{"id":{"repo_id":"debrecen","oai_identifier":"oai:dea.lib.unideb.hu:2437/231227"},"canonical_url":"https://search.dev.ndltd.org/etd/debrecen/oai:dea.lib.unideb.hu:2437/231227","repository":{"repo_id":"debrecen","name":"University of Debrecen","base_url":"https://dea.lib.unideb.hu/server/oai/request"},"display":{"title":"Preharveszt kezelés hatása a meggy mikrobiális szennyezettségére","abstract":"A Világon a Kárpát-medence bővelkedik a legnagyobb számban meggyfajtákkal és ezek klóntípusaival. Ehhez azonban elmondhatjuk, hogy a magyarországi nemesítők tájszelekciós és keresztezéssel végzett munkái járultak hozzá legnagyobb arányban. A nemesítés célok között szerepelnek a jobb genetikai tulajdonságok is, mint gombákkal szembeni ellenállóság növelése. Ezen paraméternek nagy jelentősége van, hiszen ez által a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége csökkenthető és csökken környezetünk terhelésére. A gazdasági növényeinket kárósító kórokozóknak és kártevőknek a természetes szelekció által nő az ellenálló képességük a különböző növényvédő szerekkel szemben. A növényvédő szer előállítók ennek érdekében új hatásmechanizmusú szereket állítanak elő. A növényvédelmi technikák során ezért próbálunk minél célzottabban az egyes károsító fajokra koncentrálni, hogy a hasznos élő szervezeteket ne pusztítsuk el, és ezzel az ökológiai egyensúlyt továbbra is biztosítsuk. A gyümölcsök higiéniája a gyümölcsültetvényekben kezdődik, a jó és tudás alapú gyakorlatok meghatározzák a betakarított termés mennyiségét és minőségét is. A betakarítás utáni technológiáknak pedig meghatározó tényezője az egészséges jó minőségű termés. Dolgozatomban meggyszemek felületi mikrobiális szennyezettségét vizsgáltam mennyiségi módszerrel, amik eltérő fungicides kezelésben részesültek a növényvédelem során. Három különböző táptalajt alkalmazva lemezöntéses módszerrel megvizsgáltam az aerob összcsíra számot, valamint az élesztő és penészgombák mennyiségét. Az eredmények között eltérések tapasztalhatóak, ami jelzést ad arra, hogy a meggytermesztés növényvédelme és a fajtahasználat megválasztása nagy jelentőséggel bír a termesztéstechnológia kialakításánál.","abstract_html":"A Világon a Kárpát-medence bővelkedik a legnagyobb számban meggyfajtákkal és ezek klóntípusaival. Ehhez azonban elmondhatjuk, hogy a magyarországi nemesítők tájszelekciós és keresztezéssel végzett munkái járultak hozzá legnagyobb arányban. A nemesítés célok között szerepelnek a jobb genetikai tulajdonságok is, mint gombákkal szembeni ellenállóság növelése. Ezen paraméternek nagy jelentősége van, hiszen ez által a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége csökkenthető és csökken környezetünk terhelésére. A gazdasági növényeinket kárósító kórokozóknak és kártevőknek a természetes szelekció által nő az ellenálló képességük a különböző növényvédő szerekkel szemben. A növényvédő szer előállítók ennek érdekében új hatásmechanizmusú szereket állítanak elő. A növényvédelmi technikák során ezért próbálunk minél célzottabban az egyes károsító fajokra koncentrálni, hogy a hasznos élő szervezeteket ne pusztítsuk el, és ezzel az ökológiai egyensúlyt továbbra is biztosítsuk. A gyümölcsök higiéniája a gyümölcsültetvényekben kezdődik, a jó és tudás alapú gyakorlatok meghatározzák a betakarított termés mennyiségét és minőségét is. A betakarítás utáni technológiáknak pedig meghatározó tényezője az egészséges jó minőségű termés. Dolgozatomban meggyszemek felületi mikrobiális szennyezettségét vizsgáltam mennyiségi módszerrel, amik eltérő fungicides kezelésben részesültek