract":"A korábbi Gazdasági törvények semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrészre kiköthető e vételi jog. Ezen a joghézagon sajnálatos módon a hatályos Polgári Törvénykönyvünk sem változtatott, annak ellenére, hogy a bírói gyakorlatban ismert, és gyakran hivatkozott, hogy az üzletrészre vételi jogot lehet alapítani. A 2013. évi V. törvényünk természetesen továbbra is szabályozza az elővásárlási és a vételi jogot, a normaszöveg alapján azonban e kettő hatalmasság egy-máshoz való viszonya nem teljesen egyértelmű, amit tovább árnyal az a kép, ha ezen két jog a társasági jogon belül kerül összeütközésre egymással. Jelen dolgozat fő problémakörét tehát az üzletrész vonatkozásában kiköthető vételi jog adja, és az a kérdés, hogy hogyan gyakorolható ez a jog az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal szemben. A munkám lényegének a megértése véleményem szerint három jogintézmény részletesebb bemutatását is igényli, ami nem más, mint az üzletrész, az elővásárlási jog, ezen belül a másokat megelőző megszerzésre irányuló jog végül pedig a vételi jog. Az említett logika mentén haladva elsőként a kft.-ben a tagsági jogokat megtestesítő üzlet-résszel fogok foglalkozni, valamint itt teszek kitérést arra a dogmatikai problémára is, hogy a Ptk. nem tekinti a dolog kategória alá tartozó fogalomnak az üzletrészt, adásvétel tárgya-ként viszont szigorúan kiköti, hogy az csak dolog lehet, annak az átruházásáról és birtokba adásáról lehet kizárólag szó. Az elővásárlási jog fejezet alatt tartom indokoltnak elemezni a másokat megelőző meg-szerzésre irányuló jogot, továbbá azokat az eseteket, amikor ezen előjog megsértése miatt a szerződés hatálytalanná válik. Mindezek után pedig a vételi jog kapcsán írok az előbb említett bírói gyakorlatról, ami szerint vételi jog alapítható üzletrészre. Szakdolgozatom végezetül azt tárgyalja, hogy hogyan alakul a vételi jog és az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog egymáshoz való viszonya abban az esetben, amikor a társaság tagja egy olyan üzletrészre, amelyen más tagnak vagy tagoknak a Ptk. alapján az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joga áll fenn, szerződéssel harmadik személy javára mégis vételi jogot enged.","abstract_html":"A korábbi Gazdasági törvények semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrészre kiköthető e vételi jog. Ezen a joghézagon sajnálatos módon a hatályos Polgári Törvénykönyvünk sem változtatott, annak ellenére, hogy a bírói gyakorlatban ismert, és gyakran hivatkozott, hogy az üzletrészre vételi jogot lehet alapítani. A 2013. évi V. törvényünk természetesen továbbra is szabályozza az elővásárlási és a vételi jogot, a normaszöveg alapján azonban e kettő hatalmasság egy-máshoz való viszonya nem teljesen egyértelmű, amit tovább árnyal az a kép, ha ezen két jog a társasági jogon belül kerül összeütközésre egymással. Jelen dolgozat fő problémakörét tehát az üzletrész vonatkozásában kiköthető vételi jog adja, és az a kérdés, hogy hogyan gyakorolható ez a jog az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal szemben. A munkám lényegének a megértése véleményem szerint három jogintézmény részletesebb bemutatását is igényli, ami nem más, mint az üzletrész, az elővásárlási jog, ezen belül a másokat megelőző megszerzésre irányuló jog végül pedig a vételi jog. Az említett logika mentén haladva elsőként a kft.-ben a tagsági jogokat megtestesítő üzlet-résszel fogok foglalkozni, valamint itt teszek kitérést arra a dogmatikai problémára is, hogy a Ptk. nem tekinti a dolog kategória alá tartozó fogalomnak az üzletrészt, adásvétel tárgya-ként viszont szigorúan kiköti, hogy az csak dolog lehet, annak az átruházásáról és birtokba adásáról lehet kizárólag szó. Az elővásárlási jog fejezet alatt tartom indokoltnak elemezni a másokat megelőző meg-szerzésre irányuló jogot, továbbá azokat az eseteket, amikor ezen előjog megsértése miatt a szerződés hatálytalanná válik. Mindezek után pedig a vételi jog kapcsán írok az előbb említett bírói gyakorlatról, ami szerint vételi jog alapítható üzletrészre. Szakdolgozatom végezetül azt tárgyalja, hogy hogyan alakul a vételi jog és az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog egymáshoz való viszonya abban az esetben, amikor a társaság tagja egy olyan üzletrészre, amelyen más tagnak vagy tagoknak a Ptk. alapján az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joga áll fenn, szerződéssel harmadik személy javára mégis vételi jogot enged.","abstract_has_math":false,"creators":["Horváth, Alexandra"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Állam- és Jogtudományi Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Varga, Nelli"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:53Z","subjects":["üzletrész, elővásárlási jog, vételi jog"],"languages":["hu"],"rights":[],"rights_urls":[],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/234862","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Varga, Nelli"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Horváth, Alexandra"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2017-02-01T11:05:47Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2017-02-01T11:05:47Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["üzletrész, elővásárlási jog, vételi