a növényvédelem során. Három különböző táptalajt alkalmazva lemezöntéses módszerrel megvizsgáltam az aerob összcsíra számot, valamint az élesztő és penészgombák mennyiségét. Az eredmények között eltérések tapasztalhatóak, ami jelzést ad arra, hogy a meggytermesztés növényvédelme és a fajtahasználat megválasztása nagy jelentőséggel bír a termesztéstechnológia kialakításánál.","abstract_has_math":false,"creators":["Kovács, Ferenc"],"institution":null,"degree_name":null,"degree_level":null,"degree_discipline":null,"degree_department":"DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar","school":null,"contributors":[],"advisors":["Karaffa, Erzsébet Mónika"],"committee_chairs":[],"committee_members":[],"year":null,"date_issued":"","date_published":null,"updated_at":"2026-07-27T19:13:39Z","subjects":["meggy","mikrobiológia","szennyezettség","kezelés","preharveszt"],"languages":["hu"],"rights":["Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország"],"rights_urls":["http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/"],"identifier_entries":[]},"links":{"outbound_url":"http://hdl.handle.net/2437/231227","outbound_label":"Handle","outbound_source":"dc:identifier.uri"},"metadata_groups":[{"id":"people","label":"People","entries":[{"key":"dc:contributor.advisor","label":"Advisor","values":["Karaffa, Erzsébet Mónika"]},{"key":"dc:contributor.department","label":"Department","values":["DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar"]},{"key":"dc:creator","label":"Author","values":["Kovács, Ferenc"]}]},{"id":"academic_context","label":"Academic Context","entries":[{"key":"dc:date.accessioned","label":"Dc Date Accessioned","values":["2016-10-25T10:46:48Z"]},{"key":"dc:date.available","label":"Dc Date Available","values":["2016-10-25T10:46:48Z"]}]},{"id":"subjects_keywords","label":"Subjects and Keywords","entries":[{"key":"dc:subject","label":"Dc Subject","values":["meggy","mikrobiológia","szennyezettség","kezelés","preharveszt"]}]},{"id":"language_rights","label":"Language and Rights","entries":[{"key":"dc:language.iso","label":"Language (ISO)","values":["hu"]},{"key":"dc:rights","label":"Dc Rights","values":["Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország"]},{"key":"dc:rights.uri","label":"Rights URI","values":["http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/"]}]},{"id":"identifiers","label":"Identifiers","entries":[{"key":"dc:identifier.uri","label":"Identifier URI","values":["http://hdl.handle.net/2437/231227"]}]},{"id":"additional","label":"Additional Metadata","entries":[{"key":"dc:description.abstract","label":"Abstract","values":["A Világon a Kárpát-medence bővelkedik a legnagyobb számban meggyfajtákkal és ezek klóntípusaival. Ehhez azonban elmondhatjuk, hogy a magyarországi nemesítők tájszelekciós és keresztezéssel végzett munkái járultak hozzá legnagyobb arányban. A nemesítés célok között szerepelnek a jobb genetikai tulajdonságok is, mint gombákkal szembeni ellenállóság növelése. Ezen paraméternek nagy jelentősége van, hiszen ez által a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége csökkenthető és csökken környezetünk terhelésére. A gazdasági növényeinket kárósító kórokozóknak és kártevőknek a természetes szelekció által nő az ellenálló képességük a különböző növényvédő szerekkel szemben. A növényvédő szer előállítók ennek érdekében új hatásmechanizmusú szereket állítanak elő. A növényvédelmi technikák során ezért próbálunk minél célzottabban az egyes károsító fajokra koncentrálni, hogy a hasznos élő szervezeteket ne pusztítsuk el, és ezzel az