jog"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/234862"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A korábbi Gazdasági törvények semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrészre kiköthető e vételi jog. Ezen a joghézagon sajnálatos módon a hatályos Polgári Törvénykönyvünk sem változtatott, annak ellenére, hogy a bírói gyakorlatban ismert, és gyakran hivatkozott, hogy az üzletrészre vételi jogot lehet alapítani. A 2013. évi V. törvényünk természetesen továbbra is szabályozza az elővásárlási és a vételi jogot, a normaszöveg alapján azonban e kettő hatalmasság egy-máshoz való viszonya nem teljesen egyértelmű, amit tovább árnyal az a kép, ha ezen két jog a társasági jogon belül kerül összeütközésre egymással. Jelen dolgozat fő problémakörét tehát az üzletrész vonatkozásában kiköthető vételi jog adja, és az a kérdés, hogy hogyan gyakorolható ez a jog az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal szemben. A munkám lényegének a megértése véleményem szerint három jogintézmény részletesebb bemutatását is igényli, ami nem más, mint az üzletrész, az elővásárlási jog, ezen belül a másokat megelőző megszerzésre irányuló jog végül pedig a vételi jog. Az említett logika mentén haladva elsőként a kft.-ben a tagsági jogokat megtestesítő üzlet-résszel fogok foglalkozni, valamint itt teszek kitérést arra a dogmatikai problémára is, hogy a Ptk. nem tekinti a dolog kategória alá tartozó fogalomnak az üzletrészt, adásvétel tárgya-ként viszont szigorúan kiköti, hogy az csak dolog lehet, annak az átruházásáról és birtokba adásáról lehet kizárólag szó. Az elővásárlási jog fejezet alatt tartom indokoltnak elemezni a másokat megelőző meg-szerzésre irányuló jogot, továbbá azokat az eseteket, amikor ezen előjog megsértése miatt a szerződés hatálytalanná válik. Mindezek után pedig a vételi jog kapcsán írok az előbb említett bírói gyakorlatról, ami szerint vételi jog alapítható üzletrészre. Szakdolgozatom végezetül azt tárgyalja, hogy hogyan alakul a vételi jog és az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog egymáshoz való viszonya abban az esetben, amikor a társaság tagja egy olyan üzletrészre, amelyen más tagnak vagy tagoknak a Ptk. alapján az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joga áll fenn, szerződéssel harmadik személy javára mégis vételi jogot enged."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["egységes, osztatlan"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog konkurenciája"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Varga, Nelli"],"dc:contributor.department":["DE--Állam- és Jogtudományi Kar"],"dc:creator":["Horváth, Alexandra"],"dc:date.accessioned":["2017-02-01T11:05:47Z"],"dc:date.available":["2017-02-01T11:05:47Z"],"dc:description.abstract":["A korábbi Gazdasági törvények semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrészre kiköthető e vételi jog. Ezen a joghézagon sajnálatos módon a hatályos Polgári Törvénykönyvünk sem változtatott, annak ellenére, hogy a bírói gyakorlatban ismert, és gyakran hivatkozott, hogy az üzletrészre vételi jogot lehet alapítani. A 2013. évi V. törvényünk természetesen továbbra is szabályozza az elővásárlási és a vételi jogot, a normaszöveg alapján azonban e kettő hatalmasság egy-máshoz való viszonya nem teljesen egyértelmű, amit tovább árnyal az a kép, ha ezen két jog a társasági jogon belül kerül összeütközésre egymással. Jelen dolgozat fő problémakörét tehát az üzletrész vonatkozásában kiköthető vételi jog adja, és az a kérdés, hogy hogyan gyakorolható ez a jog az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal szemben. A munkám lényegének a megértése véleményem szerint három jogintézmény részletesebb bemutatását is igényli, ami nem más, mint az üzletrész, az elővásárlási jog, ezen belül a másokat megelőző megszerzésre irányuló jog végül pedig a vételi jog. Az említett logika mentén haladva elsőként a kft.-ben a tagsági jogokat megtestesítő üzlet-résszel fogok foglalkozni, valamint itt teszek kitérést arra a dogmatikai problémára is, hogy a Ptk. nem tekinti a dolog kategória alá tartozó fogalomnak az üzletrészt, adásvétel tárgya-ként viszont szigorúan kiköti, hogy az csak dolog lehet, annak az átruházásáról és birtokba adásáról lehet kizárólag szó. Az elővásárlási jog fejezet alatt tartom indokoltnak elemezni a másokat megelőző meg-szerzésre irányuló jogot, továbbá azokat az eseteket, amikor ezen előjog megsértése miatt a szerződés hatálytalanná válik. Mindezek után pedig a vételi jog kapcsán írok az előbb említett bírói gyakorlatról, ami szerint vételi jog alapítható üzletrészre. Szakdolgozatom végezetül azt tárgyalja, hogy hogyan alakul a vételi jog és az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog egymáshoz való viszonya abban az esetben, amikor a társaság tagja egy olyan üzletrészre, amelyen más tagnak vagy tagoknak a Ptk. alapján az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joga áll fenn, szerződéssel harmadik személy javára mégis vételi jogot enged."],"dc:description.degree":["egységes, osztatlan"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/234862"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:subject":["üzletrész, elővásárlási jog, vételi jog"],"dc:title":["Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog és a vételi jog konkurenciája"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:53Z"}