ökológiai egyensúlyt továbbra is biztosítsuk. A gyümölcsök higiéniája a gyümölcsültetvényekben kezdődik, a jó és tudás alapú gyakorlatok meghatározzák a betakarított termés mennyiségét és minőségét is. A betakarítás utáni technológiáknak pedig meghatározó tényezője az egészséges jó minőségű termés. Dolgozatomban meggyszemek felületi mikrobiális szennyezettségét vizsgáltam mennyiségi módszerrel, amik eltérő fungicides kezelésben részesültek a növényvédelem során. Három különböző táptalajt alkalmazva lemezöntéses módszerrel megvizsgáltam az aerob összcsíra számot, valamint az élesztő és penészgombák mennyiségét. Az eredmények között eltérések tapasztalhatóak, ami jelzést ad arra, hogy a meggytermesztés növényvédelme és a fajtahasználat megválasztása nagy jelentőséggel bír a termesztéstechnológia kialakításánál."]},{"key":"dc:description.degree","label":"Dc Description Degree","values":["MSc/MA"]},{"key":"dc:title","label":"Title","values":["Preharveszt kezelés hatása a meggy mikrobiális szennyezettségére"]}]}],"canonical_facts":{"dc:contributor.advisor":["Karaffa, Erzsébet Mónika"],"dc:contributor.department":["DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar"],"dc:creator":["Kovács, Ferenc"],"dc:date.accessioned":["2016-10-25T10:46:48Z"],"dc:date.available":["2016-10-25T10:46:48Z"],"dc:description.abstract":["A Világon a Kárpát-medence bővelkedik a legnagyobb számban meggyfajtákkal és ezek klóntípusaival. Ehhez azonban elmondhatjuk, hogy a magyarországi nemesítők tájszelekciós és keresztezéssel végzett munkái járultak hozzá legnagyobb arányban. A nemesítés célok között szerepelnek a jobb genetikai tulajdonságok is, mint gombákkal szembeni ellenállóság növelése. Ezen paraméternek nagy jelentősége van, hiszen ez által a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége csökkenthető és csökken környezetünk terhelésére. A gazdasági növényeinket kárósító kórokozóknak és kártevőknek a természetes szelekció által nő az ellenálló képességük a különböző növényvédő szerekkel szemben. A növényvédő szer előállítók ennek érdekében új hatásmechanizmusú szereket állítanak elő. A növényvédelmi technikák során ezért próbálunk minél célzottabban az egyes károsító fajokra koncentrálni, hogy a hasznos élő szervezeteket ne pusztítsuk el, és ezzel az ökológiai egyensúlyt továbbra is biztosítsuk. A gyümölcsök higiéniája a gyümölcsültetvényekben kezdődik, a jó és tudás alapú gyakorlatok meghatározzák a betakarított termés mennyiségét és minőségét is. A betakarítás utáni technológiáknak pedig meghatározó tényezője az egészséges jó minőségű termés. Dolgozatomban meggyszemek felületi mikrobiális szennyezettségét vizsgáltam mennyiségi módszerrel, amik eltérő fungicides kezelésben részesültek a növényvédelem során. Három különböző táptalajt alkalmazva lemezöntéses módszerrel megvizsgáltam az aerob összcsíra számot, valamint az élesztő és penészgombák mennyiségét. Az eredmények között eltérések tapasztalhatóak, ami jelzést ad arra, hogy a meggytermesztés növényvédelme és a fajtahasználat megválasztása nagy jelentőséggel bír a termesztéstechnológia kialakításánál."],"dc:description.degree":["MSc/MA"],"dc:identifier.uri":["http://hdl.handle.net/2437/231227"],"dc:language.iso":["hu"],"dc:rights":["Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország"],"dc:rights.uri":["http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/"],"dc:subject":["meggy","mikrobiológia","szennyezettség","kezelés","preharveszt"],"dc:title":["Preharveszt kezelés hatása a meggy mikrobiális szennyezettségére"]},"updated_at":"2026-07-27T19:13:39Z"}